Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-148

148. orsssáaos ülés 1893. január 31-én, kedden, 239 semmiféle gondoskodás nincs benne. Már pedig a védőoltás oly intézkedés, mely pénzbe nem kerül, minthogy az anyag kéznél van. Nem látom tehát be, miért ne lehetne azt behozni. Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (Élénk helyeslés Id felől.) Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: T. ház! Megvallom, minden törvényhozási aetionak kerülni kell egy veszedelmes dolgot, és ez a zu viel regieren. A védoltásra nézve lehet mindnyájunknak megállapodott nézete, ámbár constatálhatom, hogy e felett a tudósok még ma is küzdenek, még pedig oly vehementiával, a mint csak a tudósok tudnak küzdeni. (Derültség.) E szerint tehát mind a két iskolának van híve, és épen ezért bízzuk a dolgot a tapasztalatra, bízzuk a gazdák belátására, vájjon czélszerunek tartják-e; mert, hogyha egyszer a védoltás ezen a téren is oly czéb szerűnek fog bizonyulni, mint például a sertésorbáncznál, azt hiszem, hogy kényszerűség nélkül is el fog terjedni. Ha pedig kötelezővé teszszük a beoltást, az mindenesetre nagy visszatetszésre adna okot, ezért kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha senki sem kíván szólani, a vitát ezennel bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Miklós Ödön előadó: T. ház! A magam részéről mindazon indokoknál fogva, melyeket részben a minister úr a javaslat változatlan szövegének megtartása mellett felhozott, részben Ivánka Oszkár képviselő úr felvilágosításai folytán, melyekkel a hat havi zár természetére nézve szolgált, ezen szöveg változatlan elfogadását kérem. Tartozom azonban egy megjegyzéssel Szemere Huba t. képviselőtársamnak, a ki jónak látta az angol törvényhozás intézkedéseit előhozni; és ez az, hogy az angol törvényhozás már 1840. óta küzd a baj ellen, 1870. óta törvényhozási intézkedésekkel. És nem azon múlt a dolog, hogy a törvényhozási intézkedések nem lettek volna megfelelők, hanem azon, hogy 1888-ig ezen betegség kiirtásának eszköz lését a helyhatósági végrehajtásra bízta. 1888-ban belátta, hogy ez nem megy, és a központi hatalom útján vette kezébe az irtó háborút, s csak így lehetett sikerrel procedálni. Ez azt jelenti, hogy bizonyos diacretionalis jogot a központi hatalomnak meg kell adni, és csak erélylyel lehet a direct kiirtásra irányított műveletet sikerrel végrehajtani. Részemről is osztozom abban, a mit Ivánka Oszkár t. képviselő úr a védoltásra nézve mondott, mert megfontolandó dolog, de nem szeret ném complicálni a törvény szigorú, gyors végrehajtását azzal, hogy a védoltásra is kitérjeszszük. Kérem ennélfogva a szöveg változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve. Egyfelől áll az eredeti szöveg és e mellett a pénzügyi bizottság javaslata, hogy ezen szavak »avagy közös legelőre egy gulyában járt«, a szakasz végén kihagyassanak; másfelől Ivánka Oszkár képviselő úr határozati javaslata, mely azonban külön lesz szavazás alá bocsátandó. Felteszem a kérdést az eredeti szövegre nézve, mely ha elfogadtatik, a pénzügyi bizottság által javasolt kihagyás elesik. Ha pedig az el nem fogadtatik, akkor a módosítás fogadtatik el. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt eredeti szövegezésében fogadta el. Ivánka Oszkár képviselő úr határozati javaslatát időközben visszavonta, ennélfogva a szavazás szüksége elesik. Következik a harmadik szakasz. Perczel Béni jegyző (olvassa a harmadik szakaszt). Bernáth Dezső jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár; T. ház! A törvényjavaslat harmadik szakasza megállapítja, hogy a Szabályszerű becslési eljárás útján megállapítandó teljes becsértéknek megfelelő kártalanítás fizetendő ki az illető marhatulajdonosnak. Én azt hiszem, hogy nem helyes az, hogy ha valaki véletlenül kárt szenved, akkor az állam, vagy egyszóval a közpénztár őt teljes mértékben kártalanítsa. Nem mondom, hogy nagy legyen az a kár, a melyet az illetőnek szenvednie kell, de bizonyos fokú minimális károsodás óvatosságra tanítja az embereket. Pénzpazarlás történik mindenütt, a hol bizonyos károk egy közpénztárból teljes mértékben megtéríttetnek. Semmiféle ok sincs arra, hogy az embereket elővigyázókká ne tegyük; legyen gondjuk arra, hogy a fertőzött vagy beteg állat lehetőleg gyorsan m eggy ógy íttassék. Egy minimalis károsodásnak tehát ki kell tenni a. marhatulajdonosokat is. En azt indítványozom, hogy a károsodás | moridassék ki a megállapított becsértéknek Y

10 részéig, vagyis 9

/io részt fizessenek ki, a megállapított értéket véve kártalanítás fejében, 1

/w rész pedig legyen az illető marhatulajdonos kára. A teljes kártalanításra szerintem semmiféle ok nincs, mert nem lesz meg a szükséges elővigyázat. Csak ezt kívántam megjegyezni. Miklós Ödön előadó: T. ház! Azon felszólalás, mely t. képviselőtársam részéről az imént elhangzott, mintegy junctim előtérbe hozza azon kérdés elbírálását, melyet a pénzügyminis-