Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-125

Itlí. orsíitgos Illés 1892 decsíember 17-én, ssombston. 153 következtében nagyon sok gazdasági előny egészen elveszett. Ezekért nem lebet okozni a kormányt, de ha már ezek a szomorú esetek beállottak, igyekezni kell módot keresni, a mely által ezen bajon segíteni lehet. Egy másik oka a felvidék elszegényedésének az, hogy gazdasági hitel a kisbirtokra és parasztbirtokra vonatkozólag egyáltalában nem existál. A paraszt, ha pénzre van szüksége, utalva van azokra a gombamódra felburjánzó vidéki takarékpénztárakra, melyek esekély kivétellel mindannyi uzsora-intézetek a törvényesség czíme és oltalma alatt. Ha egy magán ember 8 —9—10°/o-re pénzt kölcsönöz: arra azt mondják, hogy uzsorás és megbüntetik: a vidéki takarékpénztáraknál pedig ez a közönséges kamat Ezek tehát a privilegisalt uzsorások, melyek a felvidéket tökéletesen tönkreteszik. Az a gazda, a kinek a földje 2—3°/o hasznot hoz, nem képes dolgozni 8—-10°/b-es pénzzel, mert igen természetes, hogy a mennyivel 10°/o-nél kevesebb jövedelmet hoz a földje, annyival adós marad arra váltóra. Olay Lajos: Hát a 14 millió, a mit Kossuth elvitt, hol marad? Sporzon Ernő: Az nem idetartozik! Olay Lajos: De ide igen! Sporzon Ernő: Ennek következtében különösen a felső vidéki parasztok teljesen tönkremennek, inert nincsen olyan intézet, a mely könnyű és olcsó hitelt nyújtson nekik. Ezelőtt a váltó kereskedelmi papiros volt, a mely arra használtatott, hogy a kereskedelmi fizetéseket közvetítse; most a takarékpénztáraknál több a paraszt váltó, mint a kereskedői. Ily viszonyok közt a községeknek el kell pusztulniuk, mert elpusztítja őket az az adósság, a melylyel a felvidék népe a takarékpénztáraknak tartozik. Ezeken a viszonyokon csak gazdasági hitel nyújtásával lehet segíteni és azzal, állam közvetítésével olyan intézkedések történnek, a melyek lehetővé teszik, hogy a községek és egyesek olcsó pénzhez juthassanak. (Helyeslés a jobbóldalon.) Elmondottam, t. ház, azokat az okokat, a melyek véleményem szerint a felvidék szegényedését okozzák. Olay Lajos : Igazolja magát! Sporzon Ernő: Legyen szabad most nekem rámutatni azokra a módokra, a melyek ezeken az állapotokon javíthatnak s a melyeket a t. kormány figyelmébe ajánlok. Az első, a melytől én némi javulást várok, az a közigazgatás államosítása és remélem, hogy ez mielőbb életbe fog lépni, mert erre valóban égető szükség van. A másik egy olyan törvény meghozatala, mely az úrbéri birtok elosztását gátolná, vagy a mely meghaKÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. VII. KÖTET. tározná azt a minimumot, mely alatt osztálynak, eladásnak, cserének helye nincs, mert ha ez nem " fog meghozatni, rövid idő múlva el fognak pusztulni a felvidéki paraszt úrbéri birtokok. A harmadik volna a váltótörvény revisioja és a szenvedő váltóképességnek némi korlátozása, mert ha ez be nem hozatik és továbbra is ígj lesz, hogy egy takarékpénztári intézetben egy öt fo rintos váltó váltónak fog tekintetni és tiz, húsz foriutos váltóüzleteket fognak csinálni, akkor ter mészetes, hogy a felföldi nép, mely nagyon könynyelmííen kölcsönöz, mert visszafizetésre sohasem gondol, mindinkább mélyebben fog elsiilyedni az adósságokba és nagyobb lesz a szegénysége. A negyedik volna az állategészségügynek nagyobb financiális alappal való ellátása, hogy minél több pénz fordíttassák arra, hogy az ország minden részében dúló marhavész, illetőleg tüdővész, ha kell az összes marhaállománya kiirtásával kiirtassék és egészen új anyag szereztessék be. Ezek volnának körülbelül azok, melyeket én, mint felvidéki képviselő kötelességemnek tartottam ?, t. kormánynak figyelmébe ajánlani. A költségvetést elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : T. ház! Az idő előrehaladt és még öt interpellatioval kell ma foglalkoznunk. így a tárgyalás további folytatásától eltekintünk és elhalasztjuk a hétfőn reggel tartandó ülésre. Azonban javaslatba hozom a t. háznak, hogy a hétfőn reggel tiz órakor tartandó ülés első tárgyaként kituzessék a közgazdasági bizottság 186. számú jelentése kereskedelmi viszonyainknak Spanyolországgal való ideiglenes rendelkezésére vonatkozólag, a mennyiben ezen törvényjavaslat január 1-én kell, hogy életbelépjen és tárgya lása valószínűleg nem fog sok időt igénybe venni. Ezután folytatjuk a költségvetés tárgyalását. Mielőtt az interpellatiokra áttérnénk, jelentem, hogy a naplóbíráló bizottság megalakult, elnökévé Gulácsy Dezsőt, jegyzőjévé Ováry Ferenczet választotta. Jelentem továbbá, hogy a jegyző urak összeszámítván a szavazatok eredményét, megválasztatott a mentelmi bizottságba az összes beadott 130 szavazattal Bartók Lajos. (Éljenzés a szélsőbalon.) Jelentem továbbá, hogy az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött 30 tagú bizottság tagjaira beadatott 129 szavazat. Ebből: Babó Emil, Bokross Elek, Bölöni Ödön, Chorin Ferencz, Dókus Ernő, Endrey Gyula, Fest Lajos, Fluger Károly, Földváry Miklós, Görgey Béla, Gullner Gyula, Győrffy Gyula, Horváth Lajos, Jellinek Arthur, Konkoly Thege Sándor, Krajtsik Ferencz, Latkóczy Imre, Lukács László, Makfalvay Géza, Matuska Péter, Miklós Gyula, Münnich Aurél, Mohay Sándor, 20