Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-148

148. országos ülés 18Í»S. január 81 én, kedden. 235 hez a törvényjavaslat szinten utasítva volt, e szakasznál a második bekezdésben az utolsó szavakat: »avagy közös legelőre egy gulyában járt« töriütetni ajánlja. A pénzügyi bizottság abból a szempontból indult ki, hogy e szavak elsősorban is feleslegesek, mert a fertőzés gyanú­jának a eriteriumát, melyet e szavak akarnának megállapítani, már megállapította a megelőző szöveg. Minthogy e szerint a criteriuin a »ra­gadós tiidőlobban beteg állattal való közvetlen érintkezés*, s minthogy ebben a fertőzés gyanú­jának ismérve meg van, ezen szavak felesle­gesek. De feleslegesek e szavak más szempontból is, t. i. miután a kiirtás munkálatát oly idő­szakban kívánják foganatosítani, midőn még egyáltalán a szarvasmarha a mezőre nem jár, t. i. a téli hónapokban; s miután a törvény alkotási elveknél fogva a felesleges meghatáro­zásokat legczélszerübb elhagyni : ezen indokhoz még más indok is csatolható, t. i. az, hogy különösen tekintettel a falvakban divó azon szo­kásra, melynél fogva a szarvasmarha egy gulyá­ban szokott járni, könnyen megeshetik, hogy a törvény ezen intézkedése a gazdaközönségnél aggályokat fog szülni, mert ennek az a hatálya lenne, hogy egész községek marha-állománya zár alá volna vehető. Tekintve pedig azt, hogy igen fontos indokok szólnak a mellett, hogy a törvényjavaslat közmegelégedéssel és közmeg­nyugvással találkozzék; tekintve másrészt, hogy az intézkedés felesleges, a pénzügyi bizottság kívánja, hogy ezen szavak kihagyassának. (He­lyeslés jobb felöl.) Gr. Károlyi Sándor: T. ház! A magam részérői a most hallott .... Elnöki Kérem a t. képviselő urat, mint­hogy más van felírva, a képviselő úr most nem szólhat. (Halljuk! Halljuk!) Bornemisza Lajos képviselő úr van felírva s én nem adhatom a szót addig másnak míg a leiratkozott képviselő úr jogától el nem áll. (Halljuk! Halljuk!) Bornemisza Lajos: Méltóztassék a kép­viselő úrnak először nézeteit előadni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Károlyi Sándor: Én a pénzügyi bizottság proposítioját azért nem tartom helyes nek, mert az által a törvényben hiány fog támadni. Miután itt a 2-ik§-ban taxatíve meg­van mondva, hogy hol, és mily helyzetekben találhatók azok az állatok, azt kiszem, hogy annak az esetnek is meg kell említve lenni a melyet az imént hallottunk. (Úgy van! bal felől.) Ha fel van sorolva, hogy az istállókban, udva­rokban, majorokban levő szarvasmarha fertőzés gyanújában levőnek tekintetik, akkor azt sem lehet elhagyni, hogy közös legelőre egy gulyá­ban járnak; mert ha a minister amazokat meg­figyeltetheti és esetleg lebunkóztatja, azokra nézve pedig, melyek közös legelőre egy gulyá­ban járnak, ezt nem teheti, akkor az a törvény hézagos marad. (Úgy van! bal felöl.) A közgazdasági bizottság ebből az okból vette fel ezen szavakat a javaslatba. A pénz­ügyi bizottság ezzel szemben más álláspontot foglal el, melyben én osztozni nem tudok, és ezért azt nem fogadhatom el, hanem azt proponálom, hogy méltóztassék megtartani az eredeti szöve­get, és attól ne méltóztassék eltérni, mert külön­ben ellenmondásba jövünk magukkal, és a tör­vény igazán kivihetetlen lesz. (Helyeslés bal felől.) Perczel Béni jegyző: Bornemisza Lajos! Bornemisza Lajos: T. képviselőház! A 2-ik §. első bekezdése így szól: »Ragadós tüdő­lob fertőzésének gyanújában álló szarvasmarha hat hónapon át zárlat alatt tartandó. Ilyen szarvasmarha levágatását a foldmívelésügyi minister elrendelheti,« Igen természetes, a gyakor­lati életből is igen könnyen megmagyarázható, hogy e szakasz nem foglalja, magában azt az intézkedést, hogy elrendelni tartozik, mivel ezen rendelkezésnél fogva egész vidékek, egész kerületek marhaállománya levágatnék és kiir­tatnék. Mindazonáltal bátor vagyok a t. ház figyel­mét felhívni arra, (Halljuk! Halljuk!) hogy van­nak vidékek, hogy vannak egész vármegyék, a hol sem külön legelőterűletek, sem külön mezei utak, marhacsapások nincsenek, és hogy vannak oly községek is, a hol egyáltalában még külön itatok sincsenek. Ezen törvény szigorú rendel­kezése azon esetben, ha például a kiirtás niár­ezius vagy április havában történik, egyes istál­lók vagy majorok hat hónapon át zár alá vétet­nek. Practicus felfogásom szerint, ezen zár sok helyen egyáltalában nem foganatosítható, mert oly községekben, a hol külön legelő nincs, tarto­zik a gazda marhaállományát az istállóban mester ségesen takarmány ózni. Már most nyáron, mester­séges takarmányt venni és a télről nem gondos­kodni, ez bizonyos tekintetben a gazdának gazdasági válságát idézi elő. De másrészt, ha országszerte istálóépületek nem építtetnek az állategészségügy azon niveauján, melyen ma állunk, nyáron át egyáltalában nem leszünk képe­sek szarvasmarhát az állategészségügynek meg­felelően tartani. így teljesen a szakértők jó­szívűségétől vagy jóakaratától függünk. Én, t. ház, miután a törvényjavaslat nem félévre, hanem valószínűleg, sajnos, több évre szól, nem szeretném, ha a gazdaközönség, daczára annak, hogy a bajjal már úgy is sújtva van, a szak­értők irányában mindig hálálkodjék, hogyha azok valami méltányos dolgot tesznek. Én a törvény­javaslat második szakaszára nézve egy módo­30*

Next

/
Oldalképek
Tartalom