Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-135
1SS. ©rsláfoi tléi 18M. Jannír iCán, nétffin. g97 m&ziri fogja-e teljes biztosítékát, hogy az administratioban a jogrend érvényesüljön; tartalmazni fogja-e azt, hogy — a mire különösen nagy súlyt fektetek és mire nézve a volt belügyniinister úr a közigazgatási bizottság tárgyalásai alkalmával nyilatkozatott tett — az önkormányzati testületeknek autonóm jogköre a ministeri intézkedési és ministeri ellenőrzési körből folyó intézkedésekkel szemben szintén fogja-e a közigazgatási bíróság oltalmát élvezni és függ különösen attól, vájjon a fegyelmi törvény biztosítékot fog e nyújtani arra nézve, hogy a fegyelmi büntetések legnagyobbjának: a hivatalvesztésnek megállapításánál egy minden politikai befolyásokon felül emelkedő elfogulatlan bírói fórum fog-e ítélni? (Helyeslés a baloldalon.) Ezektől eltekintve én is inkább az administratio folyó feladatainak kérdéseivel akarok foglalkozni és pedig különösen azzal a kimagasló kérdéssel, mely a t. belügyminister lír fejtegetéseinek s előzőleg Horváth Gyula t. barátom beszédének is egyik legfőbb momentumát képezte : a közegézségiigyi állapotok bírálásával. (Halljuk ! Halljuk!) Nagyon sokat mondott el e tekintetben Horváth Gyula t. barátom, a mi sötét képet nyújt az e téren létező állapotokról. Ezt újabb voná sokkal megtoldta a belügyminister úr és mégsem mondtak el mindent, a mit e tekintetben elmondani nemcsak lehet, hanem kell is; amit tudnunk, a mit megállapítanunk kell s a mire nézve tisztába kell lennünk, ha az ország tőkéjének s vagyonának legértékesebb részét: az emberi tőkét, nem akarjuk gondatlanul pusztulásnak átengedni. (Ügy van! a baloldalon.) Horváth Gyula t. barátom rámutatott a dihpteritis nagyszámú áldozataira. Nem tudom, hogy a belügyminister úr honnan vette azt a kisebb számot, a melyet Horváth Gyula t. barátom számaival szembeállít, de annyit tudok, hogy a Horváth Gyula t. barátom által felállított számok a legilletékesebb forrásból vett tudósítások alapján állíttattak össze s lettek eonstatálva. Hock János : A megyei főorvosok jelentései alapján lettek összeállítva! Gr. Apponyi Albert*. Igen, a megyei főorvosoktól érkező tudósítások alapján lettek azok összeállítva, úgy, hogy e két számtételnek egymástól való ily nagymérvű eltérése egyet eonstatál: magának a statisztikának, maguknak az adatoknak e téren való igen csekély megbízhatóságát. (Igás! Úgy van! a baloldalon.) Azonban ennél-, daczára tisztán a hivatalos adatokra és pedig az 1892 ik évben beadott és az 1887-ik év közegészségügyi állapotára vonatkozó jelentés adataira akarom építeni megjegyzéseimet. (Halljuk! Halljuk !) Ezekből az adatokból diphteritisen kivü'l még két más megdöbbentő jelenség magaslik ki. (Halljuk! Halljuk!) k.% egyik az, hogy az azon évben előfordult 463.031 halál eset közül 40.620 egyén veleszületett gyöngeségben halt el; az elhalálozottak ezen majdnem 10 százaléka oly arány, a mely újabban megerősíti azon megjegyzések fontosságát, melyeket a bábaügyre vonatkozólag Ernuszt Kelemen t. barátom a múlt költségvetés tárgyalása alkalmával tett. Ezei kívül találkozunk itt másik meglepő számmal, tudniillik, hogy a halálesetek közül 30.832 ezen gyűjtőnév alatt indokoltatik »göiesökbeu«. Már most, t. képviselőház, az orvosi tudomány, mint önálló betegségi tünetet ezt nem ismeri; vagy ha ilyen külön járvány létezik, a melyet görcsöknek lehet nevezni, ez a járvány megérdemli, hogy épen úgy, mint a diphteritis külön kutatásnak tárgyává tétessék, hogy ezen 30.832 görcsökben elhalálozott egyén halálának oka kideríttessék. Én azt hiszem, hogy e mellett az rejlik, hogy ezek halálának az okát tulajdonképen nem tudják és okúi a halált közvetlen megelőző jelenségek, halálküzdelem jelenségei vétetnek fel és cseréltetnek fel a halált okozó jelenségekkel. De ha ez nincs így — én nem vagyok orvos, én ezen kérdést eldönteni hivatva nem vagyok — én ezt a 30.000 horrendus számban nyilvánuló halálozási okot ajánlom a t. belügyministerium közegészségi ügyosztályának különösen tanulmányozásra, (Helyeslés a haloldalon.) mert ez talán a legpusztítóbb járvány, mely ebben az országban egyáltalában jelentkezik. (Helyeslés a baloldalon.) A közegészségügyi törvény végrehajtása egyáltalában nagyon hiányos és ez általánosan elismert tény. De ezen a téren is oly jelenségekkel találkozunk, a melyeket lehetetlen egyedül csak a közvagyonosodásban, a közértei miségben való hátramaradottságnak tulajdonítani s a melyek egyenesen vádolják azadministratiót és a fennálló rendszert A körorvosokról történt beszéd az eddigi nyilatkozatokban, a belügyminister nyilatkozatában is. Az 1270 közegészségügyi kör körül az én adataim dzerint 327-ben egyáltalán nincsen körorvos és azok közt a törvényhatóságok közt, a melyekben a körorvosi állásnak betöltésénél ilyen hiányok mutatkoznak, vannak vagyonos törvényhatóságok is. Ezen adatok szerint p. o. Baranyamegyében 22, Nyitramegyében 30, Vasmegyében 20 körben nem létezik körorvos. Hogy ennek a jelenségnek mik az okai, arra rámutatott a t. belügyminister úr, midőn a körorvosi intézménynek igen hiányos szervezetére s arra a tömérdek bajra utalt, a melylyel össze van kötve az az alapeszme, mely szerint a körorvos a községi pénztárból húzza, még pedig nagyon csekély fize-