Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-88

UB 88. országos Mis 18»2, JTIHBS 14-én, esfit5i*tökő»í bizottság megalapításánál helyes lesz figyelem­mel lenni a párttekintetekre, de azt hiszem, ba mi azt akarjuk, hogy a bizottságnak csakugyan azt a morális súlyt és hitelt kölcsönözzük az egész műveletre nézve, hogy itt egy szakértő bizottság ellenőrzése alá van helyezve a művelet • akkor nem annyira párttekintetekre, hanem arra kell helyezni a súlyt, hogy itt — üljenek azok a szakférfiak akár itt, akár ott — a szaktekin­télyekre van a súly fektetve. (Helyeslés jobb felöl.) Ezek után bátor leszek a t. képviselő úr hatá­rozatijavaslatára áttérni. (Halljuk! Halljuk!) A ha­tározatijavaslatnak első pontja azt mondj a: » Hogy­ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részéről nehézségek tétetnének a valuta­rendezésnél* — ez alatt valószínűleg a készfizetés feltételét méltóztatik érteni, mert hiszen beszé­dének további részéből ezt következtetem — mak­kor rendezzük önállóan a pénzrendszerünket.« Saj­nálattól vagyok kénytelen kijelenteni, hogy a határozati javaslatnak ezen első pontját nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el először jogi indokokból, mert az 1867: XII. törvényczikk 66. §-ának azon rendelkezésével jöhetünk ellen tétbe, hogy minden megkísérlendő, hogy a mon­archia két állama között a pénzrendszer és pénzlábra nézve egyezség jöjjön létre. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem fogadhatom el jogi indo­kokból azért sem, mert erre a határozati javas­latra jogi indokokból semmi szükség nincs; hiszen az 1867: XII. törvényczikk 68. §-ában világosan ki van mondva: »hogyha ezen törvény 58. és 67 §-ában elősorolt tárgyak felett az egyezség nem sikerük — ezek közé tartozik a pénzrendszer is — »az ország az önálló törvé­nyes intézkedési jogát magának fentartja és minden joga e tekintetben is sértetlen marad«. En, t. ház, azt hiszem, hogy sokkal erősebb a torvénynek ez az intézkedése, semhogy itt ha­tározati javaslatra lehetne szükség. (Helyeslés jobb jelöl.) Közjogi szempontból pedig, ha a törvény ezen világos rendelkezését határozati javaslattal akarnók pótolni, a jogi álláspontot talán nem erősítjük, hanem igenis tért engedhe­tünk olyan felfogásnak, hogy ezt a jogi állás­pontot gyengítjük. (Helyeslés a jobboldalon.) Jogi szempontból nem fogadhatom el továbbá a ha­tározati javaslatot azért sem, mert hiszen mi a pénzrendszer tekintetében kötve vagyunk a vám­és kereskedelmi szövetség tartamára, (Helyeslés jobb felöl.) inert itt egy nemzetközi szerződést kötünk, a melylyel kötelezzük magunkat 1910-ig. En tehát sehogy sem tudom jogilag megérteni, hogy ha kötünk egy szerződést, a melyben az együttes eljárást egymásnak biztosítjuk, legyen jogi lehetőség, hogy a határidő lejárta előtt ezen szerződés tartalma ellenére mi egyoldalúkig érvényesítsük igényeinket. Ez, engedelmet kérek, a jogi lehetetlenségek közé tartozik. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) De, t. ház, politikai szempontból is ellene nyilatkozom eme határozati javaslatnak, nemcsak azért, mert — politikai szempontból tekintve a dolgot — ha előbb érvényesítjük ezen jogunkat, mint sem beállanak azon körülmények, a me­lyek az 1867: XII. törvényczikk 68. §-ában vannak kimondva, akkor politikai ellentétbe jö­vünk ezen törvény szellemével; de politikai szem­pontból is ellene nyilatkozom ezen határozati javaslatnak azért is, mert szokatlan és követke­zetlen és itt — engedelmet kérek ezen kifejezésért, de politikai értelemben mondom — ildomatlan is lenne, ha ugyanakkor, a mikor valakivel szer­ződünk arra nézve, hogy együtt fogjuk ezen pénzrendszert megállapítani: már határozati ja­vaslatot is hozunk és azt mondjuk, hogy szer­ződöm ugyan veled, de nem bízom benned, hogy ezen szerződés alapján valaha megegyezzünk, azért már most kimondom, hogy külön fogok eljárni. (Tetszés a jobboldalon ) Bocsánatot kérek, de én ezt legalább is következetlenségnek tartom, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Igen kérem a t. képviselő urat, tegyen distinctiot azon határozati javaslatok között, a melyek a birodalmi tan ácsban képviselt királyságok és országok szaktanácskozmányai részérői ho­zattak és ezen határozati javaslat között, mert igenis, hogy a megoldás módozatának egyik vagy másik s olyan irányára nézve, a melyre vonatkozólag ma megkötöttséget sem pro, sem contra nem vállalunk, lehessen utasítást adni: ezt valahogy megengedhetőnek tartom politikai szempontokból; de egészen más az, hogy sikerült-e azt érvényesíteni? A szerződés egész lényegét, az egész szerződés hatályát függővé tevő, vagy megsemmisítő határozati javaslatok különböznek ugyan azoktól, melyek csak a megoldás egyik­másik módozatára, szóval alárendelt jelentőségű kérdésre szólnak ; mégis kénytelen vagyok azzal a kérdéssel foglalkozni, hogyha már itt a szer­ződésben nincs garantia arra, hogy a valuta­rendezés azt a czélt elérje, hogy az ezüst-couraus és az állainjegyek kérdését rendezzük és a kész­fizetéseket felvegyük: mily garantiával birunk arra, hogy a mai actionk nem marad csak kí­sérlet a valuta-rendezés terén? És ezzel egyúttal felelek Rosenberg Gyula képviselő úr ama kér­désére is, hogy birok-e garantiával arra nézve, hogy az osztrák parlamentben ily irányú javaslat keresztül fog menni, szóval lesz-e ott akadály ? Hogy az osztrák parlamentben lesz-e akadály vagy sem, arra nézve garantiát nem nyújthatok azon egyszerű okból, mert hisz azzal én köz­vetlen érintkezésben állásomnál fogva nem le­hetek, hanem érintkezésben vagyok az osztrák kormánykörökkel. A mennyiben tehát garantiát

Next

/
Oldalképek
Tartalom