Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-151

316 ISI. orsírtgoí ülés I89S febreár 4-én, grombuton. ha a hadsereg megjelenik a fekete-sárga zászló és a német vezényszó alatt, ez meggyalázása lesz az ezeréves ünnepélynek. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Avagy nem volna-e helyén való, ha önök hazafias aggodalomtól eltelve, megkérdeznék önmaguktól, hogy midőn intézményekkel akarják a nemzet dicsőségét megünnepelni, nem érkezett el ideje annak, hogy a honvédséget, melyet staffage gyanánt akarnak felhasználni, egészítsék ki tűzőrségge], és adjanak neki műszaki csapatokat, hogy azt mondhassák, hogy a hadsereg valóságos része. (Élénk helyeslés.) De önök készebbek arra, hogy Lobkovitz kommandója alatt, német vezényszóval vezessék a magyar nemzetet ezen ünnepélyre, mely az ő dicsőségét kellene, hogy hirdesse; képesek lesznek elfúvatni a »G-otterhalte«-ét, dicsőíteni fogják az osztrák császárságot, de a magyar királyság száraára, a nemzeti önnállóság és függetlenség számára önök elégségesnek tartják, ha egy ministerelnök azt mondja, hogy az meggyződésével ellenkezik. Mit ért a t. ministerelnök űr az alatt, hogy a nemzeti függetlenségre vonatkozó programmpontot nem fogadja el, mert az meggyőződésével ellenkezik; érti-e a t. minsterelnük úr azt, a mit én értek ez alatt? Hogy Magyarország nemzeti függetlenséget nem ünnepelheti, mert nem független? Vagy ért talán azt, hogy ő függetlennek tartja Magyarországot, de az ország elég nyomorult arra, hogy függetlenségét nem ünnepelheti. Válaszszon magának a kettő között a t. ministerelnök úr, de mondja meg, mi az a meggyőződés? Mondja meg mi az a mi előtt nekem és e pártnak tiszteilettel kell meghajolnom, hogyha önök a nemzeti függetlenséget meggyőződésből nem ünnepelhetik. Cselekedjenek önök lelkiismeretük szerint így is fognak cselekedni, meg vagyok győződve; mi is megteszszük a mi kötelességünket, de intentíom iránt félreértésben ne legyenek. Addig azzal búcsúzom el önöktől, t, képviselőház, hogy álljon fel az önök közül, szeretném ismerni a bátorságát, vagy tisztelem a meggyőződését Rohonczy Gedeon: Halljuk! Halljuk! Polónyi Géza: Nem korcgólyabálról beszélek, (Zajos derültség bal felöl.) nem is párbajról, hanem politikai bátorságot értek. Azt tudjuk, hogy különben önök rettentő bátrak. Álljon fel Rohonczy képviselő űr Rohonczy Gedeon: Az ön szavára nem állok föl! Polónyi Géza: .... és mondj a ki, hogy Magyarországnak nines joga ahhoz, hogy a honvédséget tüzérséggel és műszaki csapatokkal láthassa el. Ha pedig azt mondják,hogy van joga hozzá, mondják meg, hogy miért nem akarják megcsinálni. (Helyeslés a szélső baloldalon. Folytonosan tartó zaj és nyugtalanság jobb felől.) Csodálatos t. képviselőház, hogy épen a jelen pillanatban, a mikor a, politikai kérdések ismét egy katonai kérdés körül forognak, a katonai szakoktatás kérdése körül, hogy akkor, a midőn közel állunk az ezredéves ünnephez, a felett kell vitatkoznunk, hogy lehet-e a paritást a katonaságnál a nyelv tekin tétében is behozni, hogy akkor micsoda jojrgal tesznek önök nekünk szemrehányást, midőn mi a nemzeti jogokat és követelményeket hangoztatjuk. Inkább köszönettel adózhatnának azért, hogy ébren tartjuk a nemzeti közérzfíletet, hogy az el ne aludjék, mint hogy önök szívesen vennék azt, ha az a,hldnék. (Ellenmondás jobb felől. Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. ministerelnök úr, hogy mi terrorismust gyakorolunk, nem tudom, hogy mire. Én csak azzal búcsúzom el, a t. ministerelnök úrtól, hogy addig, a míg Tisza Kálmán szelleme leng önök között, pedig az leng, nincs önökkel szemben szükség terrorismusra, és reménylem, hogy lefogják megukat járni előbb, mintsem önök azt gondolnák. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladván, minthogy még többen vannak szólásra felírva s interpellatios nap is van, talán méltóztatnak hozzájárulni, hogy a tanácskozást most félbeszakítsuk, folytattatváu az a hétfői ülésben, melynek napirendjét különben tegnap méltóztattak megállapítani (Általános helyeslés.) Ha ezt méltóztatnak elfogadni, áttérünk az interpellatiokra. Ugron Gábor képviselő úr fogja interpellatioját megtenni. (Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor: T. ház! Méltóztatik a t. ház tudni, hogy január 24-én megjelent azon hirdetmény, melynek értelmében az 5°/o-os papii*járadék convertaltatik, és február 7-én a kötvények convertálása bejelentendők és kicserélendők. Ez mindössze tizennégy nap, a mi igen rövid idő. Azt is mindnyájan jól tudjuk, hogy a különböző ministerteriumok ügykörének alárendelt hatóságoknál nagy mennyiségű" 5°/o-os papirjáradék van részint letétként, részint alapítványként. A conversio végrehajtásáról szóló rendelet kapcsán kellett volna, hogy rögtön minden ministerium intézkedjék s alantas közegeit utasítsa az iránt, hogy mily eljárást kövessenek a kezelésük alatt lévő ilynemű letétekkel, biztosítékokkal és alapítványokkal szemben, minthogy azon esetben, ha azok február 7-ig kicserélésre be nem jelentetnek, tulajdonosaik jelentékeny anyagi hátrányokat fognak szenvedni. Némely ministerium gondoskodott e tekintetben s megtette az intézkedést. így például az igazságügyminister január 31-én az összes alá-