Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-148

Ü8. orsisigoif iíi.^ !H!i3 január Bl-éu, kcíídoii. 531 hang bal felől: Nem áll!) Ép oly határozottan, n mint t. barátom azt mondja, hogy nem áll, mondhatom én az ellenkezőt, mert ha a közönség egyszer megszokja azt, hogy az államtól ajándékképen kapja a kárpótlási összeget, miután különben is nagyon nehezen bírhatni rá, hogy társuljon, szövetkezzék, ugyan hogy kivánná saját érdekeit maga is gondozni, ha ily előzményeket teremtünk számára. A második megjegyzésem a minister úr beszédére a következő: A minister úr a kötelező állatbiztosítás behozatalára megpendített eszmét arkanumnak nevezte. Ebből azt látom, hogy ő ezzel az eszmével eddig alaposan nem foglalkozott, és talán a jövőben sem akar foglalkozni. Nem akar oly tanulmányokat tenni vagy tétetni, melyek eredménye az lenne, hogy a képviselőházba és azon kívül is igen sokak által óhajtott eszme megvalósítva is legyen. Már pedig én erre igen nagy súlyt fektetek. Gr. Bethlen András föld mivelésügyi minister: Én is! Gaal Jenő: De miután a minister úr határozott Ígéretet nem tett. Gr. Bethlen András fóldmívelésügyi minister: Tett! Gaal Jenő : En nagyon fontosnak tartom, hogy ezen sürgős törvény mellett, a melynek elfogadását én az elvek érintése nélkül szükségesnek tartom, az állategészségügyünk javulása szempontjából olyan mozgalom indíttassék oly tanulmányok eszközöltessenek, melyek következménye az legyen, hogy nem sokára a t. ház előtt itt álljon a kötelező állatbiztosítás iránti törvényjavaslat. (Helyeslések ) A törvényt magát sürgősnek tartom, mert megnézvén a Németországgal kötött állategészségügyi conventiot, azt találom, hogy ezen törvénynek már a holnapi napon szentesítve is kellene lenni. Nem kímélhetem meg a t. kormányt és különösen a t. fóldmívelésügyi minister urat attól a szemrehányástól, hogy olyan kényszer helyzetbe hozta a házat, hogy órákról és perezekről van szó egy ily fontos tárgyalásnál, és az ország adott Ígéretének még akkor sem tehet eleget, (Igaz! Ügy van! bal felöl.) mert az ma a legjobb esetben is csak a képviselőházon mehet keresztül. Hol van a főrendiház tárgyalása és a korona szentesítése ? Az emiitett conventio ugyanis 1892. évi február 1-én lépett életbe, és annak 12 §-a világosan kimondja, hogy az életbelépéstől egy esztendő alatt kell megtörtén niök azon intézkedéseknek, melyek javaslatban a t. ház előtt feküsznek. A javaslat tehát nagyon sürgős, és én ezért annak szerkezetét bolygatni nem akarom. El is fogadom általánosságban, De mért ép oly szükségesnek és sürgősnek tartom azt is, hogy az egészséges fejlődés az állategészségügy terén meginduljon. Arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a kormányt már most utasítani arra, hogy mielőbb egy törvényjavaslatot terjeszszen be, a melyben a kötelező állatbiztosítás mondassák ki. En nem kívánok a kormánynak további utasítást adni, ámbár véleményem az, hogy másra, mint a ragályos betegségekre ezt a biztosítást kiterjeszteni nem lehet. (Egy hang hal felől: Lehet!) Nem lehet, mert részben közigazgatási viszonyaink, részben az állategészségügyi személyzet hiánya lehetetlenné teszi, hogy tovább menjünk. {Igaz! Úgy van! bal felől.) Hanem ennyire határozottan elmehetünk és az államra nézve mindenesetre előnyös lesz, pénzügyileg legalább nem lesz annak a nagy megterheltetésnek kitéve, a melynek ki lehet téve ezen törvényjavaslat által. Mindezeknél fogva, midőn kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, a magam részéről egy határozati javaslatot vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni, a mely igy szól (Halljuk! Halljuk ! olvassa): »IJtasítja e képviselőház a kormányt, hogy a kötelező állatbiztosítás behozatala iránt mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen a törvényhozás elé.« (Helyeslés.) Bernáth Dezső jegyző: Ugron Zoltán! Ugron Zoltán : T. ház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom, annyival is inkább, mert pár heti halasztás h ezrekre menő kárt okozhat. Nem zárkózhatom el azonban annak kijelentésétől, hogy a, törvényjavaslat igen pongyolán van megszerkesztve, a mennyiben sok homályos pont van benne, és többi törvényeinkkel nincs kellő összhangba hozva. Nem is szólaltam volna föl, hogyha Gaal Jenő t. képviselőtársam oly melegen nem pártolta volna a nagy szeszgyárosok kérvényét, melyben azok magukat a törvényadta kedvezménybe szintén felvétetni kérik. Fölhozta például, hogy Debreczenben 30 ezer marha ran együtt, ellenben nekik csak egy pár ezer marhájuk van de azt elfelejtette kiemelni azt, hogy a pár ezer marhát, ragály fejlődésére teljesen alkalmas módon tartják, úgy, hogy nem kell, hogy

7 megkapjuk más helyről a ragályt, hanem ők fejlesztik azt, s így nem lehet őket ebben a kedvezményben részesíteni. (Helyeslés.) Egyben igazat kell neki adnom, de ez épen ellene szól, hogy tudniillik a gazdák maguk nem karolják fel ez ügyöket kellőleg. Akkor nem karolták föl azt, és akkor csinálták meg e végzetes tévedést, a mikor megengedték ezen nagy gyárak létesítését. Engedje meg a t. ház, hogy még egy kér-