Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-151
Í9fi lSl. orsíáeros Illés 1898 fel»rnílr 4-én, szonhatoii. Kammerer Ernő, a közoktatásügyi bizottság előadója: T. ház! A vallás- és közoktatásügyi ministernek XXI. évi jelentéséről és a tanítói nyugdíjintézet és a gyámalap állásáról szóló jelentése tárgyában a közoktatásügyi bizottság jelentését oly kérelemmel van szerencsém benyújtani, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és a vallás és közoktatásügyi tárcza költségvetésével egyidejűleg történendő tárgyalásra kitűzni méltóztassék. Elnök: Ha a t. ház méltóztatik hozzájárulni, a jelentés kinyomatása és szétosztása elrendeltetik, s erre külön határozat szüksége fenn nem forogván, megállapíttatik, hogy együttesen tárgyalás alá vétetik a vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetésével. Következik a indítvány- és ínterpellatios könyv felolvasása. Perczel Béni jegyző." Van szerencsém jelenteni, hogy az indítványkönyvbe líjaöb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Perczel Béni jegyző: Az interpeilatioskönyvben azonban következő két bejegyzés van: Február 4- Ugron Gábor. A kormányzat különböző ágainál letétben lévő 5°/o-os papir-járadékkötvények conversiora leendő bejelentése tárgyában. — Február 4. Várady Károly Schenk Károly budapesti polgár ellen a fővárosi államrendőrség és a budapeti büntető törvényszék által elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt. Elnök: Az interpelláló urak az ülés végén fogják megtenni interpellatiojukat. Következik a napirend: az országos nemzeti kiállítás költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Bernáth Dezső jegyző: Eötvös Károly! Eötvös Károly: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az összes irányadó tényezők úgy a kormány, mint a törvényhozás, valamint az iparos és kereskedelmi körök részéről csaknem teljes egyértelműséggel megegyeznek abban, hogy nekünk sem 1895-ben, sem 1896-ban pusztán ipari, iparfejlesztési és kereskedelmi indokokból kiállításra múlhatatlan szükségünk nincs. Mindezen tényezők megegyeznek abban is, hogy a kiállítás, legyen az akár nemzeti és országos, akár nemzetközi kiállítás, főleg államunk ezer éves fennállásának emlékünnepélye alkalmából kell, hogy megtartassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ebben az általános felfogásban, t. ház, én és elvbarátaim is teljesen megegyezünk. Ugyanazért teljesen egyetértek a pénzügyi bizottság t. előadójával abban, mit ő tegnapi előterjesztésében kijelentett, hogy akkor, a mikor mi ezen kiállítás tárgyában határozunk, bennünket nem a pénzügyi szempontok vezetnek kizárólag." Természetes dolog, hogy a pénzügyi szempontok mindig fontosak s a pénzügyi terhek mindig az ügy fontosságához és nemzetünk pénzügyi erejéhez kell, hogy méressenek. Mindamellett, ennél a kérdésnél, a pénzügyi szempontokat bizonyos korlátok közt, csak másodsorban kell fontosaknak tekinteni. Valamint egyetértek a t. bizottsági előadó úrral abban is, hogy a t. kormány előterjesztése az u. n. ezer éves emlékünnep tárgyában mindenesetre nagyon csonka, nagyon bágyadt, egyáltalán ki nem elégítő és hogy nekünk kívánnunk óhajtanunk kell, de meg is várjuk, hogy a t. kabinet az ezeréves ünnepély részleteire nézve teljesen kimerítő s minden irányban teljesen felvilágosító előterjesztést terjesztést tegyen a törvényhozásnak és első sorban a képviselőháznak. T. képviselőház! Az a kérdés, hogy államunk ezeréves fennállásának emlékünnepélyén a kiállítás országos és nemzeti vagy nemzetközi legyen-e, felmerült már akkor, a mikor ezen emlékünnep terve vagy gondolata legelőször felmerült. Vitatták ezt a kérdést kellő komolysággal, a vélemények nyilatkoztak pro és contra s több, mint egy évvel ezelőtt, a képviselőház akkori többsége, egy más kabinet vezetése mellett, az országos nemzeti kiállítás rendezése érdekében határozott. Ebben a határozatban mi megnyugvásunkat akkor sem találtuk meg egészen, de nem találhatjuk meg ma sem. (Úgy van! 'a szélsőbalon.) Igaz, hogy ha arról nem volna most sző, hogy a kiállítás határidje halasztassék el, akkor mi azt a kérdést, hogy országos és nemzeti legyen, vagy nemzetközi a kiállítás, ma újra föl nem vetnők. De miután maga a-t. kabinet jött elénk ezzel a törvényjavaslattal, hogy a kiállítás egy évvel elhalasztassék és miután államunk ezeréves fennállásának emlékünnepélyét a nélkül, hogy a történeti időkhöz hűtlenek lennénk, tehetjük úgy 1896-ra, mint esetleg még 1897-re is, tehát magára az időre nézve nehézséget és akadályt nem látunk. Ennélfogva mi indokoltnak, sőt szükségesnek véljük, hogy az a kérdés, vájjon csak nemzeti és országos legyen e a kiállítás vagy nemzetközi, komolyan megyitattassék. Nem politikai kizárólagos szempontból, mert mi abban a meggyőződésben vagyunk, hogy ezen ezeréves' emlékünnepély rendezésének kérdésében, sőt meg főbb részleteinek elhatározásában is, a rideg pártszempontok egyáltalában nem igazolhatók; hanem itt teljesen általános és az egyedül jogos nemzeti álláspontra kell helyezkednünk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez álláspontra helyezkedve tehát — ismétlem — azon oknál fogva, hogy időnk még van, s mert az új kabinet maga indítványozza a kiállítás elhalasztását, okvetetlenül meg kell még egyszer vitatnunk azt a kérdést, vájjon nem lenne-e jobb, czélszerűbb s-a nemzet