Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-121

u Ml. wmégm Rlé* 1892. dewíetabef ÍS-án, kedden hozni be a pénzügyi adrainistratioba is, hogy az ne csak ministeri és hatósági rendeletek, hanem az alkotmányos, közszellem kívánalmainak hatása alatt fejtsen ki tevékenységet. (Zajos helyeslés jobb felöl.) De, t. ház, nekem bizonyítékaim is vannak, hogy az a pénzügyi rendezetlenség nem lehet oly túlzott, az adócsavar működése nem lehet oly kemény, mint a t. képviselő úr feltüntette. Bizonyítékom van arra, hogy ép az egyenes adók kezelése a legkiterjediebb mértékben a közigazgatási bizottságok ellenőrzése alatt tör ténik. És ha a t. képviselő úr figyelmére fogja méltatni azon közigazgatási bizottságok rendszeres tevékenységét, azok évi jelentéseit: az a rendszeres tevékenység és azok az évi jelentések arról fogják meggyőzni, hogy a pénzügyi közegek és a közigazgatási bizottságok tagjai közt valami olyan nagy eltérés nincs, sőt hogy a legritkább esetekben van véleményök közt differentia. És hogy azok egyetértőieg járnak el, ép ez bizonyítéka annak, hogy az a rendetlenség, az a visszaélés, az a túlterheltetés egyáltalán nem lehet oly nagy, mint sokan feltüntetni szeretnék. (Helyeslés jobb felől. Zaj balfelöl.) A mit a t. képviselő űr felhozott, az, hogy az a kis adóval terhelt szegény ember és az a nem szegény ember is, a ki talán nagyobb adóval terheltetik, gyakran a rajta igazságtalanul követelt közszolgáltatásnak viszonylag jelentéktelen volta miatt nem veszi igénybe a recursust, nem keres jogorvoslatot és hogy igen sok ilyen példa fordul elő, tehát ennek a bajnak orvoslására is törekedni kell az administratioban. A mit a t. képviselő úr e tekintetben kifejtett, azt mind meg fogja találni az 1891-iki állami költségvetés alkalmával itt tartott exposémban, midőn azon eszmének adtam kifejezést, a mely tudtommal még a pénzügyi administratioban, egyes előrehaladottabb államokban sincs megvalósítva, hogy valamint a jogszolgáltatás terén ma gondoskodunk xrgyszólván a törvények megalkotásánál a szegények képviseletéről, ép úgy kell a pénzügyi administratio terén is gondoskodnunk, hogy igazságos legyen a közteher kimérése oly esetekben is, midőn az illetőnek társadalmi állása, vagy az igazságtalanul követelt összeg jelentéktelensége idézi elő, hogy ő a forma szerinti reeursusokat igénybe nem veheti. (Helyeslés jobb felöl.) Ép ezért alkottatott meg az administrationalis törvény 11. §-a. (Úgy van! jobb felől) Többszörös felszólalásaim során igazoltam azt, miért nem voltam azou helyzetben, hogy ezek alapján az administratio ilyetén átalakítását életbeléptethessem és legutóbbi exposém s nyilatkozatom alkalmával — nem emlékszem már, itt e házban-e, vagy a pénzügyi bizottság előtt — annak is kifejezést adtam, hogy remélem, hogy a jövő év elejétől kezdve, miután a szükséges közegek is rendelkezésemre adattak, a pénzügyi administratio bajainak ezen a részén is segíteni fogok. (Élénk helyeslés jobb felől.) A harmadik kérdés, a mit a t. képviselő űr felhozott, a statistikai adatokra vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr kicsinyelni látszik a statistikai adatokat és különösen nem nagy reménynyel van ez iránt, hogy ebből az adóreformból lesz is valami, mert azt mondja, hogy egy hosszú időköz szokott eltelni a statistikai adatoktól a tnlajdonképeni reformokig. Én, t. ház, sohasem tettem az iránt ígéretet, hogy soron kivfíl a legnagyobb gyorsasággal, a kellő előkészület nélkül fogom az adóreformokat iniciálni, hanem mindig kifejezést adtam annak, hogy az adóreformnak nálunk azon nehézsége van, hogy nemcsak anyagilag kell a törvényeket reformálni, hanem hogy tulaj donkép azon statistikai adatok ismeretével sem birunk, melyek egy vagy más kérdés előírálásánál képesítenének bennünket a helyes irány megjelölésére és különösen az adóreformnál felállítandó azon szempont érvényesítésére, hogy az adószolgáltatás eredménye végösszegében ne legyen jelentékenyen kisebb, mint a milyennel most rendelkezünk. Ezek a statistikai adatok össze vannak állítva, nem is hosszú időre, hanem rövid időre — mert azt mondottam, hogy a tél folyamán fogom azokat közzétenni — fog ezekkel Magyarország közvéleménye foglalkozhatni, hogy azon irány felett is bírálatot mondhasson, a mely irányban az adóreformot keresztülvinni kívánom, úgy, hogy az alkotmányos közvélemény s az érdekelt faetorok mind hozzá fognak szólhatni az e reform tárgyában benyújtandó javaslatokhoz, mielőtt a forma szerinti javaslat a törvényhozás előtt fog állani. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Én tehát hiszem, t. ház, hogy midőn ma is csak arra szorítkozom, a mit e házban és a pénzügyi bizottságban többszörösen mondottam, attól legalább is nem kell tartani, hogy az adóreform ad graecas calendas lenne elhalasztva és elodázva. A másik kifogást, a melyet pénzügyi tekintetben a költségvetés ellen felhoztak, Issekutz Győző képviselő úr tette, a ki különösen a regaJe értékesítése ellen méltóztatott felszólalni és a regale-törvénynek, valamint e törvény alkalmazásának két baját említette fel. Összehasonlítást tett, hogy azelőtt a szeszadó 11 frt, azaz 11 kr. volt absoíute literenkint, ma pedig felemeltük a szeszadót 80 krra literenkint, tehát