Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-148
148. országos ülés 18Í»S. január 81 én, kedden. 235 hez a törvényjavaslat szinten utasítva volt, e szakasznál a második bekezdésben az utolsó szavakat: »avagy közös legelőre egy gulyában járt« töriütetni ajánlja. A pénzügyi bizottság abból a szempontból indult ki, hogy e szavak elsősorban is feleslegesek, mert a fertőzés gyanújának a eriteriumát, melyet e szavak akarnának megállapítani, már megállapította a megelőző szöveg. Minthogy e szerint a criteriuin a »ragadós tiidőlobban beteg állattal való közvetlen érintkezés*, s minthogy ebben a fertőzés gyanújának ismérve meg van, ezen szavak feleslegesek. De feleslegesek e szavak más szempontból is, t. i. miután a kiirtás munkálatát oly időszakban kívánják foganatosítani, midőn még egyáltalán a szarvasmarha a mezőre nem jár, t. i. a téli hónapokban; s miután a törvény alkotási elveknél fogva a felesleges meghatározásokat legczélszerübb elhagyni : ezen indokhoz még más indok is csatolható, t. i. az, hogy különösen tekintettel a falvakban divó azon szokásra, melynél fogva a szarvasmarha egy gulyában szokott járni, könnyen megeshetik, hogy a törvény ezen intézkedése a gazdaközönségnél aggályokat fog szülni, mert ennek az a hatálya lenne, hogy egész községek marha-állománya zár alá volna vehető. Tekintve pedig azt, hogy igen fontos indokok szólnak a mellett, hogy a törvényjavaslat közmegelégedéssel és közmegnyugvással találkozzék; tekintve másrészt, hogy az intézkedés felesleges, a pénzügyi bizottság kívánja, hogy ezen szavak kihagyassának. (Helyeslés jobb felöl.) Gr. Károlyi Sándor: T. ház! A magam részérői a most hallott .... Elnöki Kérem a t. képviselő urat, minthogy más van felírva, a képviselő úr most nem szólhat. (Halljuk! Halljuk!) Bornemisza Lajos képviselő úr van felírva s én nem adhatom a szót addig másnak míg a leiratkozott képviselő úr jogától el nem áll. (Halljuk! Halljuk!) Bornemisza Lajos: Méltóztassék a képviselő úrnak először nézeteit előadni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Károlyi Sándor: Én a pénzügyi bizottság proposítioját azért nem tartom helyes nek, mert az által a törvényben hiány fog támadni. Miután itt a 2-ik§-ban taxatíve megvan mondva, hogy hol, és mily helyzetekben találhatók azok az állatok, azt kiszem, hogy annak az esetnek is meg kell említve lenni a melyet az imént hallottunk. (Úgy van! bal felől.) Ha fel van sorolva, hogy az istállókban, udvarokban, majorokban levő szarvasmarha fertőzés gyanújában levőnek tekintetik, akkor azt sem lehet elhagyni, hogy közös legelőre egy gulyában járnak; mert ha a minister amazokat megfigyeltetheti és esetleg lebunkóztatja, azokra nézve pedig, melyek közös legelőre egy gulyában járnak, ezt nem teheti, akkor az a törvény hézagos marad. (Úgy van! bal felöl.) A közgazdasági bizottság ebből az okból vette fel ezen szavakat a javaslatba. A pénzügyi bizottság ezzel szemben más álláspontot foglal el, melyben én osztozni nem tudok, és ezért azt nem fogadhatom el, hanem azt proponálom, hogy méltóztassék megtartani az eredeti szöveget, és attól ne méltóztassék eltérni, mert különben ellenmondásba jövünk magukkal, és a törvény igazán kivihetetlen lesz. (Helyeslés bal felől.) Perczel Béni jegyző: Bornemisza Lajos! Bornemisza Lajos: T. képviselőház! A 2-ik §. első bekezdése így szól: »Ragadós tüdőlob fertőzésének gyanújában álló szarvasmarha hat hónapon át zárlat alatt tartandó. Ilyen szarvasmarha levágatását a foldmívelésügyi minister elrendelheti,« Igen természetes, a gyakorlati életből is igen könnyen megmagyarázható, hogy e szakasz nem foglalja, magában azt az intézkedést, hogy elrendelni tartozik, mivel ezen rendelkezésnél fogva egész vidékek, egész kerületek marhaállománya levágatnék és kiirtatnék. Mindazonáltal bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, (Halljuk! Halljuk!) hogy vannak vidékek, hogy vannak egész vármegyék, a hol sem külön legelőterűletek, sem külön mezei utak, marhacsapások nincsenek, és hogy vannak oly községek is, a hol egyáltalában még külön itatok sincsenek. Ezen törvény szigorú rendelkezése azon esetben, ha például a kiirtás niárezius vagy április havában történik, egyes istállók vagy majorok hat hónapon át zár alá vétetnek. Practicus felfogásom szerint, ezen zár sok helyen egyáltalában nem foganatosítható, mert oly községekben, a hol külön legelő nincs, tartozik a gazda marhaállományát az istállóban mester ségesen takarmány ózni. Már most nyáron, mesterséges takarmányt venni és a télről nem gondoskodni, ez bizonyos tekintetben a gazdának gazdasági válságát idézi elő. De másrészt, ha országszerte istálóépületek nem építtetnek az állategészségügy azon niveauján, melyen ma állunk, nyáron át egyáltalában nem leszünk képesek szarvasmarhát az állategészségügynek megfelelően tartani. így teljesen a szakértők jószívűségétől vagy jóakaratától függünk. Én, t. ház, miután a törvényjavaslat nem félévre, hanem valószínűleg, sajnos, több évre szól, nem szeretném, ha a gazdaközönség, daczára annak, hogy a bajjal már úgy is sújtva van, a szakértők irányában mindig hálálkodjék, hogyha azok valami méltányos dolgot tesznek. Én a törvényjavaslat második szakaszára nézve egy módo30*
