Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-125

144 125. országos ülés 1892. (íeezember l?«én, szombaton. galmas tanácskozásoknak minden feltétele meg volt-e? Nos, t. képviselő úr, arra, hogy honnan származnak, honnan erednek azok a jelenségek, melyek ebben a parlamentben a tanácskozások nyugalmát utóbbi időben megzavarták, arra nekünk fényes bizonyítékaink vaunak. (Halljuk! Halljuk!) A magyar parlamentarismus dicsőségét minden időben nemcsak a tanácskozások nyugalma képezte, de képezte az elvhűség és nem az elveknek csereberélése, (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) képezte nem az a kisajátítási politika, mely főleg abban van, hogy a többség átvesz elveket és eszméket (Derültség. Úgy van! Úgy van! hal felöl.) és ezeket a hatalmon levő párt akarja megvalósítani, mely eszmék közt ime ma egy újabbi ingredíentiaképen a nemzeti politika is jelentkezik. A magyar parlamentarismus eftyik dicsőségét az képezte, hogy annak tanácskozásaiba, politikájának intézésébe az őszinteség vegyült bele minden téren; összeütköztek az emberek elvek, felfogások és törekvések tekintetében, de nem látták és nem találták soha, hogy ezek az őszinteség hiányával kivannak fedeztetni, rovására azon politikának, a mely politika a főczélt képviseli. (Iqnz! Úgy van! hal felől.) Ebben az országban régebben a talentumokat megbecsülték pártállásra való tekintet nélkül; politikai felfogások és törekvések léteztek e mellett is, de nem léteztek törekvések, melyek magát a politikát acceptálják, de az egyént száműzik, ostraczizálják. (Élénk tetszés bal felöl.) Ezek nem léteztek, (Halljuk! Halljuk!) sőt nem létezett még egy másik dolog sem és ez a más, a mit vonatkoztatás nélkül kívánok kifejezésre juttatni, az,- hogy a politikai porondon való szereplés, a hazafiúi kötelességeknek e porondon való teljesítése alkatelemeit és eszközét képezte annak a féktelen politikai stréberségnek, a mely az utóbbi időben Magyarország közéletében oly nagy dimensiokat öltött. (Igaz! Ügy van! a baloldalon.) A íoyalitás, az erkölcsi momentumok éss a haziifiság s minden, a mi a közéletet integerré és egészszc teheti, jutottak kifejezésre a magyar parlamentarismus múltjának dicsőségében. Igyekezzenek önök e hibákat, melyek ilyenekűl tűnnek fel, eltávolítani s legyenek meggyőződve, hogy ez országban a ház tanácskozásaiban azon nyugalom, melyet mindnyájan kívánatosnak tartunk, helyre fog állani. (Élénk 'tetszés a baloldalon.) De hogy beszédem tulajdonképeni czéljához közelebb jussak, eonstatálnom kell egy dolgot — se pontnál a t. barátom által elfoglalt állásponttól is el kívánok búcsúzni — constatálni kívánok egy pontot, melyet nagyon örvendetesnek tartok s e pont az, hogy a t. túloldal felfogásait kifejezésre juttató különböző nemzetekben bizonyos eltérések foglaltatnak; (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) mert míg a t. képviselőtársam mereven áll azon régi megcsontosodott alapon, hogy — a kormányt törekvéseiben — durch Dick és Dünn, árkon és bokron keresztül támogatja, addig a t. túloldalról felmerülő nyilatkozatokból azt látjuk, hogy a nézetek és felfogásokban eltérések jelentkeznek. És ne méltóztassék azt hinni, hogy én ezt valami ékverés, valami pártbomlasztás szempontjából tartom becsesnek ; nem, mert politikai férfiakkal állok szemben s meg vagyok győződve, hogy ilyet azok felfogásai és törekvései közé beilleszteni és beverni nem is lehet, de a felfogások errumpálnak, kitörnek s ez azt mutatja, hogy abban a pártban eltérő nézetek vannak két irányban. Az egyik irán}^ az, mely ahhoz a rideg haladáshoz köti működését, mely rideg haladás ez ország közéletében oly kártékonynak jelentkezett, míg a másik oldalról lassandassan, lépésről lépésre halad a politika azon igazságok felé, melyeket e házban az ellenzék képvisel. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Csáky Kálmán t. képviselőtársam a legközelebbi napok egyikén egyszerű igénytelen szavakban, de a közvetlenség egész melegével jelentett ki néhány momentumot, melyből két sajátságos tünet domborodik ki. Az egyik az volt, hogy ő híí támogatója a kormány politikájának — közbevetőleg legyen mondva — kivéve az egyházpolitikai kérdést, melyeknek alapján a legújabb kormány megalakult. (Derültség a baloldalon.) Wekerle Sándor ministerein ok: Csak a jtolgäri házasságnak ! Horánszky Nándor: Ö azt látja, hogy ebben az országban a politika egészen és általánosságban véve olyan, hogy azt ő támogathatónak és támogatandónak tartja; de mi helyest hazatér és a saját kerületében felmerült viszonyokból és azoknak a közvetlenségéből kezdi az ő meggyőződését meríteni, akkor azt látja, hogy mindenütt jól van ebben az országban, csak odahaza van rosszul. (Derültség a baloldalon, nyugtalanság jobb kiöl.) Engedelmet kérek. Panaszt emelt a képviselő úr a fogyasztási adók igazságtalansága ellen, panaszt emelt az,útadónak igazságtalansága ellen, felemlítette azt, hogy a felföldön a gazdasági pusztulásnak symptomáival találkozik, kijelentette sajnálkozását és fájdalmát, hogy ebben az országban a törvények az alföld számára készülnek, a mire sietett az én t. barátom Hoitsy rögtön megfelelni, hogy az alföldön pedig azt hiszik, hogy a törvények a felföld számára készülnek. (Élénk ilerültség bal felől.) Másnap felállott az én t. képviselőtársam Smialovszky, a ki rendületlen bizalmát fejezte ki