Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-129

ÍM. oruáfw ülés 1SDS. jmuár 9-én, hétfőn. 129 ban, azt hiszem, jogosan szemünkre vetni nem lehet azt, a mit Beöthy Ákos t. képviselőtársam mondott, hogy mi az 1867 iki alapra vonatkozó minden megjegyzést az ellen intézett merényletnek tekintünk. Egyáltalában nem tekintjük annak; de méltóztassék megengedni nekünk azt, liogy mi a jelen időpontot, nemcsak a külügyi viszo­nyok szempontjából, de különösen azért, mert nagy reformok küszöbén állunk, az 1867-iki alap feszegetésére és magyarázgatására alkal­masnak ne tartsuk. (Nyugtalanság a baloldalon) Es ha felpanaszolja a t. ellenzék, hogy Ausztriá­ban van egy irány, a mely az 18G7-iki alapot bolygatni akarja, abból nem az következik, hogy most már mi is iparkodjunk azt bolygatni. A ma­gánjognak elve, hogy valamely szerződésnek tel­jesítését csak az követelheti, a ki azt a maga részéről pontosan teljesíti. (Zaj bal felől.) Ha tehát az 1867-iki alapnak azon szellemben való fentar­tását és végrehajtását kívánjuk, a mint én is kí­vánom, a melyben azon alap megalkottatott, akkor nekünk ahhoz az 1867-iki alaphoz szorosan ra­gaszkodnunk keli. (Úgy van! jobb felöl.) T. képviselőtársam Beöthy Áko* beszél erő­nyerésről, az erő gyűjtésének szükségességéről. Mikor egy nagy reform-munkában vagyunk. Gr. Károlyi Gábor: Dehogy vagyunk benne, csak az imént mondta, hogy a küszöbén vagyunk! Darányi Ignácz: Azt talán csak mégis elismerték, hogy a kormány nagy reformokat kíván megvalósítani. Ha pedig nagy reformokat kívánunk megvalósítani, még pedig oly refor mokat, a melynek fontosságát és nehézségét min­den oldalról egyaránt hangsúlyozzák: akkor a helyes következtetés nem az, hogy most már egyik kezünk erejét közjogi fejtegetésekre fecsé­reljük, hanem az, hogy mind a két kezünkkel dolgozni iparkodjunk. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Es ha erőgyűjtésről beszélünk, a nemzet erejét nemc«ak írott hetükkel és törvényekkel lehet emelni. (Halljuk! Halljuk !) A pénzügyministeri egyensúly helyreállítása, a eonversio és valuta­rendezés nem emeli-e a nemzet erejét és pedig nemcsak anyagi, de politikai tekintetben is? (Úgy van! jobb felől.) El kell ismernie mindenki­nek, a ki igazságos akar lenni, hogy a mely nemzet független és gazdag, az szabadságának újabb biztosítékait szerezheti meg magának ... Gr. Károlyi Gábor: De a magyar nem zet sem nem független, sem nem gazdag! Elnök: Csendet kérek. (Halljuk! Halljuk!) Darányi Ignácz: ... a mely nemzet azonban vagyonikig elszegényedik, az lassankint szabadságának és függetlenségének is biztosíté­kait is elveszti. (Úgy van! a jobboldalon.) T. képviselőtársam Ivánka Oszkár úr a miniiterelnök úrnak szemrehányást tesz azó'szin­I teség és nyíltság tekintetében. (Halljuk! Hall­juk!) Én már mindenfélét olvastam és hallottam a ministerelnök úrról, de őt arról az oldalról vádolni, mintha nem volna őszinte, nyilt és egye­nes államférfiú, még nem hallottam. E felfede­zésnek dicsősége Ivánka Oszkár t. képviselő urat illeti. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) A t. képviselő úr azt kérdezi, hogy hol van a ministerelnök úr politikai iránya, hol fejtette ki tüzetesen a programmját? (Halljuk! Halljuk!) Én úgy vettem észre, pedig figyeltem a minister­elnök úr programmbeszédére, hogy abban az állami élet minden ágazatára egyaránt kiterjesz­kedett, (Úgy tan! jobb felöl.) hogy nem egy­oldalú pénzügyi politikát helyezett kilátásba, hogy nem akar csupán pénzügyminister lenni a ministerelnöki széken (Úgy ven! jobb felől.) Azt hiszem, ez iránt bennünket egyformán meggyő­zött. (Helyeslés a jobboldalon.) Kovács József Majd megvédelmezi magát! Darányi Ignácz: Azt is felpanaszolja a t. képviselő úr, hogy a sorrend tekintetében, melyben a reformok megvalósítandók Jesznek, a t. ministerelnök úr minden irányban kötelező nyilatkozatot tett. A kormánytól a jövőre, a tör­vényjavaslatok behozatalára és tárgyaltatása sor­rendjére nézve minden irányban végleg kötelező nyilatkozatokat kérni és kezét ekkép megkötni akarni, azt hiszem, nem volna helyén. Sokkal helyesebb és azt hiszem, ez a ministerelnök úr politikája inkább kevesebbet ígérni és többet tartani meg. (Úgy van! jobb felöl.) Azt is hibáztatja a t. képviselő úr, hogy nem eléggé viszonozta a t. ministerelnök űr azt a nyilatkozatot, mely szerint a nemzeti párt haj­landó a kormányt az általa is helyeselt refor­mok megvalósításában támogatni. Ha a t. kép­viselő űr azt várta, hogy a ministerelnök úr megtagadja a multat, a melynek ő is részese volt. Holló Lajos: A múlt a legnagyobb baja! (Halljuk ! Halljuk ! jobb felöl.) Darányi Ignácz: . . • Akkor is csalódni fog benne. Akkor is csalódni fog a t. képviselő úr, ha azt hiszi, hogy a ministerelnök úr be fogja azzal jelenteni a eapitulatiot, (Mozgás bal felöl.) hogy 8 nem képes azon reformoknak meg­valósítására, melyekre vállalkozott. Én, t ház, úgy fogtam fel, hogy a t. ministerelnök úr min­den alkalommal, nemcsak itt a házban, de a házon kivú'l is annak adott kifejezést, hogy exclusiv politikát követni nem kíván, hogy a kizárólagos párturalmat mereven előtérbe helyezni nem kívánja, (Úgy van! jobb felöl.) hogy eszméi­nek támogatását, miután elvi alapon áll, minden oldalról szívesen veszi és felteszem a nemzeti párt, valamint általában a pártok hazafiságáról, hogy a mely reformot elvileg helyeselnek azt f támogatni és annak megvalósítását a magok

Next

/
Oldalképek
Tartalom