Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-133

IBI. #f ssiác#s ttlés iStS. január 18-án, pénteken. '347 tettei képezik az általuk képviselt kormánynak leghívebb photographiáját. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Hiába szabadkozik a kormány, hiába hoz­nak fel bármilyen mentséget, az 1886: XXI. tcz. szerint a főispán csak a kormánynak felel, csak annak jelent, csak a kormány rendelkezései szerint intézkedik. A mit tehát a főispán tesz, annak elbírálásánál nemcsak őt, hanem a kor­mányt kell első sorban tekinteni. (Igaz! JJgy van! bal felől.) Midőn Pázmándy Dénes t. kép­viselő úr nemrég az általános vitában fölemlí­tette hogy : néhány főispán alig tölt egy évben megyéje területén 5—6 vagy nyolez napot, akkor a ministerelnök úr mentségül azt hozta fel, hogy nincsen olyan törvény, a mely szerint a főispán megyéje területén lenne köteles lakni. Sajnos, igaz, hogy ilyen törvény ma már nincs. De én felkérem a ministerelnök urnak, mert ő mondotta és most a belügyminister úrnak is figyelmét az 1886: XXI. tcz 57 ik §-ára, mely a főispánról ezt mondja: »Megvizsgálja legalább egyszer évenként úgy a központi, mint a kültisztviselők hivatalos eljárását és ügykeze­lését a helyszínén, megtekinti, ha jónak látja* — persze soha sem látja jónak — »;iz alispán vagy a polgármesterhez érkezett rendeleteket, beadványokat s ezek alapján tett intézkedéseket. F.zenfelííl megtekinti egyes községek hivatalos eljárását és ügy kezelését*. fiát nézetem szerint az olyan főispán, a ki öt napot tiilt egy évben vármegyéje területén, ezen kötelességnek nem felel meg. A t. beljigyminister úrnak tudnia kell, hogy meg nem felel: férfias kötelessége tehát őt vagy figyelmeztetni, hogy a törvénynek eleget tegyen, vagy megköszönni szolgálatát. Gr. Károlyi Gábor: Csapja el! (Ügy van! a szélső baloldalon.) Mérey Lajos: T. ház! Igazsága van Miklós Gyula képviselőtársamnak, hogy bármily jó köz­igazgatási törvényt hoznak is, a közigazgatás addig nem lesz jó, a míg annak megfelelő férfiak nem fogják a közigazgatást vezetni, a közigaz­gatási teendőket teljesíteni: hanem akkor ne várják be az új törvényt, hanem tegyék meg azt, a mit az eddigi törvény is megenged. Ha az eddigi törvényt tiszteségesen, becsületesen végre fogják hajtani, sokkal jobb lesz a köz­igazgatás, mint a minő ma. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon ) Hanem ha a vármegyékben, az 1883 : I. törvényezikk csak akkor irányadó, ha azzal valami ellenzéki férfiút lehet discvalificalni, és akkor nem létezik, ha kormánypártról van szó; (Zajo< helyeslés a szélső baloldalon.) ha a can­didationalis jogot úgy gyakorolják, akár a me­gyékben, akár a szolgabírák a községekben, hogy candidálnak vakra akárkit, csak azt nem, a kit a nép meg akar választani, sőt, ha az tör­ténik, a mi nálunk meg is történt, hogy pl. előbb küldték vissza a pályázatot, mint a hogy a can­didatio megtartatott, még pedig azon a czímen, hogy már elkésett, mert már más három lett candidálva: addig kár úgy beszélni, hogy csak a jövő fog jó igazgatást teremteni, mert ha jö­vőre is így járnak el, még rosszabb lesz az ál­lapot, mint a minő most. Ma még megvan a remény, hogy az állapot jobb lehet, de ha napról­napra lábbal tiporják még ezt a hézagos tör­vényt is úgy, mint ma, akkor a belügyminister úr minden jóakarata dugába dől, mert a, régi állapotok csak napról-napra rosszabbodni, de javulni soha sem fognak. {Úgy van! a szélső balon.) A megyékben, igaz, nagy az apathia. Spor­zonErnő képviselőtársam azt jelentette ki Nyitra­megyéből, hogy a bizottságnak 600 tagja közül csak alig 40 vesz részt s ő ezért látja a mos­tani rendszert lejártnak és ezért véli, hogy a közigazgatás államosítása egy boldogabb országba fog minket vezetni. Szerintem alaposan téved a t. képviselő úr. És én felhívom az ő figyelmét arra, hogy miért üres Nyitramegye bizottsági üléseinek terme 1 Én is részt veszek 20 év óta a megyei életben és látom, hogy a bizottsági tagok választásánál minden olyan hivatalnok is fellép, kinek az 1886 : XXI. törvényczikk 51. §-a alapján hivatalból van voksa. Ezek tehát ki­szorítnak olyanokat, a kik érdeklődnének a köz­élet iránt. A járás persze inkább választja meg a saját szolgabíróját, főbíróját, árvaszéki elnökét, vagy ülnökét, mint a pressio nélküli embereket. Nyitramegyében volt olyan időszak, hogy 37 jegyző volt benn a megyei bizottságban. Már most hogyan fogja, a községi jegyző a saját főbíróját és alispánját ellenőrizni ? De megtörtént az is, hogy az ellenzékről mindig azt hirdették, hogy nincs és mégis minden rendszabályt úgy hoztak meg, hogy ne is lehessen igazi becsületes nyílt tárgyalás, mert hiszen Sporzon képviselő­társam nagyon jól tudja, hogy meghozták a me­gyei szabályrendeletet, mely szerint senkinek sem szabad egy tárgyhoz többször, mint egyszer szólani. És mi történik ? A t. kormánypárt szépen megvárja, hogy ki fog felszólalni. Felszólal va­lamely ellenzéki, akkor aztán neki mennek, ő nem beszélhet többet s nagy biztosan mindent megszavaznak. Le<ryen az ellenfél indítványa akármilyen jó, álljon az a politikától akármilyen távol, a legtöbb esetben csak azért nem engedték azt keresztül menni, mert az nem a kormány­pártból jött. (Igaz! Úgy van! a szélső balon.) A mostani főispán alatt kezdett élénkebb közélet nyilvánulni a megye termében. Én tehát még nem mondok bírálatot, hanem bevárom az eredményt, ámbár már is kezdek félni tőle, hogy nem lesz jobb a réginél, ha csak nem követik épen a kormánypártnak buzgó tagjai, kiknek 44*

Next

/
Oldalképek
Tartalom