Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-120

ífO. wrssséfos ülés 1892, deessember lS-én, hetién, 15 a közgazdasági bizottság elnökévé Andrássy Tivadar grófot', jegyzőjévé Miklós Ödönt, a közigazgatási bizottság elnökévé Perczel Dezsőt, jegyzőjévé Belíeska Bénit: a közlekedésügyi bizottság elnökévé báró Nicolics Feodort, jegyzőjévé gr. Bethlen Balázst; a közoktatásügyi bizottság elnökévé Schwarcz Gyulát, jegyzőjévé Kammerer Ernőt; a mentelmi bizottság: elnökévé Chorin Fe renezet, jegyzőjévé Beöthy Lászlót; a véderő bizottság elnökévé Tisza Lászlót, jegyzőjévé Münnich Aurélt; a vízügyi bizottság: elnökévé gr. Károlyi Istvánt, jegyzőjévé Terényi Lajost; a zárszámadás-vizsgáló bizottság elnökévé Rakovszky Istvánt, jegyzőjévé Pálffy Elemért választotta meg. Tudomásul vétetik. Bemutatom a főrendiház elnökének 852. számú átiratát, melynek kapcsán megküldi az országos levéltáritoknak elismervényét az 1892 — 97-iki országgyűlés első ülésszakát berekesztő és a második ülésszakot megnyitottnak nyilvánító kegyelmes királyi leíratnak az országos levéltárban való elhelyezéséről. A ház levéltárába tétetni határozta tik. Bemutatom Alsó-Fehér vármegye közönségének feliratát, melyben az 1880 :XLV. t.-czikk módosítását kéri. Bars vármegye közönségének felterjesztését a regale-kártalanítási összegekről levont törvényhatósági és községi pótadó-összegek kiszolgáltatása tárgyában. Nógrád vármegye közönségének feliratát, a közös fordulóban fekvő földek és a közlegelők gazdasági használatának törvényhozási úton leendő szabályozása tárgyában. Pozsony vármegye, Dehreezen és Szeged szab. kir. város közönségeinek feliratát, a ío gyasztási adóátalány- összegek megállapítására nézve jelenleg fennálló eljárási mód megváltoztatása tárgyában. Szeged szab. kir. város közönségének feliratát, a vadászatról szóló 1883: XX. törvényezikk módosítása tárgyában. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ház kérvényi bizottságának. Az elnökség részéről több jelenteni való nincs. Széll Ákos jegyző: Lévay Antal, a gazdasági bizottság előadója! Lévay Antal előadó: T. ház! Van szerencsém a gazdasági bizottságnak jelentését a képviselőház deczember havi költségvetéséről a költségvetéssel egyetemben tiszteletted bemutatni, kérvén: méltóztassék annak kinyomatását, szétosztását és napirendre tűzését elrendelni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fogosztatni és ki fog tűzetni a legközelebbi ülés napirendjére. T. ház! A VII. biráló bizottság tagjává megválasztott Dégen Gusztáv képviselő ár bizottsági tagsági esküjét még nem tette le s azt ezúttal fogja letenni. Széll Ákos jegyző: (olvassa az eskümintát. Bégen Gusztáv leteszi az esküt.) Elnök: Az eskü letétele a jegyzőkönyvben fel fog jegyeztetni. Következik a napirend, és pedig a pénzügyi bizottság jelentése az 1893-ik évi állami költségvetésről. Az első szó illeti az előadó urat. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! (Halljuk!) Az 1893-ik évi állami költségvetés egész összege 485 millióra rúg ugyan, de ebből 77 millió rendkívüli kiadás, illetőleg fedezet a valutarendezés ezéljára, a mely pénzügyi rendezésünk ékkövét képező művelet e költségvetésben jelenik meg legelőször. A költségvetés kiadási és bevételi tételeit ismertetni és tüzetesen bírálni nem szándékozom. Az az előterjesztés, melyet a t. pénzügyminister úr a költségvetés benyújtása alkalmával tett, a költségvetés indokolása, valamint a pénzügyi bizottság jelentése az egyes tételekre, sőt azok összegére nézve is kellő felvilágosítást nyújtanak. De ez még nem nyújtana nekem elég okot arra, hogy egyes főcsoportok külön magyarázásába igy általánosságban is ne bocsátkozzam, ha nem lebegne szemem előtt az, hogy az utóbbi években, a dolog természeténél fogva, költségvetési vitáink megváltoztak s azok tartalma egészen más, mint régebben volt. Régebben a költségvetési viták fősúiyát az állandó defiezit magyarázására, s zárni igatósága, fejtegetésére fektették és ennek következtében természetes, hogy a pártok álláspontja, valmint az egyéni felfogások szerint tüzetes és terjedelmes viták fejlődtek nemcsak a mérleg végeredménye fölött, de egyúttal egyes nevezetesebb tételek fölött is, melyek a mérlegre befolyást gyakoroltak. Miután a defiezit megszűnt és »de strigis quae non sünt, nulla mentio fiat« : természetes, hogy még azokkal a tételekkel sem foglalkozhatok már akkora érdeklődéssel és tüzetességgel a t. ház, melyek arra a mérlegre befolyást gyakorolnak, mert a mérleg kedvező, s nem ugyan jelentékeny, de mégis bizonyos összegű felesleggel záródik. így tehát nem nyújt fogantyút sem tételeiben, sem eredményeiben arra, hogy ezek fölött tüzetes vita fejlődhessék ki. De hogy a budget több anyagot nem nyújt pénzügyi tekintetben, tüzetesebb vitákra, annak , még más magyarázata is van; az, hogy költségvetésünk az évek hosszú során folytatott vitatkozások, gyakorlati kezelés és kormányzási ta-