Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-121

iSl. •ruág»i SféK 1SW. áeeiember ti-ftn. keddan. 41 a kik az alkotmány sánczain kívül állottak. (Iga*! Úgy van!) E rendszerben a liberalismus jelszava alatt egy erős párturalom fejlődött ki, mely nem kép­visel, nem ismer mást, mint önmagát s ezélja: e párt összetartása a hatalom érdekében. Vajay István: Igaz! Úgy van! (Derültség jobb fém.) Hortoványi József: Ez tette lehetővé, hogy e rendszerben egy áj institutiót csempész­tek alkotmányunk biztosítékai helyébe s ez a független magyar felelős kormány intézményének teljes meghamisítása és az alkotmány e biztosí­tékainak kijátszása az által, hogy nálunk a kormány egy önálló hatalommá fejlődött. A független felelős kormányt azért állítot­ták az 1848-iki elődeink, hogy az független legyen, de felülről, felelős azért, hogy függjön a törvényhozástól s ez a viszony teljesen fel­fordult, azt látjuk, hogy a hol függetlennek kellene lennie, felülről, onnét nagyon is fii«g s a hol erejének s hatalma gyökerének kellene lenni a törvényhozástól, onnét meg sehogy sem függ. (Igaz! Űyy van! a bal és szélső baloldalon.) Még azon hatalmon levő nagy párttól sem függ, meit ott is megfordult a viszony, a párt többé nem vezet, hanem felülről vezettetik. (Igaz! Úgy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Fényesen illustrálja ez állításomat a leg­utóbbi kormányválság is, a midőn a kormány megbukik akkor, midőn itt többsége van s megalakul ugyanazon többséggel, azt mintegy átveszi összes activájával és passivájával együtt, a nélkül, hogy erre az alakulásra e képviselő­háznak legkisebb befolyása is lett volna, vagy akár itt e házban politikai factorokat képező ellenzék vezérférfiait, vagy a törvényhozási tes­tület másik részét, a főrendiházból bárkit is csak véleményadásra is érdemesítettek volna. Ezen állapotokat nevezik nálunk igen be­teges állapotoknak, a melyek már tovább fenn nem tarthatók. Van ennél egy még szomorúbb jelenség, mely minden eddig előadottnál jobban jellemzi e rendszer politikájának szabadéivtt­ségét. Ez az állami érdek és állami tekintélynek oly sokszor hangoztatása. Vajay István: Igaz! ügy van! Hortoványi József: Ez is új találmánya a rendszernek. Szükségük volt e találmányra, mert már nem volt többé más alap, a melyen e devastaló rendszer folytatható lett volna. Itt ismét kiindulásom alapjára, az 1848-iki alkot­mányra térek vissza. (Bálijuk! Halljuk!) Az 1848-iki alkotmány a nemzet érdekeit és jogait, a nemzet tekintélyét és hatalmát biz­tosította intézményeiben; de oly külön állami hatalmat, mely mögött csakis ministeri érdek és kormányhatalom lappanghat, nem ismer. ÜJÍPVH. NAPLÓ. 1892—97. VII. KÖTET. E rendszerben fejlődött ki, hogy a midőn a ministeri és korraányi érdek és hatalom csor­bulni kezdett, ennek leplezésére s a hajótörést szenvedett tervek keresztül erőszakolására az állami érdek és állami tekintélyt állították oda, hogy ezen mindenki előtt tiszteletet parancsoló elvek alatt íepleztessék, elpalástoltassék a minis­teri érdek szülte tévedéseket s az állami tekin­télyivel pótulják a rég elveszett kormány és ministeri tekintélyt. A mily hamis volt előbb a szabadelvű lobogó, ép úgy hamis volt ez új jelszó (Úgy van! bal felöl.) s e rendszerben, a kik az állami tekintélyt sehol annyiszor nem compromittálták szerencsétlen experimentumaikkal, mint épen nálunk. Különösen az egyház-politika terén arattak babérokat S itt e téren a szabadéi díség lobo­gója alatt annyit még soha kormány nem vétett a valódi szabadság alapelve ellen, mint e téren. (Ijaz! Úg>i van! bal ftlől.) Az állami tekintély elvét declarálták a ha­t-ilom és a jog egyedüli forrásának s a mint illusoriussá tették a nemzet politikai jogait, mosta társidalmi szabadság utolsó biztosícélcát kellett megtámadni, ezért inaugurálta az állami omnipotentiát, kiszélesítette a ministeri hatalmat az állami hatalom leple alatt odáig, .hogy itt e hazában az állam gondoskodása és gyámsága alá akarja szorítani a társadalmat, a társadalom­ban a család legféltettebb s leglényegesebb bel­ügyét s ezen állami omnipotentia nevében meg­rendszabályozni a polgár lelkiismereti szabad­ságát, paragrafusba önteni, ha kell, az állam érdekének megfelelően annak hitvallását s imád­ságát. Először csak a keresztelésnél avatkozott a szülők s a katholikus egyház jogaiba és hit­elveibe, e téren megbukott, hogy ennek con­sequentiáit ne kelljen levonnia, keresi e szándéka megvalósítására szükséges új technikai eszkö­zöket az állami anyakönyvvezetés behozatalával. Vajay István: Csak a firma változott! (Derültség jobb felöl.) Hortoványi József: S végre e kérdés végleges megold isaként oly intézményt helyez kilátásba, melynek a felszínei levő egyházpoli­tikai e kérdéshez semmi köze, az állami érdekek körébe vonja a családalapítás biztosítékait s a polgári házasság proclamálásával, úgy, hogy el­veszi a házasság ethikai alapját, megfosztja azt szentségi jellegétől s a családalapításnak e biz­tosítéka helyébe magának vindieálja a jogot, hogy ez ethikai alap helyébe az állam nevében a családot s ezzel az egész társadalmat egyszerű üzleti alapra degredálja. (Derültség.) Mindezen jogfosztogatást pedig a fokozot­tabb szabadelvüség diadalának hirdeti. Már most legyen szabad kérdenem, a szabadelvűségnek mi e

Next

/
Oldalképek
Tartalom