Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-80
gg 80. orsíftgoí Ülés 1882. július 1-én, pénteken. tánsa tönkremenjen, mert semmiféle körülmények közt ott — s itt úgy állítom fel a példát, hogy a képviselő úrra kedvezőbb legyen — a hol három korcsma van, melyből egy az ő kezében van, nem lehet feltételezni, hogy ebben az egy korcsmában több szeszt tudjon árulni, mint a többi háromban. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ha valahol valamely árúczikk forgalmának nagysága függ a helyiségek számától, úgy különösen áll ez az italnál és a bornál, mert egy. kitűnő órát, vagy más iparczikket az emberek elmennek vásárolni egy boltba, akármilyen eldugva legyen is az; de pálinkát inni nem fognak a legroszabb helyre elvergődni és ha három korcsmában isznak az emberek pálinkát, többet fognak inni, mint egyben. (Tetszés jobb felől) A képviselő úr azonban nemcsak ezt méltóztatott mondani, a mit a maga valóságában igyekeztem bemutatni, de ne méltóztassanak elfeledni azt sem, hogy azon kizárólagos jog bérlője nem oly borzasztó nagy úr és nem anynyira független ember, mint ezt a képviselő úr képzeli. A mi pénzügyigazgatás ágaink feltétlen hatálylyal csak egy évre köthetnek szerződést a bérlőkkel és akkor is természetesen csak a sokkal kisebbekkel. A nagyobb bérlők szerződései minden körülmények között feljönnek a pénzügyministeriumba, azok a szerződések pedig, a melyek több évre szólnak, még inkább okvetlenül feljönnek a pénziigyministeriumba; a szerződéseknek a legnagyobb része tehát egy évre fog szólani. No kérem: feltételezi-e azt a t. képviselő űr, hogy ha a józan üzleti érjek nem vezetné azt az embert arra, hogy az ő debitansát ne ölje meg, akkor az a félelem, hogy a jövő esztendőben elveszik tőle a kizárólagos italmérési jogosultságot, nem kényszeríti-e őt arra, hogy okosan és helyesen hasznosítsa? Minket mindig fiscalis érdekekkel és csupán kizárólagosan fisealis érzékkel méltóztatik vádolni. Tessék tehát elhinni, hogy az a bérlő is jól tudja, hogy nekünk érdekünk az, hogy ne csak ő adja el a pálinkát, hanem minél többen árulják és nagyon jól tudja, hogy ha tönkreteszi azokat, a kik kivíííe árulják a pálinkát, mi nálunk kegyelemre számíthatni nem fog. Én tehát azt a félelmét a képviselő úrnak, hogy a törvény ezen intézkedései nem nyújtanak elég garantiát, igazoltnak nem tartom. (Helyeslés jobb felől.) Bocsánatot kérek, t. képviselőház, hogy ily hosszúra voltam kénytelen nyújtani beszédemet. (Halljuk! Halljuk!) Oly régen nem beszéltem, hogy kissé kijöttem a gyakorlatból. (Halljuk! Halljuk!) Röviden ismétlem, t. képviselőház: az én nézetem a?, hogy a fenforgó visszás helyzettel Bzemben, a mely ma fennáll, a midőn bortermelésünk kétségtelenül nagy nehézségekkel küzd, mert a bornak nincsen az a nagy piaeza, nincsen az a szabad versenye, a mely egyedfíl a bortermelőnek igazi előnye, midőn ezt meg akarjuk szüntetni, sőt a mellett még a kizárólagos italmérési jogosultságot jó részben mejr fogjuk szüntetni a szeszre nézve is és ez által a szesztermelésnek, tehát ismét a mezőgazdaság egy fontos ágának az érdekeit fogjuk előmozdítani, midőn e mellett ezen kétségtelen előnyök fejében semmi mást nem teszünk, mint a társadalmi igazságosságnak megfelelően oly adóterhet, a mely eddig csak a kis osztályokat, a kevésbbé tehetőseket sújtotta, kiterjesztünk egyszersmind a vagyonosabbakra és tehetősebbekre : akkor, t. képviselőház, azt hiszem, e<ry becsületes, jó, hasznos, az országra nézve előnyös munkát végezünk, a melyet elhalasztani, elnapolni nem áll az országnak érdekében. (Helyeslés jobb felől.) Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Élénk helyeslés jobb felől.) Lázár Árpád jegyző: Gaai Jenő! Gaal Jenő: T. képviselőház! Mindenekelőtt constatálni kívánom, hogy azok az okok, a melyek alapján az ellenzék e javaslatot visszautasította, most is állanak, mert nem lettek megdöntve. Az a védekezés ugyanis, melylyel tegnap a t. pénzügyminister űr s ma a t. államtitkár űr élt ellene, épenséggel nem alkalmas azokat megezáfolni. (Úgy tan! a bal- és szélső baloldalon.) Azt a beszédet, a mely imént a t. pénzügyministerí államtitkár úr ajkairól elhangzott, én három részre osztom. Egyik része olyan, mely csupán majd helyesen, majd helytelenül alkalmazott igazságokat tartalmaz, melyeknek azonban a jelen esetben az a nagy hibájok van, hogy azokat itt a házban senki kétségbe nem vonta. Másik része felszólalásának olyan, mely aprólékos magyarázatot tartalmaz egyes t, képviselőtársainkkal szemben és elemi dolgokat kíván bebizonyítani, a melyekre valószínűleg az illető képviselő urak meg fogják adni a választ. Van azonban beszédében — elismerem — egy neme az okoskodásnak is, a mely az általunk felhozott elvetési okok ellenében legalább az érvek kiilszíuével bír; ezekre beszédem mlyanián fogok röviden reflectálni. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) De ismétlem, hogy az okok, melyek miatt e törvényjavaslatot visszautasítjuk, megczáfolva nincsenek. Az első ok az, hogy időszerűtlennek tartjuk a javaslatnak mostani tárgyalását. Az aratás országszerte megindult, a képviselőháznak tagjai pedig legnagyobb részt a gazdaközönség köréből való; (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.)
