Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-80

QO 80. országos ülés 1888, Julius 1-én, pénteken. község részesedési arányát kiszámítsák — hogy mi lesz az italmérés! adó és mi lesz a részesítés kulcsa? Fogják-e a magánfogyasztás adóját a részesítésbe beleszámítani, vagy csak a korcs­máit ? Érre nézve felvilágosítást kérek. Wekerle Sándor pénziigyminister: Ter­mészetesen valamennyit! Holló Lajos: De a mit az eljárásra vonat­kozólag különösen kiemelni kívánok, az a kímé­letlenség, a melyet a pénzügyi közegek a községek adó- és vagyonkezelésével szemben elkövetnek. Ezek a községek ugyanis, hogy megszabadul­janak az adóbérlőknek annyira kellemetlen el­járásától, önmagok folyamodnak a bérletért s hogy mégis valami kis jövedelmet biztosítsanak maguknak — mert a mini«ter nem engedi meg, hogy nyíltan pótadót csatolhassanak a fogyasz­tási adóhoz — némileg magasabb összegeket vesznek be saját közegeik által, mint a mennyi a bérleti Összeg és évről-évre saját cultitralis czéljaikat, kiadásaikat ebből a pótlékból ipar­kodnak fedezni. És midőn elkövetkezik a másik bérleti év, a pénzügyi közegek mindig azt szokták vizsgálni, vájjon a község nem ért-e el nagyobb eredményt, nem volt-e magasabb jöve­delme a bérletből ? És ha kideríthető, hogy módjában volt nagyobb öszszeget értékesíteni, akkor azt mondják: ti nagyobb összeget fizes­setek az államnak, mert hiszen nagyobb volt a jövedelmetek! így az egész culturalis törekvés meg van bénítva a községi életben, mert a községek nem képesek, mint a t. pénzügyminister úr is mondja, egyenes adózási erejüket tovább növelni; az indirect adókat pedig, mint kiemeltem, nem ezélszeríí nekik emelniök, mert a mint tudomá­sára jut a pénzügyminister úr közegeinek, hogy az emelkedett, azonnal eljönnek, elescarootiroz­zák, elveszik és a kicstár javára értékesítik azt a kis többletet, a mit a községek nagy nehe­zen elérhettek. A kezelési módon kivíil még a kizáróla­gosság az, melyet én nagymértékben perhorres­cálok a javaslatban; mert a kizárólagosság tnlajdonképen mit jelent? A kizárólagosság azt jelenti, hogy törvényen kivfíli állapotot terem­tünk meg. Az adózó polgárok helyes adóztatása mellett, ha már el kell szenvedniök a súlyos adóztatás minden terhét és viszontagságait, egyet joggal megkövetelhetnek az államtól: azt, hogy tudhassák, mily adómérték az, melylyel az állam vaketsujtani fogja? Az italmérési adó törvénybe ön iktatva; a fogyasztási adó törvénybe van iktatva, de a kizárólagosság által, t. uraim, mindez fictiová válik, mert egyszerűen a kincs­tártól, egyszerűén a bérlőtől függ, hogy az adózó polgártól ezen adótétel kétszerese, háromszora vagy többszöröse vétessék-e be adó gyanánt. Mily közállapot az, hol a polgárok ki vaímafe szolgáltatva a kincstár közegei, vagy a bérlők önkényének és secaturájának? A hol nincs nyugalma sem községnek, sem egyesnek arra nézve, mily önkény nyel, mily szie-orral és magas adótételekkel fogják azon kizárólagos italmérési jogokat érvényesíteni? Ha a kizárólagosság továbbra is fentartatik három éven keresztül és még kitérjesztetik másik három évre, az csak­ugyan a jogállapotnak egyszerűen megtagadása lesz, a mit a t. képviselőháznak elfogadásra nem ajánlhatok. És mennyire fogja ez bonyolí­tani az adókezelést, most már lesz szabad bor­mérés és kizárólagosság: tehát lesz korcsmai engedély és ehhez fűzött illeték; lesz borfogyasz­tási adó általános és borfogyasztási adó, a mely alól ki lesznek véve a szőlőtulajdonosok; lesz zárt városok rendszere és nyilt városok 'rend­szere ; lesz három rendszerű község; lesznek bér­lők, kik a kizárólagos szeszjogosulttól, lesznek kik a községtől s kik az államtól kapnak szeszt; lesznek korcsmárosok, kiknek a minister úr fel­mondott, de egy évig nem lehet tőlök elvenni a jogot és kiktől 5 évig nem lehet elvenni; lesznek korcsmárosok, kiknek 10%-kal keve­sebbért tartozik eladni a főbérlő, mint a mennyiért ő birja. Mindez sajátságos chaosban lesz. És ha hozzáveszszük az esetleges éjjeli meglepeté­seket, mikor a polgárok pinczéjét és lakását feltörik a pénzügyi közegek; ha hozzáveszszük a jövedéki kihágásokat, melyekbe úton-útfélen belebonyolódunk; ha hozzáveszszük a felutaz­gatásokat a pénzügyministerhez és kegyelmének folytonos kikérését: előttünk áll tiszta képe Mag yarország fogyasztási adórendszerének a 19-ik század utolsó évtizedében, mely egy ügyes és sok tekintetben genialis pénzügyminister kor­mányzatának negyedik érében meg van teremtve és fenn van tartva. Helyes-e, t. ház, ily ehaoticus, rendszertelen, bizonytalan, ellenmondó adózási rendszert tovább tűrni és fentartani? És milyen jogállapot még az, a mi e ja­vaslat 14. §-ában foglaltatik és melyre rámuta­tott már Horánszky t. képviselőtársam? E sza­kasz kimondja, hogy a szerződések egyszerűen megsemmisíttetnek. Hányadik szerződés-meg­semmisítés már ez, mióta a fogyasztási adók rendszerét módosítjuk? Megsemmisíttettek a regale-kártalam'tás alkalmával; mindenféle szer ződést; a magánházak és korcsmai helyiségek átvétele vagy át nem vétele a t. minister úr tetszésére lett bizva; minden új bérletnél vi­tássá, kétessé lett téve a bérlők és községek helyzete. Eltelik három év és íme ismét egy tör­vény, mely a fennálló szerződéseket megsemmi­síti, mely a községeket eddigi berendezésükben megzavarja, zavarokat, rendetlenséget fog ház­tartásukban előidézni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom