Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-152
ä30 í" 2- orsíftgos Ülés 1898, még pedig olyan értelemben, hogy a kisebbséget képezték azon képviselők, kik a határozati javaslatot elfogadták. (Iga! Úgy van! jobb felől. Zaj a szélső baloldalon.) A törvényjavaslat czíme nem támadtatván meg: azt elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés jobb felöl.) Molnár Antal jegyző (olvassa az 1. § t.) Neményi Ambrus előadó: Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslat 1. §-ának első sorában ezen szót »általános« kihagyni. Elnök: Méh ózta tnak hozzájárulni? (Igen !) A ház ;iz 1. §-t a bizottság módosításával fogadja el. Molnár Antal jegyző (olvassa a 2., 3. és 4. §§-ait, a melynek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: A tör vényjavaslat úgy általánosságban, mint részleteiben is le lévén tárgyalva, kérem a t. házat, méltóztassék hozzájárulni, hogy a holnapi napon 10. órakor tartandó ülés napirendjére tűzessék annak harmadszori olvasása. (Helyeslés.) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: A felfüggesztve volt ülést újra megnyitom. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság jelentése, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról és a megyei törvényhatóságok állami javadalmazásának felemeléséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik hozzájárulni, hogy a nyomtatásban szétosztott jelentés felolvasottnak tekintessék? (Igen!) A jelentés felolvasottnak tekintetvén, az első szó illeti a pénzügyi bizottság előadóját. Pulszky Ágost, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A törvényjavaslat, mely a t. ház előtt fekszik, jelen alakjában a pénz ügyi bizottság majdnem háromnegyed évi munkájának képezi eredményét. A múlt év kezdetén lett a ministerium által benyújtva és a pénzügyi bizottsághoz utasítva, s azóta ismételve és ismételve tárgyaltattak annak részletei nemcsak a pénzügyi bizottság kebelében, hanem új meg új consideratio tárgyát képezték a ministerium tagjai között is. Mert itt egyrészt a tárgyalások hosszúra nyúlta következtében, másrészt a kérdéssel kapcsolatiján fölmerült, valóban bonyolult nehézségeknél fogva annyi különféle érdek volt kielégítendő, annyiféle igény keletkezett, hogy azok méltányos kielégítése, gondos aggodalmas raeglatolása lehetetlen volt egyszerre, hanem szükségkép hosszú időn át húzódott, és szükségkép több tényező meg egyezésre jutásától volt föltételezve a sikeres február 6-án, lietfiiti, megoldás. Es mikor ennélfogva az igen lényé* gesen megváltozott, külalakjában és mellékleteiben is tetemesen kibővített javaslatot van szerencsém a t. ház figyelmébe ajánlani, és kötelességem a t. házzal ismertetni: miudenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy azon különbségek pontos részletezésébe, melyek az eredeti javaslat és a most beterjesztett javaslatok között fennáll anak, bocsátkozni nem kívánok. Nem szükséges belebocsátkoznom már csak azért sem, mert hisz ez a t. házat kevésbbé érdekli. Hogy úgy mondjam, beltörténetét képezi a kérdés lassanként! fejlődésének, a javaslat lassanként! növekedésének. Es azonkívül, ennek egyes mozzanatai sokkal hívebben és tüzetesebben vannak felsorolva azon jelentésben, melyet az a férfiú irt alá, ki a pénzügyi bizottság működésének terhét hosszú időn át a legnagyobb mértékben viselte, és ki a t. ház előtt a javaslatot csak azért nem képviselheti, mert időközben magas kormányzati functiók teljesítésére lett hívatva. (Felkiáltá ok bal felől: Ki az!) Lukács László államtitkár úr, a ki a pénzügyi bizottság referenseként működött e kérdés tárgyalásának legnagyobb idején keresztül, és a kinek szakismeretei hosszú tapasztalás által szerzett beható és tüzetes jártassága csak nehe zen lesz pótolható általam, ki a dolog természeténél fogva kevesebbet foglalkozhattam az előzményekkel, és a. ki különben sem igényelhetem azt, hogy a t. ház minden része előtt oly szimpathikus szerep hordozója legyek, mint a minőnek Lukács László egy értei műleg, a t. ház minden részéről mindig el volt ismerve. Ha ezen javaslat határozmányait áttekinteni kívánjuk, akkor nem szabad szem elől tévesz teni, hogy itt tulaj donképen egy nagy társad Imi problémát kellett megoldani, midőn e javaslat kellőleg megéri eltetett. Egy nagy társadalmi problémát, mert nem kevesebb, mint 30.033 egyén az, a kire e javaslat határozmányai közvetlenül és directe kiterjeszkednek és ezenkívül kiterjeszkednek nagy számára a törvényhatóságokban alkalmazott egyének, kiterjeszkednek nagy számára az állami üzemekben és egyéb szolgálati ágakban foglalkozó egyéneknek, kik közvetlenül e javaslat határozmányai alá és keretébe nem voltak vonhatók, kikre azonban közvetetten ezen javaslat intézkedései szintén vagy kiterjednek, vagy kiterjesztendők a maga módja szerint és a maga idején, mikor az erre vonatkozó kellő előkészületek megfognak történni. Már magában a 30.000 egyén, kik közül 16.748 állandóan kinevezett tisztviselőt találunk, 282 gyakornokot, 7962 szolgát és altisztet, és ezenkívül 4541, a pénzügyőri legénységhez tartozó egyént, már ez is egy oly tömegét ké-
