Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-77

fi. orgztgfts ütős 1892, Jttnins 24-én, péntekén. ggjj megkezdték, tudomásom szerint körülbelül száz évvel ezelőtt, az 1700-as évek végén. Ezelőtt 10—15 évvel odáig jutottak az illető birtokosok, a volt úrbéresek, a Székely katonák, hogy a fel­osztás czéljából a becslést megejthették. Meg­történt a becslés az akkori viszonyoknak teljesen megfelelően és teljesen okszerűen. A községhez közel fekvő területek magasabb értékűeknek beeaültettek, a távolabbink kisebb értékííeknek vétettek. Eltekintve attól, hogy a később levágott területek értékben nagy változást szenvedtek, megtörtént az, hogy a távolabb fekvő terű!etek jobb közlekedési összeköttetést nyertek a székely vasúttal és helyszínén nagy ipar telepek is keletkeztek, így annyira megváltoz­tak, hogy a mi azelőtt 10—14 évvel 20 fo­rintra becsűltetett, mint legbecsesebb, az ma nem ér semmit, a mi pedig, mint teljesen ér­téktelen, öt forintra becsűltetett, az ma megér 200 frtot. Ily becsérték-változás most a meg­osztás keresztülvitelénél figyelembe kell, hogy vétessék, azonban a törvényben alig lehet erre támpontot találni, revisioja, kivált ily értékek­nél, a becslés, nézetem szerint hivatalból volna elrendelendő. Mindenki, a ki a gazdasági élet­tel valaha foglalkozott, tudja, hogy bizonyos vasutak, bizonyos ipartelepek létesítése által nemcsak a szántók, hanem az erdők értéke is óriási mértékben változik. így történik azután, hogy bár azok, a kik 14 évvel a becslést esz­közölték, teljesen jóhiszemüleg és igazságosan jártak el, most művök becslés alkalmazásával mégis a legnagyobb igazságtalanságra vezetne, a mennyiben e becslés alapján az, a ki az értékesebb területet kapja, sokkal nagyobb terűletet kapna, mint az, a ki az értéktele­nebbet kapja. Nem lehet kívánatos, hogy ily abnormis állapotok idéztessenek elő csak azért, hogy a törvény betűinek elég tétessék Ily természetű dolgok okai az előállt sok keserűségnek. Erre csak példakép mutattam rá, hogy meggyőzzem a t. házat és az igazságügy­minister urat, hogy nem annyira a törvényho­zás intézkedései biztosíthatják e kérdés helyes megoldását, mint inkább a folytonos ellenőrzés az igazságügyi kormány és a bíróságok részé­ről és akár rendeleti, akár törvény által való gyors intézkedés ott, a hol ily intézkedés szük­sége fenforog. Ha a ház annak idején felemelkedett volna e magaslatra, az erdélyi részek nem volnának ott, hogy végre ma, 1892-ben azt mondhatjuk, hogy no most már kilátásunk van arra, hogy a hitel telekkönyvek oly módon, mint civilisált országban szükséges, behozhatok és kilátásuk van az állandó kataszter keresztülvitelére is. Pedig e kérdések legnagyobb része azóta az általunk oecupált Boszniában már megoldatott. En csak párhuzamot kívántam vonni. Az igaz­ságügyministernek nem akarok ezért szemre­hányást tenni, mert ebben neki legkisebb része sincs, hanem része van azoknak, a kik vala­hányszor el akartunk valamit érni, örökké elő­hozták az erdélyi ügyek orvoslását és kibékül­tek, nem az erdélyi ügyek orvoslásáért, hanem saját magánérdekeik kielégítéséért. Ez így van és ez felel meg a valóságnak. Mindezeknek felhozatala után, t. ház, ré­szemről kész örömmel fogadom el ezt a törvény­javaslatot és járulok ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék. (Helyeslés.) Lits Gyula jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Tisza István t. képviselőtársam hozzászólott ezen szőnyegen levő törvényjavaslathoz és kapcsolatosan ezzel, elveket hangoztatott, melyeket akár gazdasági, akár jogi szempontból én helyesnek el nem ismertetek és nem nevezhetem beszédét egyéb­nek, mint egy sajnálatos tévedésnek. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon. Mozgás jobb felöl.) Az egész polgári élet jogi és gazdasági fejlődése oda irányúi, hogy a földbirtok sza­baddá tétessék és hogy szabaddá lévén, az egyéni szabad rendelkezés és e szerint az egyé­nek akarata s a gazdasági magasabb igények érvényesüljenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. képviselő úr által elfoglalt álláspont pedig­len a szabad birtok megalakulása ellen irányai; csak a nagy tömegekben levő birtokoknál tartja kívánatosnak az", hogy azok egy tagban és teljesen szabadok legyenek, hanem követelménye­ket állít föl, hogyha két, három vagy több tagban vétettek ki, továbbá is a fordulós rend­szerre kényszeríttessenek. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy forduló és ugar határrendszer van, a mi Nagy Károly idejében nagy gazdasági előhaladás volt, de a XIX. század végén vissza­esés. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Min­den értelmes gazdának és minden értelmes poli­ticusnak arra kell törekednie, hogy a népet ezen felfogásból kigyógyítsa, a birtok szabadsá­gának hasznáról és a fordulós gazdasági rend­szernek hiába való kártékony voltáról meg­győzze és őt egy magasabb, előrehaladottabb gazdasági térre vezérelje. {Helyeslés a szélső haloldalon.) Hogyan fog az a gazda takarmány­növényeket termeszteni, melyeknek hosszabb tenyészidejűk van? Hogyan fog kereskedelmi növényeket termesíteni, melyeknek tenyész ideje nem egy-két év alatt jár le, hanem huzamosabb időt kíván, ha kényszerítve van arra, hogy a két-három fordulós gazdasági rendszernek to­vábbra is rabja maradjon? (Igaz! Úgy-van! a ssélső baloldalon.) A mezőgazdaság fölszabadítása, a nép gazdasági életének a bilincsekből való kibontakozásának egyik módja, egyik eszköze

Next

/
Oldalképek
Tartalom