Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-100

\\<% 100. orszflgos Ölés 1892. október 21-én, pénteken. viselő uraknak kiad. Ám tegyék meg a t. képviselő urak, vigyék el ahhoz a magyar nemzetre törvénytelen szülött ministerelnöki gyermekhez, vigyék el a keresztlevelet, hanem a magyar nemzet a mellé a keresztelő mellé nem fogja elvinni a maga lelkesültséget, hanem el fog oda menni a maga tiltakozásával. (Élénk helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) Habár Fenyvessy Ferencz t. képviselő úr már előre megfenyegetett bennünket, hogy a t. ministerelnök úr becsukat, ha a nemzet nevében tiltakozni fogunk. (Egy hang a baloldalon. Csak tréfált!) Megengedem, hogy tréfált, de nem jelentette ki, hogy ez tréfa és csakis úgy értelmezendő és mivel ő annyira intim a ministerelnök környezetével, méltán gondolhatom, hogy e tekintetben is Lü képviselője azon szellemnek, a melyet a t. ministerelnök úr általános kormányzási politikájában inaugurált. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Mondom, ámbár a t. képviselő úr megfenyegetett bennünket azzal, hogy majd becsukat a ministerelnök úr, ha tiltakozni merünk a nemzet nevében: úgy hiszem, hogy azok a honvédek, a kik a haza védelmében elestek, sokkal nagyobb áldozatot hoztak, mint a minő azokra vár, a kiket a ministerelnök úr az esetre fenyeget meg, ha tiltakazni akarnak a nemzet nevében Hentzi szobrának megkoszorúzása ellen. Én ott leszek a tiltakozók között a társadalmi és politikai élet minden terén. És tiltakozni fog a nemzet is (Helyeslés a szélső b<>l<Idaion.) és mondhatom, csak zárt szuronyok között viheti el Hentzihez az ő koszorúját. (Igaz! Úgy van! a bál- és szélső baluldalon.) Elmondottam, a mit e kérdésben el akartam mondani és hozzájárulok Eötvös Károly t. képviselőtárs :im indítványához. Meg vagyok győződve, hogy a hivatalos nemzetet, melyet a ministerelnök úr kezében tart és a nyugdíjazott honvédeket kivéve, nemcsak e párt, hanem az egész magyar nemzet is Eötvös Károly képviselő úr indítványához csatlakozik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző : Sturmán György ! Sturmán György: T. ház! Ha annyi jeles szónok után, kik a szőnyegen levő táigyat minden oldalról megvilágították, én is felemelem igénytelen szavamat, hogy tiltakozzam a nemzet azon megalázása ellen, mely abban rejlik, hogy a 48-as honvédek a Budavárában levő úgynevezett Hentzi szobrot megkoszorúzzák : ezt azért teszem, mert valamennyiünknek, kik ez oldalon ülünk — és remélem, hogy a t. túloldal is így fo»j i fel a dolgot — kötelességünk kifejteni álláspontunkat e nagyon kényes kérdésben, hogy ha a ministerelnök úr mégis ragaszkodik a megállapított programúihoz, belássa, hogy a nemzet többsége nem tart vele. (Igaz! Úgy van, a szélsőbalon.) A t túloldal pedig tartozik azért érveivel előallani, hogy ha csakugyan igaz az, hogy e dolog nem sértő a nemzetre, hát győzzön meg bennünket arról és ne vágja csak a szemünkbe, hogy illoyalisak vagyunk, hogy a nemzet valódi érdekeit nem tudjuk kellőleg felfogni. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Gr. Károlyi Gábor: Nem mer senki sem beszélni, úgy-e ? Sturmán György: Én az egész kérdést nem értem: miért fogják mindig azt a nemzetre, hogy a közös hadseregtol irtózik és miért fogják rá a közös hadseregre, hogy a nemzettel nem érez egyet. Én a közös hadsereget, mely a mi testünk és vérünk, ilyennek nem ismerem. Ha vannak a hadsereg és a nemzet között érzelem-eltérések, akkor ez csak onnan származhatik, hogy a hadsereg némely része azonosítja magát azzal a hadsereggel, a mely 1848—49ben ellenünk küzdött. (Igaz! Úny van! a szélső baloldalon.) Ez uraim, a dolognak magva és lényege. De én különállónak tekintem ezt a hadsereget és nem tartom a régi folytatásának és épen azért nem is tarthatom azt a nemzet érzelmeivel ellenkező érzelmeket táplálónak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Én igen nagy hibának tartom a t. ministerelnök úr részéről, hogy ezt a kérdést egyáltalában felvetette és szükségét véli látni annak, hogy a közös hadsereg és a nemzet közt, melynek testéből és véréből van alkotva a közös hadsereg, a kiengesztelődésnek szüksége fen forog. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ha ezt föltételezem, akkor azt is fel kell tételeznem, hogy a hadseregben még fennáll azon tradiiio, azon érzelem, a mely vezette azt a hadsereget, mely 1848 ban ellenünk harczolt (Helyeslés a szélső báluldalon.) T. ház ! Ha ez így áll, ha ezen érzelemmel akarjuk a nemzetet kibékíteni, ezen tekintetben sohasem fogunk czélt érni, mert ez lehetetlenség. Ezt már 188C-b:in igen szépen kifejezte a királyi leirat; e kérdést újra felvetni szükségtelennek, sőt tapintatlannak tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezek folytán nem járulhatok azok véleményéhez, a kik helyén lévőnek tartják, hogy a képviselőház testületileg képviseltesse magát a Hentzi szobor megkoszorúzásánál, hanem pártolom Eötvös Károly t. tagtársunk határozati javaslatát (Helyezés a szrhő baloldalon) Molnár Antal jegyző: Bitók Lajos! (Nincs itt!) Barabás Béla! (Nincs itt!) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Ha senki setu kíván szólani . . . Gr. Károlyi Gábor: Dehogy nem: itt