Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-126
Í26. orsseágos ftlé» 1892, deezember 19-én, hétfőn. |gg el, addig egy másik megyében, a hol nemzetiségi kérdés nincs, megszűnik minden tisztelete és erkölcsi becsülete a hatóságoknak. T. ház! A nemzetiségi kérdést méltóztatott a t. képviselő úr érinteni. Én nem lakom nemzetiségi megyében, de a nyáron hosszabb tartózkodásra Erdélybe mentem, az oláhság íőfészkébe és mit tapasztaltam ott? Midőn Abrudbáuyára jöttem, a polgármester azzal f jgadott, hogy kéuy telén volt kérni, hogy egy zászlóalj katonaság ott maradjon a garnisonba és ne menjen a gyakorlatra, mert itt mindennap zen rlülésektől, sőt nyilt ellenállástól is lehet tartani. Ezek jellemző állapotok. Hogy azután kik szítják ezt és kik adnak ennek tápot, arra nézve felhozhatom azt az esetet, hogy midőn Gyulafehérváron voltam, egy katonai concentratio volt, uem tudom hány ezredből. Két ezred tisztikara a vendéglőkben, sőt kávéházakban folyton oláh dalokat énekelt, oláh tánczot járt, folyton tüntetőleg oíáhul beszélt, annyira, hogy egy bécsi hadnagyot találván, azt kérdeztem, hogy így szokás-e ez, mire azt felelte: Kérem, ezen ezredekben mást, mint oláh nyelvet a tisztikar nem ismer, az a társalkodási nyelve. Valóban azt hittem, hogy Bukarestben voltam a Hotel Boulevardban, midőn ezeket láttam. Megkérdeztem egy magyar káplárt, a ki Maros-Vásárhelyen sírva panaszkodott, hogy meg van tiltva magyar jelentést tenni hadnagyának és bármely tisztnek, mert az ezrednyelv az oláh nyelv, és a- magyarok is kénytelenek minden érintkezésükben a,z oláh nyelvet használni. (Mozgás a szélsőbalon.) Midőn ilyenek történnek, midőn oláh nemzetiségű helyeken a magyar nemzetiség így lesz lealacsonyítva, a magyar nyelv így lesz megalázva, hogy kívánja a t. kormány és » t. többség, hogy a nemzetiségek előtt a magyar államnak és magyar állami eszmének respeetusa legyen. (Helyeslés a baloldalon.) Lehetetlenség, mert azok a nemzetiségi izgatók maguk mondják és látják, hogy mi nem vagyunk urak a magunk országában, hogy van itt egy nagyobb hatalom, (Élénk helyeslés bal felöl.) a mely mindent kizár a hadseregből, a mi magyar, de tért enged a nemzetiségi törekvéseknek és eszméknek. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Midőn azt látjuk, hogy noha már a delegatioban is szóba hozatott, a, közös hadsereg valamennyi orgánuma tüntetőleg ignorálja a magyar helyi neveket, hogy akkor, midőn a postán, távirdán és hatóságoknál a hivatalos elnevezések magyarok, addig a katonai hatóságok folytonosan per Ofen, Steinamanger, Hermaimstadt beszélnek. Látjuk tehát azt, t. ház és t. kormány, hogy önök még így külső formákban sem tudnak érvényt szerezni a magyar államiság eszméjének : akkor mikép kívánhatják, hogy LueaKÉPVU. NAPLÓ. 1892—97. VII KÖTET. ciu, Ratiu meghajoljanak a magyar állami törekvések, nemzeti eszményeink előtt. (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Méltóztassék itt kezdeni, akkor lehetséges lesz nagyobb tiszteletet és a mi fő, nagyobb tekintélyt szereznünk a nemzetiségek előtt. (Úgy van! Úgy van! bal felől. Főikiáltások: Ezeket kicsinységeknek, harmadrendű kérdéseknek szokták önök nevezni!') Wekerle Sándor minlsterelnök: Nem harmadrendű ez és orvosolva is lesz! (Élénk helyeslés.) Pázmándy Dénes: Azt méltóztatik mondani, hogy orvosolva lesz. Ezt előre nagy köszönettel veszem. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) A t. előadó úr felhozta azt is, hogy mily meddő a mi parlamentáris működésünk. Azt mondotta, hogy ebben az évben vagy a múlt sessioban — nem tudom — 300 napon ülésezett a képviselőház és csak 3 napon végzett eredményes munkát. Ez Liebig féle húsextraetumtheoria, a parlamentnek öss^ezsugorítása essentiákra. Ezért nem mi vagyunk felelősek. Ez idén nem volt obstruetio, maga a költségvetés oly rövid idő alatt letárgyaltatott általánosságban, hogy az előadó nem panaszkodbatik mi ránk. Hanem igenis, hogy a parlament nem működik gyorsan és hathatósan, ennek az az oka, hogy itt krisises dolgok történnek és hogy foly tonosan belevonnak oly kérdéseket a parlamentbe, a melyekkel nem hittük, hogy foglalkoznunk kell, (Helyeslés bal felöl.) bevonták a Klapka temetését, a Hentzy-szobor koszorúzását. Ha ilyen incidenseket méltóztatnak felidézni, akkor az a vád nem csodálandó, de hisz ezekre az előbbeni kormánynak szüksége volt, hogy parlamenti vereségeit kifényesítse, megaranyozza. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ne méltóztassék tehát az ellenzéket vádolni azzal, mert tessék elhinni, hogy valahányszor a magyar törvényhozás komoly nemzeti munkát akar végezni, a mely csakugyan államunk, nemzetünk és fajunk előnyére fog szolgálni, az ellenzéket mindig ott fogja találni a leglelkesebb közreműködők közt. (Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Eötvös Károly: Erre feleljen az előadó! Gr. Károlyi Gábor: Felel ő mindenre, csak az a kérdés hogy hogy!? Pázmándy Dénes: Természetesen szükséges arra, hogy a képviselőháznak nemcsak az ellenzék, hanem az egész közönség előtt tiszteletet szerezzenek, a választási törvény reformra addig is, míg a jelenlegi választási törvény fenmarad, szükséges, hogy az jól, becsületesen és hazafiasán értelmeztessék, (Helyeslés bal felől.) mert minden törvény alól ki lehet bújni caute Iák és mindenféle casuisticus félremagyarázás 24