Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-151

m osüügos més tm, M rendelt hatóságokhoz kibocsájtványt intézett, melynek értelmében, a ki kéri, annak letétben levő értékpapírjait a conversiora be kell jelen­teni. De méltóztatik jól tudni, hogy először is egy kiadott ministeri rendelet, a mely január 31-ikén kelt és február 1-én ment szét hire az országban, elérkezik február 3—4-ike, míg az ország szélén levő hatóságokhoz eljut; már most azon hatóságoknak kell intézkednünk, hogy az illető tulajdonosok, a kiknek letéteik vannak, határozzanak letéteik felett. Mindenki megítél­heti, hogy a 7 ikére való határidő erre elégsé­ges-e vagy sem ? Azonkívül vannak betétek, biztosítékok, pe­res és perenkivüli ügyekben. Már peres ügyek­ben sokkal nehezebb, és több időt vesz igénybe annak elintézése, íogyazon járadékkötvények bejelentessenek-e a kicserélésre. De vannak pl. az árvaszéknéí is nagy­mérvű árvavagyonok, melyek ily papirjára­dékban vannak elhelyezve, s én még nem ol­vast'in belügyministeri rendeletet, mely intéz­kednék, hogy az árvaszékek miként járjanak el. A honvédség tisztei részéről is házassági óva­dékokban jelentékeny összegek vannak letéve, Ezek iránt már történt intézkedés, de az is na­gyon hiányos, mert azon intézkedés következté­ben, épen azért, mivel rövid a határidő annak megjelenésétől fogva, mivel az is februárban jelent meg, alig hihető, hogy azon közegek, melyeknek intézkedni kell ezen ügyben, a szük­séges idővel bírjanak a kicserélés végrehajtá­sára. De ha végigmegyek az administratio min­den ágán, majd minden ministerium ressortjában találtatnak ilyen letétek, biztosítékok és ilyen alapítványok és alapok. Azért intézem tehát interpeilatiouiat a tisz­telt ministerelnök úrhoz, hogy méltóztassék egy módozatról gondoskodni, a mely mellett lehet­séges, hogy ezek kicserélése minél gyorsabban megtörténhessék, és méltóztassék egy időhaladé­kot nyújtani az illető hatóságok által kezelt letétek, biztosítékok és alapítványokra nézve, hogy a szükséges intézkedések a hatóságokhoz eljathassanak és nekik idejök legyen azon uta­sítások értelmében eljárni. Ezért én, t. ház, kérdésemet tovább nem indokolom. Azt hiszem, hogy annak természete magában foglalja indokait. Egyszerűen bátor leszek interpellatiómat felolvasni, mely követ­kezőleg hangzik: (Olvassa) : » Kérdés a ministerelnök úrhoz: Tekintve, hogy majd minden ministerium ügykörében nagy összeg ötszázalékos papir­járadék van letétben; tekintve, hogy a peres és perenkivüli ügyek­ben letétet, biztosítékot képező papirjáradékok kicserélésére a teljes 14 nap is rövid határidő; hrnár 4*én, síOmbaton. 3J7 tekintve, hogy a letétben, biztosítékban, alapítványban lévő papirjáradékok kicserélésének határideje e hó 7-én lejár, és részint késő, ré­szint semmi intézkedés se történt az illetékes ministeriumok részéről, minek következtében a ki­cserélendő kötvények tulajdonosai önhibájukon kivűl jelentékeny kárt szenvednének; kérdem a ministerelnök urat: Van-e tudomása arról, hogy nem minden ministerium utasította közegeit a letétként, biztosítékként, alapítványként kezelésük alatt álló ötszázalékos papirjáradékok kicserélésének módozatai és feltételei tárgyában, sőt a melyik ministerium utasította is alárendeltjeit, elkésve intézkedett ? Van-e szándéka minden ministeriumot az intézkedés iránt megsürgetni és időhaladékot és módot is nyújtani, hogy a közhatóságok keze­lésében álló peres és perenkivüli letétek és biz­tosítékok, valamint közalapok és alapítványok ban levő ötszázalékos papirjáradékok bejelent­hetők és kicserélhetők legyenek'?« Elnök*. A ministerelnök kíván szólani! Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha méltóztatnak megengedni, leszek bátor röviden válaszolni az interpellatiora. Az ily conversionalis pénzműveleteknél el­kerülhetetlen dolog az, hogy a kicserélésre egy bizonyos rövidebb határidő tűzessék, mert ha ez a határidő igen hosszúra tűzetik ki, nagyon természetesen a tőkének egy jelentékeny része másutt keres elhelyezést, és ez magának a conversionalis műveletnek sikerét veszélyezteti. Az egész világon mindenütt ily conversionalis kicserélésekre rövid határidőt szokás megálla­pítani s a ki e határidőn belül nem él az ki­cserélés jogával, az nagyon természetesen az árfolyam esélyeihez képest bizonyos veszteséget szenvedhet, mert hisz épen azért, hogy a kicse­rélések nagyobb mértékben foganatosíttassanak, a kicseréléseknek valamivel előnyösebb cur­sust szokás engedélyezni. A ki tehát bízik a ma­gyar értékpapírok cursusában, mint én is bízom, helyeselni fogja és igazat fog adni a t. képviselő úr is, hogy bizonyos mérsékelt előnytől elesnek azok, a kik e kicseréléssel nem élnek, mert később csak magasabb eursussal lesznek esetleg képesek ugyanazokat az értékpapírokat megszerezni. Magát a jogi részt tekintve azonban természetes, hogy a ki nem él ezen kedvezménnyel, azért nem lehet mondani, hogy jogi sérelmet, hanem csak méltányossági sérelmet szenved, mert azt a követelést, a mire az ő kötelezője szól, t. i. a convertált papirt teljes összegében meg fogja kapni. Mindazonáltal t. képviselőház, mi nem erre a jogi állaspontra szorítkozunk, hanem ezt a méltányossági követelést is, a mennyire ez em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom