Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-146

146, országos ülés 1898, január 28«íin, szombaton. \ 9 \ elfogadja a határozati javaslatot. E szerint a kér\ény kiadatik a belügyministernek és utasíttátik a kormány, hogy a vadászati törvén^ módosítása tárgyában mielőbb törvényjavaslatot terjeszen elő. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Hunyad, Abauj-Torna, Ugocsa- és Barsvármegye közön sége a tisztviselők fizetéseinek javítása irint kérelmeznek. Horváth Béla előadó: Hasonló artalmú kérvények már tárgyáltatván e házban, a kérvényi bizottság részéről javaslom, ho<>y e kérvények a megfelelő törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a ház asztalára tétessenek le. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni. (Helyeslés.) A kérvények a megfelelő törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a ház asztalára tétetnek le. Schóber Ernő jegyző (olvassa): PestPilis-Solt- Kiskun vármegye közönsége a vármegye újjá szervezése tárgyában kérelmez. Horváth Béla előadó: T. képviselőház! Mivel Pest-Pilis-Solt d<Jskuninegye kérvényéhez hasonló tartalmú kérvény foglaltatik a sorjegyzék 71. tételszáma alatt, kére n a t. képviselőházat, hogy a két kérvényt együttesen méltóztassanak tárgyalás alá venni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni. Horváth Béla előadó: Pestmegye törvényhatósága arra kéri a t. képviselőházat, hogy mivel területének nagysága és lakosainak nagy száma folytán a közigazgatást a központból kellőleg ellátni képtelen, nevezetesen a gyorsaság kellő mértékben nem vihető keresztül és még az áttekintés sem eszközölhető a központból, Pestmegyének két törvényhatóságra leendő osztása iránt intézkedni méltóztassék. Kecskemét törvényhatósági város szintén azt kéri, hogy e kettéosztás eszközöltessék, még pedig Czegléd irányában a Duna és Tisza folyókat összekötő egyenes vonalban, és hogy az eként kettéosztott terűletek egyikének Buda pest, másikának Kecskemét törvényhatósági város legyen a székhelye. A kérdés csak akkor lévén kellőleg megoldható, midőn a közigazgatás államosításának a kérdése napirendre kerül, s a kérvényezők maguk is akkorra értvén kérésüket, javasolja a kérvényi bizottság, hogy mindkét kérvény adassék ki a belügyminister urnak. Molnár Antal jegyző: Horváth Ádám! Horváth Ádám: T. képviselőház! Vagyok bátor a t. háznak becses figyelmét azon két kérvényre felhívni, melyet az előadó úr az imént, terjesztett elő. E két kérvény tárgyazza az ország legnagyobb megyéjének kettéosztását, és azután Kecskemét városának kérvényét azért, hogy a kettéosztás esetén a megye alsó felének székhelye oda tétessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Nagyon érdekes és a belügyminister úrnak figyelmébe ajánlom azt a feliratot, melyet Pest vármegyének közönsége intézett a képviselőházhoz. Ott el van mondva az, hogy mily hiányos a közigazgatás, azért, mert a vármegye területe oly óriási, hogy a rendelkezésre levő erővel teljes lehetetlenség azt ellátni, és maga Pest vármegye kéri a kettéosztást. Midőn a határozatotPest vármegye meghozta, akkor Kecskemét városa is mozgalmat indított az iránt, hogy a székhely oda tétessék. Hát hiszen, t. képviselőház, egy tekintet a megyének a térképére és mindenki láthatja, hogy íegczélszertíbben kétfelé volna osztható PestPilis-Solt-Kiskún megye akként, hogy lenne egy Pest-Piiis megye és egy Solt-Kiskún megye. Pest-Pilis megyében volnának: a kecskeméti felső járás, a pesti felső járás, a pesti közép járás, a pesti alsó járás, a pilisi felső és alsó^ a váczi felső és alsó járások, összesen 148 község, továbbá Vácz és Szent-Endre rendezett tanácsit városok; ennek székhelye volna Budapest. Solt-Kiskún megye pedig állana: a kecskeméti alsó járás, a kiskun felső járás, a kiskun alsó, a solti felső, közép és alsó járásokból, összesen 57 község és 4 rendezett tanácsú város, úgymint Czegléd, Nagy Kőrös, Félegyháza és Halas, ezek tartoznának Solt-Kiskún megyébe, a melynek székhelye lenne Kecskemét. (Helyeslés a szélső baloldalon.) E beosztásnál Solt-Kiskún megyének területe ugyan nagyobb volna, mint Pest-Pilisé, hanem igazgatás tekintetében ezt a különbséget kiegyenlíti az, hogy Pest-Pilis megyében több a községek száma, mint Solt-Kiskún megyében és népesebb is, mint az alsó rész. Világos, t. ház, hogy midőn maga a megye is belátja, hogy a közigazgatást teljesen lehetetlenné teszi a megye óriási nagysága, akkor a törvényhozás nem zárkózhatik el ezen kérelem teljesítése elől; az is világos, hogyha e kettéosztás megtörténik, akkor más székhelye az új megyének nem lehet, mint Kecskemst. Azt hiszem, nem méltóztatik a t. ház rossz néven venni, ha kissé kitérek e kérdésre, — (Halljuk! Halljuk!) nem hosszadalmasan, csak röviden — azon hitben, hogy talán még sem méltóztatnak ezt hazabeszélésnek venni. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Azon az egész vidéken Kecskemét a legnagyobb város, 50 ezer lakossal bír, 15 négyszög mértföldnyi területe van. Továbbá különösen kiemelem, hogy a tervezett Solt-Kiskún megyének területe majdnem megegyezik a kecskeméti törvényszék területével, vagyis e területnek törvénykezési tekintetben, valamint adózási és hadkiegészítési tekintetben is Kecskemét most is központja. Azután, ha létezik valami, a miért okom van büszkének lenni arra, hogy