Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-143

10$ 1**. országos ülés 18*8. Január 25-én, szerdán. kebelükben. (Igaz! Úgy van! a bál- és szélső baloldalon.) De azután, midőn megváltozott a rendszer, midőn a valódi nemes hivatásra, a közrend biztosítására állíttatott fel a csendőri intézmény, mi lehetett az, a mi ennek a tekin télyét biztosítja? Ugyanaz, a mi a polgári életben biztosítja a tekintélyt: a kimagasló tulajdonok, a hivatalos kötelesség hü teljesítése, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) Egy dolog semmi esetben sem teremti meg a tekintélyt, az, hogyha nemes és benső érzelmek megsértésével akarnak valamit életbeléptetni, a mi a polgárok érzelmét sérti. Ez a tekintély biztosítására a legrosszabb mód. (Igazi Úgy van! a bal- és szélső baloldalon) Mint a belügy minis ter úr mondja, mint faute de mieux léptetett életbe e esendőrségi törvény. De hál' Istennek 20 év elmúlt s a viszonyok változtak. Hát nem lehetett volna gondoskodni, hogy más forrásból legyen a csend őrség pótolva, mint kezdetben pótolták? Hiszen a törvényhozásnak és minden magyar embernek arra kell törekednie, hogy azok az intézmények, melyek az államban működnek, a magyar állam méltóságának és a kor kivan almainak megfelelöleg módosíttassanak és más alakba öntessenek. Ez tisztán belügye az országnak. Engedje meg itt a t. ház, hogy az 1881 : III. törvényczikkre hívjam fel a figyelmét, melyben az áll, hogy a magyar királyi csendőrséget katonailag kell szervezni. Ezután egy paragraphus a belügyminister intézkedéséről szól, hogy törvényhatósági városokban hogyan, minő sorrendben léptetik azt életbe, s a 8. §-ban a honvédelmi ministerről van szó, itt átadják a csendőrséget neki, hogy katonai szervezés alatt legyen, de a törvény hozzáteszi, hogy az utasításokat s minden szabályzatot a belügyminister állapít meg. Már pedig, t. ház, ba bele akarja a belügyminister úr a csendőrséget a katonai intézményekbe szorítani, ez határozottan a törvénybe ütközik, mert míg a véderőről szóló törvények a honvédség és közös hadsereg fegyverzetét ugyanazonosnak rendelik, a csendőrség felszereléséről a esendőrségi törvény világosan mondja, hogy azt a belügyminister állapítja meg. A belügyminister úr egészen más fegyverzetet rendelhetett volna a csendőrségnél, ha neki tetszik. Tehát már itt is természetes, hogy összefüggés nincs e kettő között, mert ez határozottan belügye az országnak. Az olyan szerencsétlen felszólalásnak, mint a tavalyi volt, mely azt hiszem, nem készakarva, csak elhamarkodva tétetett, az oJyan kiszalasztott szónak az a baja van, hogy olyan, mint a kiröpített golyó, elsütni lehet a fegyvert, csak az a kérdés, a golyó hol talál. Attól függ, hogy milyen ügyes vagy ügyetlen lövő a czélzó. {Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Itt is rosszul talált, mert megsértette a magyar állam tekintélyét, (Élénk helyeslés a balés szélső báloldalon.) a mi ellen minden magyar embernek határozottan tiltakoznia kell. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Morális elégtételt kell nekünk adni a magyar államnak megsértett színeiért, (Élénk helyeslés a bál- és szélső báloldalon.) mert ha a kardbojt az, a mit mindenütt a világon a haza, a fejedelem iránti hűség;, a becsületesség, a lovagiasság symbolumának tartanak, abból a maervar nemzeti színeknek hiányozni nem szabad. (Elénk helyeslés, éljenzés és tetszés a bál- és szélsä baloldalon.) Ezen symbolumban ennek kitüntetését követelni kell a jelenlegi magyar állam és a jövő nemzedék számára. (Helyeslés) Mert a nemzet színei felmagasztalják az érzelmeket, s ez okozza, hogy a honvéd, midőn a hareztéren a hazáért vérezik; midőn ott elesve, szemeit utoljára ezen színekre emeli, nyugodtan hal meg, tudva, hogy ezen színekért ontotta vérét. (Tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Legyenek meggyőződve, hogy míg ezen színkérdést megfelelően meg nem oldjuk, míg olyan leplezett felszólalásokkal, minőt a minister úrtól hallottunk, a tavalyi alapon járunk, addig nem tekintélyt fogunk szerezni a csendőrségnek, hanem az osztrák-magyar monarchia tekintélyét künn meg fogjuk rontani. Mert azok a szenvedélyek, a melyeket ily módon és ily úton felidéznek, és az izgalom, mely ennek nyomán keletkezik, csak a tekintély megromlására vezethet, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha a t. belügyminister úr meg fogja az ellenkezőre az alkalmat adni, akkor örömmel fogok máskép szavazni, de most Pázmándy t. képviselőtársam határozati javaslatát fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Horváth Ádám jegyző: Helfy Ignácz! Helfy Ignácz: T. ház! A kérdés közjogi oldalának fontosságát oly nagynak tartom, hogy daczára annak, hogy tavaly már alkalmam volt e tárgyban röviden nyilatkozni, kötelességemnek tartom ezúttal is felemelni tiltakozó szavamat. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) Mindenekelőtt őszinte

? sajnálatomat fejezem ki a fölött, hogy az igen t. belügyminister lír, a ki olyan rokonszenvesen kezdette pályáját, nem kímélte meg magát attól a tegnapi nyilatkozattól, a mely szerencsétlen másolata annak, a mit elődje mondott, azzal a különbséggel, hogy elődje azon a széken nem kerülhette ki a nyilatkozatot, holott a t. minister úr igen kényelmesen kikerülhette volna az egész választ. Mert a mennyiben a kardbojt kérdése tisztán jelvénynek tekintetett, a honvédelmi minister úrnak ressortjába tartozik, ha az katonai jelvény; a mennyiben pedig közjogi kérdés, annak meg-