Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-148
148. orsEágim Illés ISMt. jftnnár 81-én, kaddta. ggg létünkről állandóan kizárjuk és marhaállományunkat lehetőleg megkíméljük. Az eddigi törvény ebből a czélból 3 hónapot állapít meg, mint kötelességszerű zárlatot. Á törvényjavaslatnak ez a rendelkezése tehát nem új dolog, nem áj találmány, nem új megterheltetése a gazdaközönségnek. A különbség csak az, hogy a törvényjavaslat az eddigi törvényben megállapított 3 hónap kötelességszerű zárlatot kiterjeszti 6 hónapra, még pedig minthogy erre nézve már Németországgal szemben a conventio értelmében kötelezve vagyunk, itt csak arról lehet szó, hogy ez a zárlat hogyan alkalmaztassák. (Halljuk/ Halljuk!) Legyen meggyőződve a t, hass, hogy mint ez idő szerint gazdasági érdekeink képviselője, tartózkodni fogok a végrehajtásban minden oly módtól, ehicántól és korlátozástól, mely nem feltétlenül szükséges; de nem tartom helyesnek azon módokat, melyek egy és más oldalról ajánltatnak, s a melyek azt kívánják, hogy a 2-ik §-ban meghatározott fertőzésben gyanús állatok feltétlenül lebunkóztassanak. Hát t. ház, ne beszéljünk mindig a felföldről, hanem beszél • jünk az alföldről is. Midőn az ország sik terűtetein, nagy kiterjedésű legelőin gulyák legelnek, a hol az érintkezés lehetősége meg van, ott, hogyha a baj teljes és biztos kiirtására akarnánk procedálni, nem maradna más mód, minthogy az ilyen gulyákban, tegyük fel pl. egy debreczeni gulyában, a hol 3000 állat legel, s egy állatban constatáltatik a tüdőlob, le. kellene bunkózni az egész állományt. Ez esetben inkább változtassuk meg mindjárt a javaslat ezímét és ne beszéljünk ragadós tüdőlob kiirtásáról, hanem a marhaállomány kiirtását tárgyaljuk. (Helyeslés.) A 2-ik §. második bekezdése helyesen megállapítja, hogy mi tekintendő fertőzésben gyanúsnak, s azt hiszem teljes garantiát nyújt arra nézve, hogy itt az irtás bizonyos fokon túl nem kell, hogy terjedjen. Ez azután a végrehajtásnak lesz feladata s ezt teljesíteni is fogja a minister, a ki a t. háznak felelős eljárásaiért egészben és részleteiben, hogy oly intézkedések nem fognak történni, melyek közgazdasági szempontból nem indokoltak. (Helyeslés.) Ezek azok, t. ház, a mik a törvényjavaslattal szemben általánosságban felhozattak. Igyekeztem ezekre nézve álláspontomat kifejteni s megnyugtatással szolgálni, az egyes §-oknál pedig talán lesz még alkalmam, ha szükséges, részletekbe is bocsátkoznom. Ezúttal kérem a t. házat, méltóztassék a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés.) Horváth Ádám jegyző: GUál Jenő! Gaal Jenő: T. ház! Én a törvényjavaslatot, mely napirenden van, nemcsak sürgősnek, hanem egyszersmind alapjában helyesnek tartván, az általános vitában nem is kívántam résztvenni. Vannak azonban annak részletei, melyekre nézve aggályt táplálok, s azokra nézve akartam észrevételeimet a részletes vitánál megtenni. De mivel az igen t. földmívelésügyi minister úr kijelentése az én meggyőződésemmel nem egyezik meg, szükségesnek tartom észrevételeimet már most az általános vitában megtenni. Azt hiszem, helyesebb lesz, ha legelőször a részleteknél általam felhozni kívánt egyes dolgokról teszem meg megjegyzéseimet, azután pedig érdemileg foglalkozom azokkal, a miket a t. minister ár általánosságban mondott. A részleteknél egy olyan, felfogásom szerint helytelen, és igazságtalan intézkedésre kívánom felhívni a t. ház figyelmét, melynek horderejéről magam is csak az utóbbi időben győződ te m meg. ügy a közgazdasági, mint a pénzügyi bizottság előtt folyt tárgyalások alkalmával hiányoztak azon adatok, melyekből e tekintetben meggyőződést meríthettem volna, mert az érdekeltek csak most, az utolsó napokban jöttek a ház elé azon kérvénynyel, a melyben panaszaikat előadják. Én gyakran hallottam azt, hogy a magyar törvényhozás, és különösen a képviselőház, nem bír a gazdasági érdekek iránt kellő érzékkel. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Úgy van l) Bocsa natot kérek, itt kénytelen vagyok a képviselőházat, és a törvényhozást ezzel a váddal szemben megvédelmezni, mert mikor azt tapasztaljuk, hogy maguk az érdekeltek is annyira lanyhán igyekeznek saját érdekeiket érvényesíteni, annyira nem figyelnek arra, hogy a törvényhozásban mi történik, és az ő részükről mi forog koczkán, ilyen körülmények között bátran lehet mondani, hogy »a néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát.« (Egy hang a szélső baloldalon: Az is baj, ha beszélünk !) Egy kérvény van beterjesztve a magyar szesztermelők országos egyesülete részéről, a melyben ez az egyesület feljajdul, hogy a törvényjavaslat azon intézkedése, mely szerint ők & kártalanításból ki vannak zárva, rájuk nézve nagyon sérelmes. Én a kérvényt másolatban megkapván, átnéztem, és miután a viszonyokat meglehetősen ismerem, arra a meggyőződésra jutottam, hogy ha elkésve jöttek is ezen pauaszszal, annak alapja van. (Ellenmondások a szélsőbalon.) Én azt hiszem, hogy van, és ezt kimutatom a következőkben. Azt találják az érdekeltek sérelmesnek, hogy ők a kártalanításból kizáratnak. A kormány előterjesztése, valamint e közgazdasági bizottság jelentése szerint is az ipari nagy telepek, a szeszgyárak és czukorgyárak hizlaldáiban lévő hízó marha betegség esetén könnyen értékesíthető.
