Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-87
8Í. orgsságos ülés 18»2. jnllui iS-áu, szerdán. 233 román lakossal biró kis szomszéd állam: Szerbia részesíti őket? (Tetsséa bal felöl.) Miért kell mindig Magyarország ellen törniük? Miért támadják mindig csak a magyar nemzetet? Azért, mert az orosz politikai ágensek azt az összhangot, azt a békés egyetértést, a melyre Románia és Magyarország utalva vannak, első sorban akadálynak tekintik előrehaladásuk útjában, (Igás! Úgy van! a szélsőbalon.) propagandájuk hatékony kifejtésében. (Igás! Úgy van! a szélsőbalon) Csakis ezért akarják a román nemzetet összeveszíteni a magyar nemzettel. Nekünk pedig kötelességünk a szenvedélyességtői teljesen mentesen, a birónak hideg, nyugodt ítéletében megbízni és törvényeinknek tiszteletet szerezni. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) A kik a mi törvényeink ellen vétenek, azoknál nem tekintjük azt, hogy micsoda nyelvet beszélnek, hanem megfenyítjük őket. (Helyeslés bal felől.) Én azt tapasztalom, hogy Magyarország területén már általános rendszerré kezdett válni, hogy az, a kinek tetszik, megtámadhatja Magyarország lobogóját és Magyarország törvényeit. (Úgy van! a bal- és ssélsőbalon.) Mindenkinek szabadsága van arra, hogy az állam rendjét megtámadja és sehol sem látom feltűnni az állam azon hatalmas erejét, biztonságot nyújtó kezét, melylyel az ily törekvéseket megsemmisítené és azoknak jövőre útjokat állná. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Az a memorandum, mely Magyarországnak politikai önállóságát kétségbe vonja; az a memorandum, mely az országgyűlés törvényes jogkörét insultálja, mely az erdélyi unió érvényességét kétségbe vonja; az a memorandum, mely folyton az absolutisticus időkre hivatkozik és az 1849-től 1867-ig lezajlott és az ország minden jogos factora által örökre elfeledendőnek ítélt korszak tényeiből jogalapot akar meríteni; az a memorandum, mely nem áll az egyéni szabadság, a törvényhatósági, a vallásszabadság alapján, hanem egyszerűen a nemzeti kérdést veti fel, hogy t. i. a románok, mint nemzet nem respectáltatnak, olyan, hogy arra nem lehet más feleletünk, mint ez. Igaz, hogy Erdély a négy vallás és a három nemzet: a székely, román és szász nemzet alapján volt szervezve, de 1848-ban a románok is bevétettek negyediknek a magyar nemesség által, melyet most azidalmaznak; bevétettek a törvényhozás által, a mely az uuiot nyomban kimondotta. Erdélynek nemzetek szerint való szervezkedése megszűnt. A székelyek, a szászok, az erdélyi magyarok, mint nemzet nem kérhetnek és nem követelhetnek külön jogokat; tehát az oláhoknak sincs joguk panaszkodni, ha ők is csak az érvényben levő állami berendezkedés alapján részesülnek jogokban és a KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. V, KÖTET. közszabadság nyújtotta biztosítékokban. (Tetszés bal /elöl.) Elérkezettnek látom az időt, hogy itt a ház színe előtt kérdést intézzek az igazság. ügyminister úrhoz az iránt, mikor fog a magyar igazságügyi hatóságok türelmének fonala megszakadni? Mikor fogják, a kik erre hivatottak, az állami jogrendet megtámadó memorandum szerkesztői, terjesztői, helyeslői és folyton hirdetőivel szemben az állam tekintélyét érvényesíteni ? (Fölkiáltások a szélsőbalon,: Soha!) Azt hiszem, hogy ezen kérdés további indokolásra nem szorul és ha nem kapnék kielégítő választ, lesz még alkalmam e kérdést a t. ház elé hozni, (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) a mit annál is inkább tartok szükségesnek, mert hová jutunk, ha a büntető törvénykönyvbe az ország alkotmányának védelmére foglalt intézkedések nem érvényesíttetnek ? Hiszen a legutolsó eszköz az, mikor az állam alkotmányát nyers erővel, a fegyverek hatalmával kell megvédelmezni. A szabadságnak csak az az érdeke, hogy az a bírói hatalom által védelmeztessék meg és a törvénynek tisztelet szereztessék, ne pedig a nyers erőszak és a fegyverek hatalmával éressék ez el. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A következő kérdést van szerencsém a t. igazságügyminister úrhoz intézni (olvassa) : Tekintve, hogy az alkotmányt szabad államban a törvény és a bíróság tekintélye védelmezi meg leghatékonyabban; tekintve, hogy a román választók czége alatt f. évi január 20. és 21. napjain Nagyszebenben tartott értekezlet megbízásából egy küldöttség a király ő Felségéhez czímzett olyan memorandumot hozott nyilvánosságra, több nyelven lenyomatva és terjeszt a nép között hazánkban, mely megtámadja az alkotmányos államformát. Magyarország törvényes önállását, a magyar államot képező országok között fennálló államközösséget, az alkotmányos intézmények, főleg az országgyűlés törvényes joga ellen lázít: tekintve, hogy az 18/8: V. t.-cz. 173. §-a e memorandumban foglalt ezen tartalmat és annak nyilvános hirdetését büntetendő cselekménynek minősíti; tekintve, hogy ezen memorandum szerzői, terjesztői, szóval és nyomtatásban helyeslői, országosan ismeretesek; kérdem az igazságügyminister úrtól: Van-e tudomása a román memorandum tartalmáról, annak létrejöttéről, terjesztéséről? Ha nincs, szándékozik-e tudomást szerezni? Ha van tudomása, mivel indokolja, hogy a királyi ügyészek nem szereznek érvényt a tőrvénynek és védelmezni elmulasztják az alkotmányt és annak jogrendjét ? (Zajos helyeslés a I szélső baloldalon.) 30
