Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-135
1SS. omAgns flléi 189S, január 16.án, hétfőn. 395 az apáczák alkalmazásáról volt szó, akkor a kisebbség — mert nem mondhatni, hogy a kisebbség és a többség egészen felekezetek szerint alakult volna, mert vannak úgy protestánsok, mint katholikusok a többségben is, a kisebbségben is — mondom a kisebbség azt állította, hogy az intézet felekezet nélkülisége meg lesz támadva, lia a hat éves vagy ennél csak valamivel idősebb gyermekek apáczák által fognak neveltetni és gondoztatni; mert hat éves gyermekeknél, a kik még nem nyernek hitoktatást lelkészeiktől, hanem akik gyermeki imáikat még azoktól tanulják, a kiknek gondozására bízva vannak, nem lehet elkerülni, hogy protestáns gyermekek katholikus imákra ne taníttasanak. Ilyen állásban találtam az ügyet és a dolog ezen állásában kísérlettem meg a békés elintézést, mert az aetákbóí meggyőződtem arról, hogy a többség és kisebbség között oly elkeseredett harcz fejlődött ki, hogy nem lehetett feltenni, hogy két, egymással ilyen éles ellentétben álló párt az egylet érdekében jövőre hasznos tévé kenységet volna képes kifejteni. Pázmándy Dénes : Ehhez nincsen köze a belügyinmisternek! (Mozgás jobb felöl. Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Hieronymi Károly beliigyministér: Ilyen viszonyok között azt tartottam, hogy ezclszeríí volna, ha az egylet békésen ketté válik. Természetes, hogy erről mindé skinek lehet saját véleménye, helyeselheti az enyimet vagy nem. De abban a leiratban, a melyet én Biharraegye alispánjához intéztem, nem az egylet ketté választását rendeltem el, hanem azt ajánlottam, hogy a. béke érdekében az egylet békés ketté választását előmozdítani igyekezzék, Pressióról, vagy az egylet belügyeibe való avatkozásról szó sem lehet. Azt pedig, hogy ez a rendelet törvénytelen, csak az mondhatja, a ki a magyar közigazgatásnak rég megszokott eljárását nem ismeri. (Helyeslés jobb felől.) Hivatkozhat ik mindenkire, a kinek a magyar közigazgatási eljárás körül tapasztalata van, hogy akárhányszor ildomosnak és helyesnek tartották a, közigazgatási hatóságok a múltban és a jelenben az ilyen kérdéseket — a mint régen mondani szokás — amicával elintézni, vagyis békésen kiegyenlíteni igyekeztek. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) Ebben tehát sem jogtalanság, sem törvénytelenség nincsen. (Elénk helyeslés jobbról.) Még csak egy dologra akarok reflectálni és ez az, hogy én a rendőrfőnököt küldtem az egyesület elnökéhez. Én nem azt küldtem, hanem küldtem azon osztályfőnöket, a kinek osztályához ezen ügyek elintézése tartozik. Hogy ezzel pressiót gyakoroltam volmt az egyesület elnökére, arról szó sincs. Egyébiránt hivatkozom még arra, a mit nekem az elnöknő mondott. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondta ugyanis, hogy: >Nem indíthatom meg a kettéválasztásra vonatkozólag a tárgyalásokat, de ha ez harmadik részről szóba fog hozatni, akkor a választmány elé fogom terjeszteni.* Ezeket tartottam szükségesnek előadni, (Élénk helyeslés jobboldalon.) Pázmándy Dénes: Twlán megengedi a t. ház . . . (Közbeszólások jobb felöl: Nem lehet!) Én kérem a t. házat. . . (Közbeszólások jobb felől: Ne>n lehet!) A képviselőháznak van azon joga, hogy megengedje s én kérem a t. elnök urat is, méltóztassék megengedni, hogy igen röviden csak pár dologra nézve helyreigazítsam azon szavakat, melyeket a t. minister ár nekem imputál és a dolgot kiderítsem. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A mi a tagok felvételét illeti, erre nézve határoz a 6. §. Hieronymi Károly beliigyministér : Nem arról van szó! (Igaz! Úgy van! jobb felől. Felkiáltások a szélső baloldalon: De igenis arról!) Pázmándy Dénes: Azt méltóztatott mondani, hogy a kérvényben ez volt. Erre nézve a 6. §. azt mondja, hogy »az igazgató választmány fogadja fel az új tagokat*. Ahhoz, hogy kit fogad fel az igazgató választmány, absolute senkinek semmi köze, legkevésbbé van pedig köze a belügyministernek. (Közbeszólások a szélső baloldalról: Igás! Úgy van! Ellenmondások a jobboldalon.) Mert ha ő Magyarország minden egyletében vizsgálná azt, hogy kit választanak, kit nem választanak be tagúi, akkor az ő egész hivatali ideje ezzel telnék el. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha a belügyministerek foglalkoztak — a mint a t. beliigyministér úr mondja — az egyletek beldolgaival, nagyon rosszul tették. Madarász József: Bizony rosszul! Pázmándy Dénes: A beliigyministér hatásköre e tekintetben arra vonatkozik: hogy megtartattak-e az alapszabályok? hogy törvénytelen cselekmények előfordúltak-e? De a belügyministernek egy egylet beléletébe absolute semmi beleszólása sincs. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez minden alkotmányos államban az egyletek szabadsága, autonóm ügye. (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) És ha most a belügyminister úr jogczímet keres arra, hogy 62en egylet belső dolgaiba beleszóljon, ki biztosít bennünket arról, hogy nem fog-e egy más egyletnél is a beleszólási 1 1 jogczímet keresni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A mi pedig azt a kérdést illeti, hogy a beliigyministér úr nem a rendőrfőnököt, hanem az osztályfőnököt küldötte akkor, (Közbeszólások a szélső baloldalról: Mindegy!) a midőn azon egylet Ugye a ministeriumban elintézés alatt 50*
