Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-80

80. orsságos' ttlés i89i Ázt méltóztatik tehát mondani, hogy milyen chaosban szenvedünk ma. De hogyan van az, t. képviselő úr, hogy a mikor a helyzetet ilyen ehaoticusnak méltóztatik találni, mégis a mai állapotokat kívánja fentartani ? (Helyeslés jobb felöl.) Mert a ki a mai állapotokat chaoticusaknak tartja — kétségtelen is, hogy igen sok visszásság van e téren — annak nem szabad azzal biztatnia magát, hogy majd valamikor holnap, vagy holnapután teszszük jóvá a dolgot, nem szabad azt az elvet alkalmaznia, hogy ne halaszszuk holnapra, a mit holnaputánra is halaszthatunk : hanem arra az elvre kell helyezkednie, ha a létező állapotokon segíthetünk, ezt a segítséget meg is kell ragadni. (Élénk tetszés a j obioldalon.) Már pedig ha a két italmérési adónak, t. i. a kimérési és fogyasztási adónak egyesítése semmi előnynyel nem is fog járni a közönségre, de hogy csökkenni fog mellette a közönség zaklatása, ez bizonyos. (Úgy van! Úgy van ! a jobboldalon. Ellenmondás a bal és szélső bal felöl.) Nem beszélek azokról, a kik ezentúl fognak fizetni egy olyan adót, a melyet eddig nem fizettek, hanem beszélek a nagy összességről, mely eddig is fizette mind a két adót. Azokra, tehát az ország zömére nézve ezen két adó egyesítése nemcsak kezelési, bureancraticus szempontból lesz nagy előny, hanem magának a fogyasztó közönségnek érdekében is fog állani. (Úgy van! jobb felöl.) Ne méltóztassék gondolni, hogy abban előny van, hogy a borfogyasztási adó az egyik bérlőnek és az italmérési adó másik bérlőnek a kezében van. Fájdalom, igen sokszor fordulnak elő esetek, ho«.y a szegény emberek tudatlanságból követnek el jövedéki kihágást, mert bejelentik ugyan a borfogyasztási adó bérlőjénél, de elfelejtik bejelenteni a másik bérlőnél is és midőn az egyiknél bejelenti, azt hiszi, hogy mindent elvégzett és egyéb tartozása nincsen. A kik ismerik ezeket az állapotokat — és a t. képviselő úr mindenesetre ismeri azokat — azok nem fogják tagadni, hogy ezen két adónak egyesítése nemhogy nem szaporítja, hanem egyenesen egyszerűsíti az administratiot és egyszersmind a közkötelezettségekkel terheltek előnyére tisztázza a helyzetet, mert a helyett, hogy két közeggel állanának szemben, csak egy közeggel fognak szemben állani. (Helyeslés. Úgy van! jobb felöl.) Ezzel talán végezhettem volna a t. képviselő úrral, azonban legyen szabad még arra nézve észrevételt tennem, hogy méltóztatott a pénzügyministert hibáztatni és őt bizonyos tekintetben szemrehányással illetni azért, mintha dicsekedéssel említette volna a kártalanításnál és az italmérési adónál elért eredményeket. (Halljuk! Halljuk!) Szerettem volna a t. képviselő urat látni, hogy abban az esetben, ha nem feleslegek, hajnlios 1-én, péntekén. yg nem minusok állottak volna elő, mennyível nagyobb erővel méltóztatott yolna a pénzügyministert hibáztatni azért az elhibázott politikáért, mely ezeket és ezeket a bajokat vonta maga után és e mellett még az ország financiait is megrontotta. (Úgy van! jobb felöl.) Azt tartom, hogy minden pénzügy mini 3ter ki lesz téve mindig annak a veszélynek, hogy azt fogják mondani róla, hogy vagy nagyon kevés pénzt tudott a közszükségletek fedezésére előteremteni, vagy nagyon sokat. E két szemrehányás közül mindig jobb a második, hogy többet kell szerezni, mert ezt a vádat könnyebben el lehet viselni, mint, ha azt a vádat vetik szemre, hogy kevesebbet szerzett. (Úgy van! jobb felöl.) A mi a felszólalt többi képviselő urakat illeti, talán lesz alkalmam beszédeikre később reílectálni, ha a t. ház szíves türelmével megajándékoz, midőn annak a férfiúnak a beszédére teszem meg észrevételeimet, a ki ezt a vitát, legalább az ellenzék részéről, tegnapi felszólalásával megindította. Csak még egy dologra akarok refieetálni, a mely a t. képviselő úr beszédében nem volt megemlítve. És ez Okolicsányi Ödön t. képviselő úr kifogása az újbóli megadóztatás tekintetében. (Halljuk! Halljuk!) Valóban nem értem azokat az aggályokat, melyeket ezen a czímen lehet a törvényjavaslat ellen felhozni, mert azt mondani, hogy ez a javaslat, ha törvénynyé lesz, törvényesíti a műbőrt, ez egy alap-tévedés, melyet igazolni nem lehet Mit mond ez a javaslat? Azt mondja, hogy a mííbort is meg fogjuk adóztatni. (Fölkiáltások bal felöl: Hol?) Ott, a hol fogyasztásra kerül. Az alapelv, hogy ott kell megadóztatni, a hol fogyasztásra kertíl. Már most azért kell a zárt városokra, nézve kimondani, mert a nyilt helyeken úgy is meg lehet adóztatni. Azért van tehát szükség erre, hogy itt is meg lehessen adóztatni. (Fölkiáltások bal felöl: De ez nincs a törvényben! Zaj jobbról.) Kun Miklós: Eiben a törvényben ez nincs benn ! Láng Lajos államtitkár. Ámde mi a mai állapot ? (Halljuk! HaVju'<!) A mai állapot az, hogy a műbőr kibújhat az adó alól; ennek következtében azt kérdem a t. képviselő úrtól, mikor van jobb helyzetben a természetes bortermelő: akkor-e, ha a. mtíbor megadóztatva lesz, vagy pedig akkor, ha nem lesz megadóztatva? Az más kérdés, hogy a mtíbor eltiltassék-e, avagy nem? Ez nem tartozik e javaslat keretébe. Mihelyt azonban elhatározza a törvényhozás, hogy a, műbőr eltiltassék: akkor a mtíbor után nem fog adó fizettetni, hanem el fogják azt eonfiscálni. A míg e ház e tekintetben nem határoz : addig nemcsak hogy hátrányára nem válik a természetes bortermelőnek a mtíbor megadóztatása,