Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-148

148. orsEágim Illés ISMt. jftnnár 81-én, kaddta. ggg létünkről állandóan kizárjuk és marhaállomá­nyunkat lehetőleg megkíméljük. Az eddigi tör­vény ebből a czélból 3 hónapot állapít meg, mint kötelességszerű zárlatot. Á törvényjavas­latnak ez a rendelkezése tehát nem új dolog, nem áj találmány, nem új megterheltetése a gazdaközönségnek. A különbség csak az, hogy a törvényjavaslat az eddigi törvényben meg­állapított 3 hónap kötelességszerű zárlatot ki­terjeszti 6 hónapra, még pedig minthogy erre nézve már Németországgal szemben a conventio értelmében kötelezve vagyunk, itt csak arról lehet szó, hogy ez a zárlat hogyan alkalmaz­tassák. (Halljuk/ Halljuk!) Legyen meggyőződve a t, hass, hogy mint ez idő szerint gazdasági érdekeink képviselője, tartózkodni fogok a végrehajtásban minden oly módtól, ehicántól és korlátozástól, mely nem feltétlenül szükséges; de nem tartom helyesnek azon módokat, melyek egy és más oldalról ajánltatnak, s a melyek azt kívánják, hogy a 2-ik §-ban meghatározott fertőzésben gyanús állatok feltétlenül lebunkóztassanak. Hát t. ház, ne beszéljünk mindig a felföldről, hanem beszél • jünk az alföldről is. Midőn az ország sik terűtetein, nagy kiter­jedésű legelőin gulyák legelnek, a hol az érint­kezés lehetősége meg van, ott, hogyha a baj teljes és biztos kiirtására akarnánk procedálni, nem maradna más mód, minthogy az ilyen gulyákban, tegyük fel pl. egy debreczeni gulyában, a hol 3000 állat legel, s egy állatban consta­táltatik a tüdőlob, le. kellene bunkózni az egész állományt. Ez esetben inkább változtassuk meg mindjárt a javaslat ezímét és ne beszéljünk ragadós tüdőlob kiirtásáról, hanem a marha­állomány kiirtását tárgyaljuk. (Helyeslés.) A 2-ik §. második bekezdése helyesen megállapítja, hogy mi tekintendő fertőzésben gyanúsnak, s azt hiszem teljes garantiát nyújt arra nézve, hogy itt az irtás bizonyos fokon túl nem kell, hogy terjedjen. Ez azután a végre­hajtásnak lesz feladata s ezt teljesíteni is fogja a minister, a ki a t. háznak felelős eljárásaiért egészben és részleteiben, hogy oly intézkedések nem fognak történni, melyek közgazdasági szem­pontból nem indokoltak. (Helyeslés.) Ezek azok, t. ház, a mik a törvényjavas­lattal szemben általánosságban felhozattak. Igye­keztem ezekre nézve álláspontomat kifejteni s megnyugtatással szolgálni, az egyes §-oknál pedig talán lesz még alkalmam, ha szükséges, részletekbe is bocsátkoznom. Ezúttal kérem a t. házat, méltóztassék a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés.) Horváth Ádám jegyző: GUál Jenő! Gaal Jenő: T. ház! Én a törvényjavasla­tot, mely napirenden van, nemcsak sürgősnek, hanem egyszersmind alapjában helyesnek tartván, az általános vitában nem is kívántam résztvenni. Vannak azonban annak részletei, melyekre nézve aggályt táplálok, s azokra nézve akartam észre­vételeimet a részletes vitánál megtenni. De mivel az igen t. földmívelésügyi minister úr kijelen­tése az én meggyőződésemmel nem egyezik meg, szükségesnek tartom észrevételeimet már most az általános vitában megtenni. Azt hiszem, helye­sebb lesz, ha legelőször a részleteknél általam felhozni kívánt egyes dolgokról teszem meg megjegyzéseimet, azután pedig érdemileg foglal­kozom azokkal, a miket a t. minister ár álta­lánosságban mondott. A részleteknél egy olyan, felfogásom szerint helytelen, és igazságtalan intézkedésre kívánom felhívni a t. ház figyelmét, melynek horderejéről magam is csak az utóbbi időben győződ te m meg. ügy a közgazdasági, mint a pénzügyi bizottság előtt folyt tárgyalások alkalmával hiányoztak azon adatok, melyekből e tekintetben meggyő­ződést meríthettem volna, mert az érdekeltek csak most, az utolsó napokban jöttek a ház elé azon kérvénynyel, a melyben panaszaikat elő­adják. Én gyakran hallottam azt, hogy a magyar törvényhozás, és különösen a képviselőház, nem bír a gazdasági érdekek iránt kellő érzékkel. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Úgy van l) Bocsa ­natot kérek, itt kénytelen vagyok a képviselő­házat, és a törvényhozást ezzel a váddal szemben megvédelmezni, mert mikor azt tapasztaljuk, hogy maguk az érdekeltek is annyira lanyhán igyekeznek saját érdekeiket érvényesíteni, annyira nem figyelnek arra, hogy a törvényhozásban mi történik, és az ő részükről mi forog koczkán, ilyen körülmények között bátran lehet mondani, hogy »a néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát.« (Egy hang a szélső baloldalon: Az is baj, ha beszélünk !) Egy kérvény van beterjesztve a magyar szesztermelők országos egyesülete részéről, a melyben ez az egyesület feljajdul, hogy a tör­vényjavaslat azon intézkedése, mely szerint ők & kártalanításból ki vannak zárva, rájuk nézve nagyon sérelmes. Én a kérvényt másolatban megkapván, át­néztem, és miután a viszonyokat meglehetősen ismerem, arra a meggyőződésra jutottam, hogy ha elkésve jöttek is ezen pauaszszal, annak alapja van. (Ellenmondások a szélsőbalon.) Én azt hiszem, hogy van, és ezt kimutatom a következőkben. Azt találják az érdekeltek sérelmesnek, hogy ők a kártalanításból kizáratnak. A kormány előterjesztése, valamint e közgazdasági bizottság jelentése szerint is az ipari nagy telepek, a szesz­gyárak és czukorgyárak hizlaldáiban lévő hízó marha betegség esetén könnyen értékesíthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom