Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-155
413 1SS. «rs*Af#s Illés 1MB. fcltruér ». étlj e.atBrtnkKii. csak olyképen történhetik, ha a társadalom által eddig önként megadott tisztelet kisebbítésére, állami intézkedések által alkalom nem nyújtatik. Már pedig a bíráknak kevesebb qualificatio, erkölcsi és anyagi felelőséggel bíró más állami tisztviselőkkel egy rangrosztályba való sorozásával társadalmi, s ez által a bíróságok tekintélye szenved csorbát, a melynek fenntartása pedig állami érdeket képez.« »S minthogy a bíróság tekintélye a bíró tekintélyétől el nem választható, a bírák rangosztályozása a bírósági tekintély fentartására egyáltalában nem alkalmas.« (Helyeslés a ssélsöbalon.) ^Önérzettel hivatkozhatunk azon körülményre, hogy az államkormányzat minden ágai közölt, a kedvezőtlen viszonyok daczára, a közérzület kiválóan a magyar bíróságok tekintélyét ismerte el. A bíró, mint a király ő Felségének az igazságszolgáltatásnál meghatalmazottja, a Felségtől nyert ezen tekintélyénél fogva az állani más alkalmazottjaival össze nem hasonlítható.« »Á czélba vett javaslat azonban azonkívül, hogy alkalmas a bíróság eddigi tekintélyén csorbát ütni, egyúttal a bírói személyzet alakulására nézve veszedelmes is, mert bizonyára ismeretes a mélyen t. képviselőház előtt azon körülmény, hogy törvénykezésünk minden árnyoldala és hiánya mellett a bírósági tekintély megszerzése és fentartásának kizárólagos okául egyedül az szolgált, hogy a bírói pályára a magyar értelmiségnek legmegbízhatóbb azon része lépett, a mely a megszerzett képzettségénél fogva magát egyéb foglalatosságoknál magasabb hivatás betöltésére érezvén képesnek, a bírói pályán azon tekintélyt sem látta nélkülözni, melyben életviszonyainál fogva különben is részesült; ezen elemet pedig többé oly állás csábítani nem fogja, mely rangosztályozásánál fogva nem nyújtja azon tekintélyt, melynek különben részese volt.« (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ezek a bírák megérdemlik, hogy panaszukat a törvényhozás termében mindenkinek szíves figyelmébe ajánljam. (Helyeslés a, baloldalon.) A magyar társadalom, a középosztály azon rétegei, a melyek eddig magasabb képzettséget is szereztek s a legmagasabb, legmegtisztelö'bb állásban: a bírói pályán, az igazság szolgáltatásával teljesítették polgári köteíesí-égüket, mondják a törvényhozás termében, hogy: »jövőre elzáratnak e pályátok, ha tekintélyük hasonló módon disqualificáltatik, holott annak ily megcsorbítására rá nem szolgáltak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A tanárokra nézve is majdnem ugyanez áll. Álig tudok államot, hol a tanárokat, a kik soha semmiféle hyerarchicus, bureaucraticus lajtorján nem másztak fel, soha semmiféle kötelékbe beosztva nem voltak, igyekeztek volna ily bureaucraticus kötelékbe beszorítani. A tanári testület separatum copus, mert előléptetése legfölebb csak egy fokban képzelhető, a mennyiben a tanár csak az igazgajtói állásra nevezhető ki. Mi értelme van tehát annak, hogy Magyarország középiskolai tanárainak testületét az egész vonalon belekényszerítsük oly kötelékbe, melybe nem kívánkoznak akkor, midőn a törvényhozás intentioja az, hogy helyzetük javíttassék. (Úgy van! a szélsőbalon.) Ki látott oly törvényhozást, hogy javításnak kereszteljük, hogy|ne mondjam, bélyegezzük azt, hogy oly intézkedésekkel ajándékozzuk meg őket, a melyek ellen ők maguk petitionálnak, hogy az Istenért, ne adják meg nekik. Még egy pont van, t. ház, és ez a gazdasági intézetek tanárainak kérdése. (Hallj'k! Halljuk!) A gazdasági intézetek tanárai, a javaslat 21. §-ának értelmében, ki vannak véve a rangosztályból. Ezek most másodszor fognak szenvedni fizetéskisebbítést. Hogy miért, azt én magamnak megmagyarázni nem tudom, s így ennek magyarázatát a kormánytól várom. (Helyeslés a baloldalon.) Miután én ily indokok által vezéreltetem, és az a meggyőződésem, hogy azok is, kik általánosságban a törvényjavaslatot elfogadni akarják, kegyesek lehetnek akár ezen indokokból, melyeiket felsorolni bátor voltam, akár pedig azon indokokból, melyeket saját bölcseségük bizonyára nagyobb mértékben juttat lelkiismeretük számára, mint azt magam képes voltam nyújtani, ha meggyőződnek arról, hogy a bírói tekintélynek ártunk vele. ha ezen javaslat kereteibe őket beszorítjuk, és hogy a tanárok számára semmi indok sem forog fenn arra, hogy a rangosztály sorrendjébe beleszorítjuk, lehetővé akarják tenni, hogy ezen két testület decoruma érdekében törvényjavaslat dolgoztassák át és vétessenek ki a rangosztályból, és százalékos fizetési javításban részesíttessenek, (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) fentartva azon álláspontomat, hogy megszavazom úgy Eötvös Károly, mint Horánszky Nándor t barátom határozati javaslatát, kérem a t. elnök urat, hogy beadandó indítványomat, habár halasztást czéloz is, csak az ezen határozati javaslatok feletti döntés után méltóztassék szavazásra feltenni, mert, habár úgy látszik is, hogy indítványom a részletekre vonatkozik, mégis a t. előadó úr, és azt hiszem, a t. többség is be fogja látni, hogy ez annyira érinti a javaslat egész rendszerét, hogy a mennyiben javaslatom elfogadtatnék, a törvényjavaslatnak nem egyes szakasza, hanem egész összefüggése kell, hogy átdolgoztassék. Ezen okból már most az általános tárgyalás alatt teszem meg indítványomat, mely így szól (olvassa) :
