Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-88
UB 88. országos Mis 18»2, JTIHBS 14-én, esfit5i*tökő»í bizottság megalapításánál helyes lesz figyelemmel lenni a párttekintetekre, de azt hiszem, ba mi azt akarjuk, hogy a bizottságnak csakugyan azt a morális súlyt és hitelt kölcsönözzük az egész műveletre nézve, hogy itt egy szakértő bizottság ellenőrzése alá van helyezve a művelet • akkor nem annyira párttekintetekre, hanem arra kell helyezni a súlyt, hogy itt — üljenek azok a szakférfiak akár itt, akár ott — a szaktekintélyekre van a súly fektetve. (Helyeslés jobb felöl.) Ezek után bátor leszek a t. képviselő úr határozatijavaslatára áttérni. (Halljuk! Halljuk!) A határozatijavaslatnak első pontja azt mondj a: » Hogyha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részéről nehézségek tétetnének a valutarendezésnél* — ez alatt valószínűleg a készfizetés feltételét méltóztatik érteni, mert hiszen beszédének további részéből ezt következtetem — makkor rendezzük önállóan a pénzrendszerünket.« Sajnálattól vagyok kénytelen kijelenteni, hogy a határozati javaslatnak ezen első pontját nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el először jogi indokokból, mert az 1867: XII. törvényczikk 66. §-ának azon rendelkezésével jöhetünk ellen tétbe, hogy minden megkísérlendő, hogy a monarchia két állama között a pénzrendszer és pénzlábra nézve egyezség jöjjön létre. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem fogadhatom el jogi indokokból azért sem, mert erre a határozati javaslatra jogi indokokból semmi szükség nincs; hiszen az 1867: XII. törvényczikk 68. §-ában világosan ki van mondva: »hogyha ezen törvény 58. és 67 §-ában elősorolt tárgyak felett az egyezség nem sikerük — ezek közé tartozik a pénzrendszer is — »az ország az önálló törvényes intézkedési jogát magának fentartja és minden joga e tekintetben is sértetlen marad«. En, t. ház, azt hiszem, hogy sokkal erősebb a torvénynek ez az intézkedése, semhogy itt határozati javaslatra lehetne szükség. (Helyeslés jobb jelöl.) Közjogi szempontból pedig, ha a törvény ezen világos rendelkezését határozati javaslattal akarnók pótolni, a jogi álláspontot talán nem erősítjük, hanem igenis tért engedhetünk olyan felfogásnak, hogy ezt a jogi álláspontot gyengítjük. (Helyeslés a jobboldalon.) Jogi szempontból nem fogadhatom el továbbá a határozati javaslatot azért sem, mert hiszen mi a pénzrendszer tekintetében kötve vagyunk a vámés kereskedelmi szövetség tartamára, (Helyeslés jobb felöl.) inert itt egy nemzetközi szerződést kötünk, a melylyel kötelezzük magunkat 1910-ig. En tehát sehogy sem tudom jogilag megérteni, hogy ha kötünk egy szerződést, a melyben az együttes eljárást egymásnak biztosítjuk, legyen jogi lehetőség, hogy a határidő lejárta előtt ezen szerződés tartalma ellenére mi egyoldalúkig érvényesítsük igényeinket. Ez, engedelmet kérek, a jogi lehetetlenségek közé tartozik. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) De, t. ház, politikai szempontból is ellene nyilatkozom eme határozati javaslatnak, nemcsak azért, mert — politikai szempontból tekintve a dolgot — ha előbb érvényesítjük ezen jogunkat, mint sem beállanak azon körülmények, a melyek az 1867: XII. törvényczikk 68. §-ában vannak kimondva, akkor politikai ellentétbe jövünk ezen törvény szellemével; de politikai szempontból is ellene nyilatkozom ezen határozati javaslatnak azért is, mert szokatlan és következetlen és itt — engedelmet kérek ezen kifejezésért, de politikai értelemben mondom — ildomatlan is lenne, ha ugyanakkor, a mikor valakivel szerződünk arra nézve, hogy együtt fogjuk ezen pénzrendszert megállapítani: már határozati javaslatot is hozunk és azt mondjuk, hogy szerződöm ugyan veled, de nem bízom benned, hogy ezen szerződés alapján valaha megegyezzünk, azért már most kimondom, hogy külön fogok eljárni. (Tetszés a jobboldalon ) Bocsánatot kérek, de én ezt legalább is következetlenségnek tartom, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Igen kérem a t. képviselő urat, tegyen distinctiot azon határozati javaslatok között, a melyek a birodalmi tan ácsban képviselt királyságok és országok szaktanácskozmányai részérői hozattak és ezen határozati javaslat között, mert igenis, hogy a megoldás módozatának egyik vagy másik s olyan irányára nézve, a melyre vonatkozólag ma megkötöttséget sem pro, sem contra nem vállalunk, lehessen utasítást adni: ezt valahogy megengedhetőnek tartom politikai szempontokból; de egészen más az, hogy sikerült-e azt érvényesíteni? A szerződés egész lényegét, az egész szerződés hatályát függővé tevő, vagy megsemmisítő határozati javaslatok különböznek ugyan azoktól, melyek csak a megoldás egyikmásik módozatára, szóval alárendelt jelentőségű kérdésre szólnak ; mégis kénytelen vagyok azzal a kérdéssel foglalkozni, hogyha már itt a szerződésben nincs garantia arra, hogy a valutarendezés azt a czélt elérje, hogy az ezüst-couraus és az állainjegyek kérdését rendezzük és a készfizetéseket felvegyük: mily garantiával birunk arra, hogy a mai actionk nem marad csak kísérlet a valuta-rendezés terén? És ezzel egyúttal felelek Rosenberg Gyula képviselő úr ama kérdésére is, hogy birok-e garantiával arra nézve, hogy az osztrák parlamentben ily irányú javaslat keresztül fog menni, szóval lesz-e ott akadály ? Hogy az osztrák parlamentben lesz-e akadály vagy sem, arra nézve garantiát nem nyújthatok azon egyszerű okból, mert hisz azzal én közvetlen érintkezésben állásomnál fogva nem lehetek, hanem érintkezésben vagyok az osztrák kormánykörökkel. A mennyiben tehát garantiát