Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-77

326 77. országos Blés 1892. jnnins 24-én, pénteken. folyástól menten, szabadon gyakorolhassa: (Helyeslés a szélsőbalon.) teljes szigorral követelem mindazon biztosítékokat, a melyek a szabad vélemény nyilvánítás elnyomásának, anyagi vagy erkölcsi pressio befolyásának még a lehetőségétől is megóvják és mentesítsék. Azt hiszem, ezen alapelvtől kiindulva, itt közöttünk vélemény-különbség alig van, ugyanezen szempontok vezérelték az 1875. évben itt működött törvényhozókat, a kik az 1875. évi I. tcz. 4-ik paragrafusát megalkották, e czél elérhetése lebegett azon 112 képviselő előtt, a kik meg szavazták e szakaszban azt, hogy azon képviselő, kinek napidíjai három hónapnál tovább lefoglalva van: megszűnt képviselő lenni, valamint azon 97 képviselő előtt is; a kik e javaslat ellen szavazva, a képviselő napidíjaira is az immunitást követelték. Tizenkét év telt el azóta s az élet és a gyakorlat nagyon is fényesen igazolta be azt, hogy e törvénynyel nemcsak a kitíízött czélt el nem érték, de ezzel ellenkezőleg tág tért nyitottak a parlament függetlenségét veszélyeztető idegen befolyásnak, aláaknázták magát a parlamentet, melyen át mind jobban és jobb m ássák alá annak egyéb függetlenségét és önállóságát biztosító intézményeit. Sőt tovább megyek: e törvénnyel még azt sem érték el, hogy azon képviselőket, kiknek napidíjai három hónapon át lefoglalva vannak, innét eltávolítsák. A gyakorlatban ezt az érdekelt képviselők és hitelezők egyszerűen kijátszák, bármily erélyesen őrködjék is az elnök úr e törvény pontos megtartására. A három hónap, a midőn már lejáróban van, a hitelező egyszerűen feloldja a zárt. az elnök urat értesítik, hogy X. Y. képviselő betiltott napidíjai a zár alól feloldattak s talán már 24 óra múlva tudatják vele, hogy ugyanazon képviselő napidíjai, talán más firma alatt újból lefoglalva lettek s ezen játék így tart az egész öt évi cyclus alatt; ellene még csak fel sem szólalhat senki. Ez csak a játék egyik része; van ennek előjátéka is, a midőn a képviselői napidíj, mint üzleti tárgy szerepel, a melyre a lehető leggyanúsabb üzelmekkel kapcsolatos kölcsönök adásával a képviselőnek függetlensége és önállósága fokozatosan aláásva lesz. Az, t. ház, hogy a megszorult képviselő váltóját ügynökök útján eladja, a melynek egyedüli fedezete e napidíj: ez sokak szerint az ő privát ügye. A midőn belekerül a második kategóriába, hogy a váltók pereltetnek s a napidíj lefoglalásának pressioja alatt már 50—60 percent fizetés vagy új váltó adásával prolongáltatnak, | lehet, hogy ez is még az érdekelt képviselő és becsületes hitelezőjének a dolga, én ugyan nem csupán ennek tekintem, de a midíjn már a fizetése letiltatott; a midőn már a mandátum sorsa a hitelező kezébe került: ez már a t. ház igen fontos belügye. (Úgy van! a hal- és szőlsőbalon.) Azon pillanattól kezdve, a midőn a végrehajtó betiltotta a napidíjat, itt már kétféle képviselők ülnek: az egyik, a ki csak kerülete bizalmából; a másik,, a ki szintén a kerülete bizalmából jött ide, He már csak hitelezője kegyelméből foglal itt helyet, azon privilegisált hitelezőjéből, a ki már nemcsak a váltót, de a mandátumát is az előbb vázolt módon rendkívüli uzsorakamatok mellett prolongálja. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Tartózkodtam, t. ház, ez üzelmek bővebb vázolásától, sajnálom, hogy ily bajok létezését constatálva, azok orvoslását kell kérnem, nem akarok gyanúsítani senkit, a mit most mondok, nincs okom és jogom azokra érteni, a kik e kérdésnél érdekelve vannak, én itt csak a parlament függetlensége szempontjából beszélve, csak mint eshetőséget és valószínűséget állíto'c fel, a midőn a t. ház figyelmét felhívom egy körülményre. (Halljuk! Halljuk!) Megtörténhetik, hogy a midőn a képviselő már ezen mandátum-prolongálás folytán a tönkrejutás örvénye előtt állva, a midőn talán csak napok választják el a három hó lejártától s hitelezője egyik kezében a váltóval, a másikban a mandátummal, az előtte prolongálást kérő képviselőnek azt válaszolja, hogy nem kell többé a pénzed, nem a váltód, de követelem a szavazatodat, válaszsz: tönkrejutsz, vagy visszakapod váltóidat! (Úgy van! Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) A házban egy vasút-vállalat, vagy ügyről van szó, hol az illető hitelező talán százezrekkel van érdekelve s erre követeli a szavazatot, a legiszonyúbb pressio alatt, méltóztassék elgondolni, mi történhetik akkor? Az illető, képviselő, a kihez talán e pressio hozzáférhetlen lett volna, de most, a midőn egyik oldalról előtte látja az örvényt, a mely a megsemmisüléssel fenyegeti erkölcsileg és anyagilag más oldalról a szabadulást: ha még úgy küzd is ellene, de lassankint elhiteti magával, hogy neki is meggyőződése ugyanaz, a mi az érdekelt hitelezője s akkor itt többé nem a képviselő, hanem annak hitelezője gyakorolja saját érdekében és saját javára a törvényhozói hatalmat. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Méltóztassék már most tekintetbe venni azt, hogy ezen képviselői váltók az ügynökök kezén forognak, hisz az ily képviselő valódi becsületes hitelezőjét sokszor nem is ismeri, a váltók az ily alkuszok között adás-vétel tárgyai, melyek