Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-77

fi. orgztgfts ütős 1892, Jttnins 24-én, péntekén. ggjj megkezdték, tudomásom szerint körülbelül száz évvel ezelőtt, az 1700-as évek végén. Ezelőtt 10—15 évvel odáig jutottak az illető birtokosok, a volt úrbéresek, a Székely katonák, hogy a felosztás czéljából a becslést megejthették. Megtörtént a becslés az akkori viszonyoknak teljesen megfelelően és teljesen okszerűen. A községhez közel fekvő területek magasabb értékűeknek beeaültettek, a távolabbink kisebb értékííeknek vétettek. Eltekintve attól, hogy a később levágott területek értékben nagy változást szenvedtek, megtörtént az, hogy a távolabb fekvő terű!etek jobb közlekedési összeköttetést nyertek a székely vasúttal és helyszínén nagy ipar telepek is keletkeztek, így annyira megváltoztak, hogy a mi azelőtt 10—14 évvel 20 forintra becsűltetett, mint legbecsesebb, az ma nem ér semmit, a mi pedig, mint teljesen értéktelen, öt forintra becsűltetett, az ma megér 200 frtot. Ily becsérték-változás most a megosztás keresztülvitelénél figyelembe kell, hogy vétessék, azonban a törvényben alig lehet erre támpontot találni, revisioja, kivált ily értékeknél, a becslés, nézetem szerint hivatalból volna elrendelendő. Mindenki, a ki a gazdasági élettel valaha foglalkozott, tudja, hogy bizonyos vasutak, bizonyos ipartelepek létesítése által nemcsak a szántók, hanem az erdők értéke is óriási mértékben változik. így történik azután, hogy bár azok, a kik 14 évvel a becslést eszközölték, teljesen jóhiszemüleg és igazságosan jártak el, most művök becslés alkalmazásával mégis a legnagyobb igazságtalanságra vezetne, a mennyiben e becslés alapján az, a ki az értékesebb területet kapja, sokkal nagyobb terűletet kapna, mint az, a ki az értéktelenebbet kapja. Nem lehet kívánatos, hogy ily abnormis állapotok idéztessenek elő csak azért, hogy a törvény betűinek elég tétessék Ily természetű dolgok okai az előállt sok keserűségnek. Erre csak példakép mutattam rá, hogy meggyőzzem a t. házat és az igazságügyminister urat, hogy nem annyira a törvényhozás intézkedései biztosíthatják e kérdés helyes megoldását, mint inkább a folytonos ellenőrzés az igazságügyi kormány és a bíróságok részéről és akár rendeleti, akár törvény által való gyors intézkedés ott, a hol ily intézkedés szüksége fenforog. Ha a ház annak idején felemelkedett volna e magaslatra, az erdélyi részek nem volnának ott, hogy végre ma, 1892-ben azt mondhatjuk, hogy no most már kilátásunk van arra, hogy a hitel telekkönyvek oly módon, mint civilisált országban szükséges, behozhatok és kilátásuk van az állandó kataszter keresztülvitelére is. Pedig e kérdések legnagyobb része azóta az általunk oecupált Boszniában már megoldatott. En csak párhuzamot kívántam vonni. Az igazságügyministernek nem akarok ezért szemrehányást tenni, mert ebben neki legkisebb része sincs, hanem része van azoknak, a kik valahányszor el akartunk valamit érni, örökké előhozták az erdélyi ügyek orvoslását és kibékültek, nem az erdélyi ügyek orvoslásáért, hanem saját magánérdekeik kielégítéséért. Ez így van és ez felel meg a valóságnak. Mindezeknek felhozatala után, t. ház, részemről kész örömmel fogadom el ezt a törvényjavaslatot és járulok ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék. (Helyeslés.) Lits Gyula jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Tisza István t. képviselőtársam hozzászólott ezen szőnyegen levő törvényjavaslathoz és kapcsolatosan ezzel, elveket hangoztatott, melyeket akár gazdasági, akár jogi szempontból én helyesnek el nem ismertetek és nem nevezhetem beszédét egyébnek, mint egy sajnálatos tévedésnek. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon. Mozgás jobb felöl.) Az egész polgári élet jogi és gazdasági fejlődése oda irányúi, hogy a földbirtok szabaddá tétessék és hogy szabaddá lévén, az egyéni szabad rendelkezés és e szerint az egyének akarata s a gazdasági magasabb igények érvényesüljenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. képviselő úr által elfoglalt álláspont pediglen a szabad birtok megalakulása ellen irányai; csak a nagy tömegekben levő birtokoknál tartja kívánatosnak az", hogy azok egy tagban és teljesen szabadok legyenek, hanem követelményeket állít föl, hogyha két, három vagy több tagban vétettek ki, továbbá is a fordulós rendszerre kényszeríttessenek. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy forduló és ugar határrendszer van, a mi Nagy Károly idejében nagy gazdasági előhaladás volt, de a XIX. század végén visszaesés. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Minden értelmes gazdának és minden értelmes politicusnak arra kell törekednie, hogy a népet ezen felfogásból kigyógyítsa, a birtok szabadságának hasznáról és a fordulós gazdasági rendszernek hiába való kártékony voltáról meggyőzze és őt egy magasabb, előrehaladottabb gazdasági térre vezérelje. {Helyeslés a szélső haloldalon.) Hogyan fog az a gazda takarmánynövényeket termeszteni, melyeknek hosszabb tenyészidejűk van? Hogyan fog kereskedelmi növényeket termesíteni, melyeknek tenyész ideje nem egy-két év alatt jár le, hanem huzamosabb időt kíván, ha kényszerítve van arra, hogy a két-három fordulós gazdasági rendszernek továbbra is rabja maradjon? (Igaz! Úgy-van! a ssélső baloldalon.) A mezőgazdaság fölszabadítása, a nép gazdasági életének a bilincsekből való kibontakozásának egyik módja, egyik eszköze