Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-120

14 ÍS6. orsiftgfts Illés itWÍ. áeeeem^er 12-én, fcétf&n. modern büntető eljárást jellemzik ég annak lényegét képezik. És ha még mindig kétes, vájjon az esküdtszék-e ama magasan álló jogintézmény: akkor ha annak tekintetik, a consequentia annak hat hatos alkalmazását kívánja, vagy talán neme az, mivel az esküdtek a népvélemény befolyása alatt állanak, a mi kétséget nem szenved és a mi mai nap eléggé tapasztalható és mivel a polgári ügyek eldöntésére képtelenek, mintán ezeknél a ténykérdés a jogkérdéstől el nem választható, mely elválaszthatás azonban bűnügyekben csak látszólagos, a mennyiben a bíínösségkimondása, mint törvényszerű elmarasztaltatás is részben a tények valóságáról való meggyőző désben, részben pedig e tényeknek a törvény alá való subsummálásában áll. E szerint ha a büntető ügyekben nem akarunk hozzáfogni az esküdtszék általános behozatalára, bizonyára érdemes volna a bíró sági szervezetbe a laicus elemet scabinusok alakjában behozni, a melyeknek némi csekély nyomai már léteznek és melyek kivált a mi viszonyaink tekintetéből igen ajánlatosak, miután azok egyúttal az átmeneti stádiumot is képeznék a későbben behozandó esküdtszéki bíráskodáshoz és ha a scabinatus nem is mintaképe az esküdtszéknek a kettő között mégis bizonyos analógia létezik és ezen intézmény, melynél a heterogén elemek egy tanácsban egyesítve vannak, nem kicsinyelhető előnyökkel bir és minden korszakban kitűnő és nagy férfiak annak hívei és védői voltak. De az alaki jog fejlesztésével és ápolásával mindig egyenlően kell haladnia az anyagi jognak is és ezért igen szükséges, hogy daczára a nagy nehézségeknek, a fő- és alaptörvény egy, a jelen kornak teljesen megfelelő polgári törvénykönyv alkotassék mielőbb, mivel az állami és társadalmi viszonyok ezt parancsolólag követelik és mivel máskülönben ezen viszonyok hátrahagyják a törvényhozást, a miüt a törvényhozás több tekintetben már is hátramaradt; magától értetődik, hogy e polgári törvénykönyv egy rendszeres és egységes egészet kell, hogy képezzen; mert egy ily íontos törvényt alig lehet töredékekben létesíteni, bármily becses és jeles müvek volnának ezek is. Végűi alig kérdéses, hogy a törvénykezés átalakításával karöltve kell járnia a közigazgatásnak, az állami élet ama jelentékeny ága reformjának is, mivel mind a kettő több lényeges érintkezési ponttal bir és az utóbbi sem felel meg a jelenkor követelményeinek, miért is úgy sem tartható sokáig, mivel rendezett államélet ben mai nap nem elégséges, hogy csak az igazságszolgáltatás legyen önálló és független, hanem a közigazgatás terjedt terén is, mely sok fontos érdeket érint, megállapítani kell a kormány és közegeinek felelősségét; (Helyeslés jobb felől.) mert ugyanazon állapotot, melyet magánjogunkra nézve élvezni akarunk és melyet nagyon természetesnek és nélktílözhetlennek tartunk, ugyanazon állapotot óhajtjuk a nem kevésbé fontos nyilvánjogaink és kötelességeinkre nézve is. (Igaz! jobb felől.) Csakis ily szervezet által válik az egyesnek viszonya az államhoz valódi jogviszonynyá, a a melyből csak jogok és kötelességek származnak és mely által a közigazgatásnak hatalma oly módon korlátoz tátik, hogy az egyesek jogai nem koczkáztatnak és így a törvények az államélet fölötti uralma a közjó érdekében biztosíttatik. Mert habár a mostani közigazgatási rendszer egészséges alapon nyugszik, a mennyiben az a jelenkor igényeinek megfelelően a hivatási és laieus elem összemtíködésében gyökerezik, azt mégis nem tekintem másnak, mint átmeneti stádiumnak a közigazgatás államosítására, (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) mely elvileg már ki is van mondva és melyhez talán az előkészületek is folyamatban vannak, de csak oly föltétel alatt, hogy az az állampolgárok közérdekei és közjogai erélyes megóvása mellett az átörökölt bé kók és elavult maradékoktól ment legyen és a modern közigazgatási jognak minden jellegével és garantiájával bírjon. (Helyeslés jobb felöl.) E czélhoz részben vezet, ha nem akarjuk ezen ügyeket is a rendes bíróságok hatóságához utasítani, a melyek hatáskörébe kétségtelenül is tartoznak és a mi a választások fölötti bíráskodásról szóló törvényjavaslatban már is kifejezést nyert, mely javaslat által a legfontosabb nyilván jog a választási jog fölötti eldöntés a legfőbb bíróra van ruházva, mondóra, hogy a fentemlített ezéihoz is vezet külön közigazgatási bíróságok fölállítása, kapcsolatban egy megfelelő általános közigazgatási eljárással, melyeknek a modern elveken kell alapúlniok, mert hivatva vannak a törvényhozás és végrehajtás között az összhangzást létrehozni a közigazgatási hatóságok jognézeleit tisztázni és ez által a közigazgatási jognak szilárdabb és biztosibb utat nyitni. Ily gyökeres

5 átalakításnál kiváló gond fordítandó arra, hogy az alulról felfelé történjék, hogy a sürgős szükségből induljon ki, az elérhető jó mindig szem előtt tartassék, továbbá hogy a különböző közigazgatási ágak összhangzó működése már a legalsóbb körökben eléressék és nehogy talán egy oly önkormányzat maradjon fenn, melynek minden önállósága és elöljárói tekintélye hiányzik és mely nélkülözi a laicus elemek való összefüggést, csakhogy a közigazj gatás súlypontja mindig a szervezendő állami í politikai hatóságokra fektetendő, melyek saját