Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-81

ÜÍ. orsíágos Ülés Í89á. Julius í-án, sÉombatdS, Q^ jövedelmét, hanem épen maguknak a községeknek jól felfogott érdekében mindent elkövetnek arra, hogy egy általános és igazságos adóztatás a gyakorlatban is megvalósítható legyen. (Élénk helyeslés jobb felöl) Harmadik feltételnek tekintem azt, hogy mint minden kérdést, úgy ezt is alkotmányosan elő kell készíteni, a közvéleménynek, azzal foglalkozni kell. (Helyeslés jobb felől.) Akkor, midőn azt látjuk és pedig széles körökre kiterjedőleg, hogy a fogyasztási adótételek az összességnek vagy az országnak csak egy részére állanak és számosan vannak olyanok, a kik képzelt jogszerűséggel ezen szolgáltatás alól kivonják magokat; (Úgy van! jobb felől.) midőn nem igen kell messzemenntink, hogy gyakorlati példákkal illustrálhassnk azt, hogy Magyarországon igen sok tehetős ember van, a ki eddig még nem ébredt annak tudatára, hogy az a fogyasztási adó létezik, melyet önök annyira terhesnek méltóztatnak mondani: akkor azt is fel kell vennem az előfeltételek közé, hogy az általános érdekeltség meghallgattassák ezen adó hasznosítása iránt, hogy az alkotmányos közvélemény e tekintetben megérlelődjék, hogy ezen adó alól kibújni hagyni senkit sem szabad. (Élénk helyes lés jobb felöl.) Vannak a fogyasztási adó reformálásának más előfeltételei is, (Halljuk! Halljuk!) Ha mi a czukor eonsumadót és az italmérési adóval egyesített söradót akarjuk reformálni, a mely reformnak lényege tulajdonképen nem egyéb, mint az adótételek leszállítása és mérséklése, akkor az egyes fogyasztási czikkeknek talán a termelési adóban kell részleges eompensatiót keresni. (Helyeslés jobb felöl.) E tekintetben az osztrák kormánynyal a tárgyalásokat folyamatba is tettem és remélem, hogy ezek eredményre is vezetnek (Tetszés jobb felöl.) és az okszerű reform e tekintetben is valósítható leend. (Helyeslés jobb felől.) De van még egy másik előfeltétele is ezen reformnak, a mely azt ismét lehetetlenné teszi. (Halljuk! Halljuk!) Nem tudom, melyik képviselő úr említette, hogy Horvát-Szlavonországot nem egyforma elbánás alá vonjuk. Igen, ezt a reformot Horvát-Szlavonországra is ki kell terjeszteni és pedig akként, hogy az 1868: XXX. tcz. ama rendelkezése, hogy ez Horvát-Szlavonország községeinek saját jövedelmeit képezi, teljesen megóvassék, de másrészt biztosítani kell azt, hogy ezen községek saját jövedelmeik czímén korlátlan szolgáltatásokat ne szedhessenek, hanem hogy a szolgáltatásoknak azt a része, mely az államot megilleti, a községi szolgáltatásokkal helyes arányba hozassák, bizonyos maximalis határok közé szoríttassák s a kezelés is e tekintetben lehetőleg egyesíttessék. Azt hiszem, KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. V. KÖTET. hogy a ki nem könnyelműen fogja föl e reform kérdését, hanem azt hiszi, hogy elérkezett a reformnak ideje, a midőn ezen kérdések mind megfelelőleg előkészíttettek és megérlelődtek, az nem fog vállalkozni arra, hogy oly rövid idő alatt mond] a a reformot keresztülvihetőnek, mint azt Horánszky Nándor t. képviselő úr tette. Én három évi határidőt szabtam erre, mert arra is gondolnunk kell, hogy az ily törvények, ha megalkottatnak, okvetlenül végre is hajtassanak. Azt vagyok bátor ismételni, a mit a maitkor is mondtam, hogy azt hiszem, hogy ez a három évi idő elégséges lesz egy okszerű reform keresztülvitelére, de teljes szabatossággal nem mondhatom, hogy még egy rövid meghosszabbításért nem fogok-e akár én, akár pedig más a törvényhozás elé járulni. (Helyeslés jobb felöl.) Ha azokat a szempontokat kívánom feltüntetni, melyek a reformnál követendők lesznek, röviden említem meg csak azt, hogy először a szolgáltatásnak általánosnak kell lennie. Ez alatt nem értem azt, hogy a kedvezmény, mely a szőlőgazdáknak adatik, meg fog szüntettetűi. Ez administrativ úton nem is szüntethető meg és mindig a törvényhozás bölcseségének lesz fentartva, hogy helyes-e a kedvezmény megszüntetése vagy nem? És ennek a kedvezménynek megszüntetését soha czélba nem vettem, ezzel az ideával soha nem foglalkoztam és igen nehéz időnek kell beállani, hogy ilyen megterheltetést a törvényhozás előtt javaslatba hozzak. (Élénk helyeslés jobb felől.) Csanády Sándor : Vederemo ! (Derültség.) Wekerle Sándor pénzügyminister: A másik szempont, melyet a reformnál szem előtt kell tartani, az, hogy a zárt városok lehetőleg kiterjedt mértékben alkalmaztassanak. A harmadik az, hogy a fogyasztási adó-osztályok száma szaporíthassák. A negyedik, hogy a községek megterheltetése, a melyben ma oly sokan szenvednek, megszüntettessék és azok lehetőleg megfelelő participatioban részesíttessenek. Az ötödik, hogy a bérletek lehetőleg korlátoltassanak és a közhatóságok által való kezeléssel helyettessíttessenek. Épen ezért azon sokszor kifogásolt hasznosítási módot: a ráutalást és a házi kezelést kell azon módozatnak tekintenem, a mely szerint ez a kérdés helyesebb irányban megoldható. A ráutalásnak igen sok hátránya van, de ha tekintetbe veszszük azt, hogy a házi kezelés mellett mindig csak kis mértékben fogjuk a fogyasztási adót hasznosítani, úgy a községekre való ráutalást és az általuk való kezelését az adóknak kell olyannak tekinteni, mely a reform első és legközvetlenebb czélja kell, hogy legyen. Megengedem, hogy ezen ráutalás sok ineonsequentiával van összekötve, kivált ott, a hol közömbösen veszik a községek a ráutalt 13