Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-73

246 íS. országos Illés 1892. junlns 17-éu, pénteken. gem mulasztottam el a legsürgősebb intézkedé­seket megtenni a tekintetben, hogy a felek mél­tánytalan zaklatásoknak kitéve ne legyenek. De, t. ház, hogy gyakorlatilag fogjuk fel e kérdést, vájjon absolute lehet-e garantiáját nyúj­tani annak, hogy a felek ily zaklatásnak soha se legyenek kitéve? Én egész őszinteséggel tar­tozom kijelenteni, hogy ily garantiát sem én, sem, nézetem szerint, más nem lesz képes nyúj­tani. Megmondom az okát, miért? A régebbi évekből származó és hátralékként vezetett illetékek liquidatioja, rendezése iránt már korábban intézkedés történt s épen a leg­utolsó két évnek s különösen a múlt évnek ille­ték-hátralékai nagyobb mérvű érvényesítésére fektettetett súly s így nagyon természetes, hogy ezen régibb keletíí tartozásokkal a közönségnek akkor, a midőn a régibb keletű tartozásokat ér­vényesítették az illető közegek, viszonylag na­gyobb alkalmatlanságot okoztak. Azonban igenis szándékom intézkedni, hogy a hátralékok revisio alá vétessenek. (Helyeslés a bal- és a szélsőbalon.) De itt megint csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy a pénzügyi közegek annyira el voltak fog lalva minden irányban az utóbbi években, hogy merőben képtelenség volna ezen közegektől na­gyobb mérvíí önfeláldozó munkát követelni. Az illeték-kiszabásnál körülbelül ugyanazon kötegek állanak ma is rendelkezésünkre, mint korábban állottak, holott az illeték-kiszabások tételszáma — nem mondok egészen praecis számot, de amennyire emlékszem, a közelebbi évekhez ké­pest egyharmaddal szaporodott; mert a míg a korábbi években mintegy 360.000 volt a ki­szabási tételszám, addig ma, azt hiszem, az 500.000-et felülhaladja s ugyanazon közegeknek kell, igen gyakran nehezebb viszonyok közt, ezen számot is ellátni. Mert a míg egyrészről nagyobb jogi biztonságot nyújt pl. a felsőbb közegek szigorúbb elbírálása, úgy másrészről az a kezelés egyszerűsítésére is visszahatással van, mert az a, nyilvántartásokat, a birtokon belüli felebbezések evidentiában tartását mellőzhetlenné leszi. Egygyel azonban tökéletesen tisztában va­gyok és ez az, hogy az alsóbb közegekre nem lehet annak az elbírálását bízni, hogy valamely illetéket elévülés ezímén ne követeljenek be. Polónyi Géza: Tizenöt éves illetékeket is bekövetelnek! Wekerle Sándor pénzűgyminister: Ezt nem lehet tenni azért, mert a törvény rendelke­zése az, hogy valahányszor elévííl az illeték, tárgyalást kell indítani az iránt, hogy ki az oka az elévülésnek és az illető közeg ellenében a kincstár igényét érvényesíteni kell. Megenge­dem, t. ház, hogy ennek az érvényesítésnek a gyakorlati következménye többnyire az, hogy nagy tárgyalás indíttatik meg és nagy szabad­kozás következik be, a kincstár igénye pedig nem érvényesül az illető tisztviselő ellenében; de bocsánatot kérek, ha nem akarunk a vissza­éléseknek tág tért nyítani, ezt igen is fenn kell tartani és minden egyes esetben constatáíni kell, vájjon elévül t-e az illeték. Különösen az elévülés tekintetében azt kell megjegyeznem, hogy az elévülés tulajdonképen csak kifogásként érvényesíthető. Ez általános jogi elv és mindenesetre csak a felső hatósá­goknak, jelesen a pénzügyministeriumnak tart­ható fenn annak eldöntése, hogy a jelentéke­nyebb illetékösszegek ezen a czímen leírassa­nak-e? Ha tehát a t. képviselő úr azt kérdi, mit szándékozom tenni: akkor kénytelen vagyok kijelenteni: fenn kell tartanom azt az intézkedést, hogy csak a felső hatóságoknak tartassák fel a kérdés elbírálása. Egy tekintet­ben azonban mégis segíteni fogok a visszássá­gokon az által, hogy a legrégibb illetéktétele­ket revisio tárgyává teszem (Élénk helyeslés.) és ha az iratokból kitűnik, hogy az illeték elévült, akkor az illető fél ellen a kincstár igényét érvényesíteni nem fogom, hanem ezeket cumu­lative összefoglalva fogom megkísérteni ezek érvényesítését azon pénzügyi közegek ellen, a kiket a behajtás körűi mulasztás terhel, (He­lyeslés.) Kérem ezt tudomásul venni. Elnök: T. ház! A tanácskozás be van fejezve. A kérdés az, méltóztatik a 419.818 forintnyi tételt megszavazni: igen vagy nem? (Igen!) A ház a tételt megszavazza. Széll Ákos jegyző (olvassa): Különféle bevételek: V. fejezet, 51. czím. Összes bevétel 1,189.605 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások. VI. fejezet, 7. czím. Kiadás 2,650.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások, beruházások és átmeneti bevételek. Átmeneti kiadások: IV. fejezet, 1 — 8. czím. Beruházások: III. fejezet, 1 — 5. czím. Átmeneti bevételek: I. fejezet, 1—4. czím. A rendelkezés alá jutott tisztviselők illetményeire 5.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Az állami javaknál a berhátralékok leszámolásának keresz­tííivezetésére, a telepítvényes ügyek lebonyolí­tására és az állami javak eladásának előkészí­tésére szükséges tervek és helyszíni szemlék költségeire 11.200 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Az 1867. év

Next

/
Oldalképek
Tartalom