Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-87

8?. wsíágos ttlés 1893 Erről nem akarok tovább beszélni, t. ház, de egy kérdéssel, a mely tulaj donképen nem formális s a melyet még senki sem említett fel a vita folyamán, szerettem volna foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Kijelentem, hogy én Őszinte híve vagyok a rendesen helyesen contingentált currans ezüstpénznek. Hogy vájjon a jövőben megszüntetjük-e ezt s átmegyünk egy idealisabb állapotra, azt kétségbe merem vonni, mert a világ pénzviszonyai nem olyanok, miszerint remélhessük, hogy ezt nélkülözhetni fogjuk pénzügyi viszonyainkban. És ez absolute nem is ellenkezik a tapasztalatokkal. A

r continens hét nagy országa és az Egyesült-Államok összes lélekszáma 380 millió. Ez országoknak összes pénzkészlete 15.220 millió osztrák értékű forint. Ebből 7.230 millió, tehát csak kisebb része arany, ezüst pedig 3.070 millió. Azt nem fogják nélkülözhetni ezen országok még igen sokáig, mert az ezüst demonetálása egyáltalában nem képzelhető nézetem szerint. Papirpénz dolgában ezen országokban szintén 3.080 millió van forgalomban és váltópénzben 1.840 millió, vagyis százalékba átszámítva ennek összes átlagát, az arany 47 százalékot, az ezüst 20 százalékot, a papir 20 százalékot és a váltópénz 10 százalékot képez. Minthogy a mi javaslatunkban, ámbár azt nem fejezzük ki világosan, de a sorok közt olvasható és azok után, a miket hallottunk, valószínű, hogy ez arányok épen ily módon lesznek megállapítva, vagy legalább közel ezen arányokhoz: ebből a szempontból is elfogadom a javasától (Helyeslés jobb felöl.) Még egy körülményre vagyok bátor hivatkozni Hieronymi Károly igen t. képviselő társam tegnapi azon moudására, hogy nem mérvadó az, hogy fejenkint mennyi pénz van az országban. Ezt általában elfogadom ugyan, de ha tekintjük, hogy abban a nyolcz államban, Franoziaország 99 forint értékű pénzeszközzel rendelkezik fejenkint, Anglia és az, Egyesült-Államok 62 írttal, a Német birodalom 44'írttal és mi utolsóelőtti helyen 22 írttal és utánunk következik, mint utolsó Oroszország 11 írttal: az állapot nem kedvező, mert ezen pénzösszegnek fejenkinti átlaga a nyolcz államban 40 írt, tehát mi majdnem a felén alul vagyunk; ha már most ehhez hozzávesszük azt, hogy nálunk nincsen check-forgalom, akkor bizony beláthatjuk azt, hogy pénzgazdaságilag nagyon hátra vagyunk és épen azért határozottan a pénzeszközök megszüntetése ellen volnék, kivált a köznapi élet szükségletére vonatkozólag. Nagyon természetes, hogy kell módjának lenni annak, hogy ezen pénzeszközök természetes módon növekedjenek és ne dobassanak egyszerre a pénzpiaczra. Ilyképen, t. ház, végeztem magával a valutaKÉPYU. NAPLÓ. 1892—97. V. KÖTET. Julius iS-áíi, szerdán. o>25 kérdéssel és teljesen egyetértek a javaslatba, hozott rendezéssel, kíváltképen úgy, ha az állauijegyekről akként fogunk gondoskodni, miszerint azok 10 koronás ozímletekben lesznek kibocsátva és esetleg oly alappal ellátva, mely mindenféle, nem mondom, hogy katonai, de gazdasági veszélylyel szemben egy második reservát képezend. Áttérek most a kérdésnek sokkal fontosabb közgazdasági részére és tekintettel az idő előhaladottságára, csak röviden fogok szólni a pénzcsinálás komoly mesterségéről. (Halljuk! Halljuk!) A valutakérdésben a legnagyobb feladat a nemzeti munkának jut. Az aranymegtartás gondja összefügg közgazdasági viszonyaink fejlődöttségével. Nem akarok most áttérni mérlegünkre és arra, hogy a mi szűkebb mérlegünk, Magyarország kereskedelmi és árú mérlege nem állandó és hogy ebből mindenesetre veszélyek eredhetnek; erről nem akarok most szólani, hanem szólok arról, hogy az arany beözönlése akként contempláltatik, hogy tőkeszegénységünkre hivatkozunk. T. ház! Ha úgy vesszük, hogy körülbelül 30 éve múlt annak, hogy tulajdonképen a natural gazdaságról pénzgazdaságra tértünk át, az 500 millió takarékpénztári és más betétösszeg, a mely a pénzintézeteknél le van téve, mindenesetre respectabilis összeg; de ki kell jelentenem, hogy ezen összeg absorbeáltatik az intézetek már fenlévő hitelnyújtási műveletei által, hogy csakugyan szükségünk van idegen hitelre : akkor ennek az idegen hitelnek bejövetele igen fontos kérdés és csak akkor fogunk igazán nemzeti munkát végezni, ha azon idegen tőke nemcsak azon alapon jön be, hogy itt magasabb kamatot talál, de hogy itt biztos vállalatokba és bizonyos garantia mellett helyezhető el. T. ház! Nem akarom e kérdést bővebben kifejteni, (Halljuk! Halljuk!) hanem felemlítek egy példát, (Halljuk! Halljuk!) Megteremtettük a czukoripart; köszönjük ezt az igen t. pénzügyminister és az elhunyt kereskedelmi ministereknek. Hogyan teremtetett meg hazánkban a czukoripar? Nem pusztán azon kedvezmények által, a melyeket az ipartörvény, az adómentesség, a vasúti szállítás kedvezményei nyújtottak, hanem főkép az által, hogy olcsó kölcsöntőkével láttatott el. Erre nézve egy közgazdasági alap teremtetett, mely bár csekély, de mégis ez teremtette meg a czukoripart. De, t. ház, vannak sokkal fontosabb irányzatai is az iparnak, a melyeket még nem teremtettünk meg, hogy fogyasztási területünket a belföldön meghódítsuk. Ott van a bőripar, a szövőipar, a melynek ezikkcire száz milliókat küldünk kifelé. (Igaz! Ügy van a haloldalon.) 28