Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-154

ÍS4. országos illés 189.1 febíaár 8-án, saerdáü. 39 í soha ez ügyben meg nem támadtattunk, és e kérdésnél a felvetett retorsiora a társaságnak oka nem volt, nem lehet, és nincs is. A t. képviselő úrnak utolsó kérdése, hogy ha netalán meggyőződném arról, hogy a feljelentés tényei általában, vagy a Aassa-oderbergivaaúttársaságot érintő részében alaptalanok, szándékozom-e ez esetben odahatni, hogy az ez irányban külföldön, különösen pedig Németországban hazánk ezen nagyobb forgalmi vállalatával és annak eljárásával szemben keletkezett balvélemények eloszlattassanak és az alaptalan vádaskodás kellő módon megtoroltassék ? Az előadottak alapján volt szerencsém, azt hiszem, elég világosan indokolni azt, hogy a Kassa-oderbergi vasúttársaságnak ezen eljárásban része nem volt, és egyáltalán nem találtam semmi oly indifiumot, a mely a Kassa-oderbergi vasitt eljárásának kifogásolását indokolhatná, Ennélfogva nem is tartom szükségesnek, hogy abban az irányban, mint a t. képviselő úr mondja, valamely intézkedést tegyek a külföldön támadt aggodalmak eloszlatására, a melyek állítólag a magyar állam hitelét, vagy a Kassa-oderbergi vasút reputatioját, vagy czímleteinek értékét ronthatnák. Annál kevésbbé tartok szükségesnek ilyen intézkedést, mert nem lehet arról szó, hogy ezek a perek a magyar állam hitelét bármi tekintetben érintették volnak, vagy érintenék. Hisz a magyar állam hitele és fizetési kötelezettsége iránti hűsége sokkal magasabban áll, mint sem azt ily aprólékos perekkel és vádaskodásokkal megrontani lehetne. (Úgy van! jobb felől.) A mi pedig a Kassa oderbergi vasútnak reputatioját és czímleteinek hitelét illeti, e tekintetben sem tartom szükségesnek a külföldi, nézetem szerint, nem is létező aggodalmak eloszlatására külön intézkedések tételét, inert a Kassa oderbergi vasútnak hitele nemcsak nem romlott, hanem ellenkezőleg mindezen hírek daczára is emelkedett a külföldön, mert pioritásai, melyek előbb 92 forinton állottak, ma 97 forinton állanak, részvényei pedig 157 forintról 191 forintra emelkedtek. Tehát a Kassaoderbergi vasút reputatiojának, hitelének, vagy czímletei értékének megóvására egyáltalában semmi intézkedés sem szükséges. Zárom válaszomat azzal, hogy én a Kassaoderbergi vasútnak eljárását ez ügyben kifogásolhatónak nem tartom, a mi pedig a Bodencredit-Anstalt eljárását illeti, az nem tartozik az én illetékességemhez. Egyébként, t. ház, igenis megtettem az intézkedést e tekintetben is, hogy utasítottam a Kassaoderbergi vasút igazgatóságát, hogy a mennyiben a Holz-féle foglalás csakugyan fictiv foglalásnak tűnnék ki, s a mennyiben az a Kassaoderbergi vasúttársaság ellen fentartatnék, vagy érvényesíttetnék, — a mi egyébként nem tehető fel, — annak honorálását és kifizetését a Kassa-oderbergi vasút tagadja meg. Miután, mint mondám, az állam hitelének érdeke ezzel az ügygyei érintve egyáltalában nincs, kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni (Helyeslés jobb felől.) Visontai Soma: T. ház! A kereskedelmi minister úr feleletére a következőket bátorkodom megjegyezni. Először constatálni kívánom, hogy én az ínterpellatioban egyénileg mit sem állítottam, hanem hivatkoztam egy bűnvádi feljelentésre, hivatkoztam egy megtámadási pörre, mely folyamatba tétetett, és pedig az Oesterr. Alig. Bodencredit-Anstalt ellen, a megtámadás pedig egy Holz nevű bankár ellen. Felsoroltam azon adatokat, melyek a bűnvádi előnyomozás során, — nevezzük így, a mint a minister úr mondja, — constatáltattak, midőn a BodencreditAnstalt részéről vallomás is tétetett, és pedig Tauszig igazgató megbízásából annak jogtanácsosa útján, mondom, tényeket constatáltam és felkértem a t. kereskedelmi minister urat, hogy hatáskörében és a magyar államnak tekintélyével kutassa és vizsgálja, mi igaz ebben a dologban s mennyiben érinti ez a magyar állam hitelét és reputatioját. A t. minister úr mai feleletében azt a rendszert követi, a mit a, Bodencredit-Anstalt, midőn az interpellatio után nyilatkozatot tett közzé, t. i. nem azzal állt többé elő, hogy a bűnügyben mi állíttatik és mi deríttetett ki, s a bűnvádi feljelentésben mi hozatott fel, hanem az egész dolgot folytonosan az én vállamra kívánta rátolni, mondván: az interpelláló képviselő ezt állította, azt állította. A minister úr épen úgy cselekedett, mint mindjárt az interpellatio megtétele után a Bodencredit-Anstalt, a mely úgy látszik, ezen fogalomtól: »Mínvádi eljárás« rígy fél, mint az ördög a tömjéntől, s egy nyilatkozatot tett közzé, hogy Visöntai képviselő a magyar képviselőházban ezt állította, azt állította, a helyett, hogy azon lett volna, hogy azokat a súlyos természetű terhelő adatokat, melyek a bűnvádi eljárás során kiderültek, megerőtlenítette volna. De kijelentem, hogyha a t. minister úr jónak látta engem ezen tartózkodó állásomból kiszorítani, én igenis felveszem a keztyűt, és be fogom bizonyítani, hogy az a tény, melyet a t. minister úr mellékesen érintett, de a melyet a mi büntető törvénykönyvünk fegyházzal sújt, a melyhez hasonló ténvekért csalárd bukásért számos elítélt ma a fegyházban ül, be fogom bizonyítani, hogy a Bodencredit-Anstalt eljárása, melyet tanúsított, hogy ezen tény nemcsak az obligatio tulajdonosai ellen elkövetett merénylet, hanem igen is egyenes merénylet a magyar állam hitele, a magyar állam zsebe ellen. Ezt fogom szóról-