Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-151

§00 151. országos öles 1888. február 4 én, szombaton. tette, arra való gondolattal, hogy Árpád a nemzet hét vezérének segélyével és odaadásával hajtotta végre a honfoglalásnak, az állam megszervezésének és az alkotmány megalakításának nagy müvét, hogy a legkiválóbb honfoglalási hét eseménynek megfelelőleg az illető helyeken hét emlék állíttassák. (Helyeslés a szélsőbalon) Én és t. elvbarátaim például akként vélekedünk, hogy mivel nemzeti hagyományaink szerint a honfoglalás nagy müvének kezdete Munkács váránál és annak vidékén történt, egyik ilyen emlékmfí helyszínéül a legalkalmasabb volna épen Munkács vára. (Helyeslés a szélsőbalon.) A második, a hol Magyarország északnyugati részének meghódítása és szervezése befejeződött, a Zobor hegye Nyitra fölött; a harmadik, a hol az ország nyugati részének foglalása és szervezése befejeztetett, a hol nemzeti szent hagyományaink szerint Árpád egy halomra felmenvén, körülnézett az országban s lelki megnyugvással monda, hogy ez jó lesz a magyar népnek: Pannonhalma lenne. Egy negyedik, a hol dél felől fejezték be az ország foglalását, valahol Zimony vidékén kell, hogy hirdesse, hogy az ország ezer év óta áll itt fenn ősi erejében. Egy ötödik Erdélynek valamely alkalmas helyén, akár Kolozsvárt, akár Deésen lenne, a hol az ország keleti részének foglalása és szervezése befejeztetett; a hatodik pedig ott, a hol az ország alkotmánya nemzeti hagyományaink szerint megalapíttatott, Pusztaszeren, mely a Tisza partján hirdesse az arra járóknak, hogy nemcsak az ország, de alkotmánya is ezer éve áll fenn, s fenn akar még állni újabb ezer esztendőkig ; végre a hetedik Pozsony váránál állíttatnék fel annak emlékére, hogy a mikor Árpád halálakor az egész nyugat szövetkezett a magyar faj ellen, a magyar faj itt védelmezte meg magát legelőször hathatósabban Európa támadása ellen. (Élénk tetszés a szélsőbalon.) Mindezen szempontok által vezéreltetve, határozati javaslatot van szerencsém a magam és elvbarátaim nevében előterjeszteni, mely a törvényjavaslatot elvileg nem akarja félretenni, hanem kibővíteni és kiegészíteni. Ezért jutottam én is abba a ritka és kellemes helyzetbe, hogy a törvényjavaslat mellett szólók közt volt szerencsém magamat felíratni. Határozati javaslatom a következő: Határozati javaslat. Határozza el a t. ház, hogy az országos nemzeti kiállításról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi és közgazdasági bizottsághoz visszautasítja a czélból, hogy ez a következő alapon kiegészíttessék: 1. Magyarország ezeréves fennállásának emlékünnepe alkalmából nemzetközi kiállítás rendeztessék Budapesten. 2. Erre a törvényhozás által a honalapításkor már államilag fennállott nemzetek képviselete ünnepélyesen meghívassék. 3. A megjelenő nemzeti képviseletek a magyar nemzet vendégei gyanánt fogadtassanak. 4. A honalapító Árpád számára a fővárosban hozzá és nemzetünkhöz méltó műemlék emeltessék. 5. A honalapítás emléke, a hoüalapítássaí egybefüggő ' legjelentősebb hét esemény helyszínén alkalmas emlékművel megörökíttessék. Midőn e határozat

5 javaslatot benyújtom, a t. ház kegyes figyelmébe csak egyetlen egy dolgot vagyok még bátor ajánlani, és ez az, hogy a mi a férfiú számára az önérzet, az a nemzetek száraára hagyományaiknak, multjoknak, történelmüknek hű és kegyeletes tisztelete. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha a férfiú lemond önérzetéről, megszűnt valódi férfi, valódi tényező lenni; ha a nemzetek lemondanak önérzetükről és lemondanak szent hagyományaiknak és történelmük emlékezetének megbecsüléséről ; ha mindent el nem követnek történelmi önérzetük fejlesztésére éti erősítésére, akkor megszűnnek a világtörténetnek voltaképen önálló tényezői lenni. (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Előttem az a szempont lebeg, hogy mi minden lehetőt, a mi nemzedékünknek tehetségében áll, el akarunk követni arra nézve, hogy országunk megalapításának, és nemzetünk állami fennállásának ezredéves emlékünnepe hozzánk és őseinkhez, de utódainkhoz is méltó legyen. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ajánlom határozati javaslatunkat elfogadásra. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Elnöki Méltóztatik kívánni, hogy a határozati javaslat újra felolvastassék? (Halljuk! Halljuk!) Bernáth Dezső jegyző (olvassa a határozati javaslatot) Aláírták: Eötvös Károly, Helfy Ignácz, Thaly Kálmán, Justh Gyula, gr. Károlyi Gábor, Szacsvay Sándor, Luby Géza, Baky István, Molnár Józsiás, Szalay Károly, Szalay Imre, Beniczky Árpád, Kolozsváry Kiss István, I'sáak Dezső, Lakatos Miklós, Polónyi Géza. Gr. Apponyi Albert: T. ház! Alig szükséges mondanom, hogy azzal a szellemmel, azzal az iránynyal, azzal a komolysággal és azzal a lelkesedéssel, a melylyel a t. előttem szólott, állami létünk ezer éves ünnepének ügyét felfogta és a melyben azt a nemzet által megünnepeltetni kívánja, nemcsak teljes mértékben rokonszenvezek, de tökéletesen egyet is értek. (Helyeslés a bál- és szélsőbal felől.) Valóban olyan alkalom ez, a mely kevés európai nemzetnek életében fordul elő, hogy egy ezeréves állami létre tekinthet vissza, tekinthet pedig vissza, — hála az égnek, — nem ha-