Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-73

78 országos ülés 1892. jnnius 17-én, pénteken. 247 végéig befektetett tiszti biztosítékok visszafizetésére 8.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Az 1883. évi XLI. tcz. alapján fölvett 6,764.800 frtnyi jelzálog-kölesön kamat- és tőketörlesztésére 430.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Az állami javak eladásának előmozdítása czéljából felvett záloglevél-kölcsönök tőke- és kamattörlesztésére ; még pedig: 47* százalékos: 1884. évi kölcsön 52.195 frt, 1885. évi kölcsön 98.401 frt, 1886. évi kölcsön 74.443 frt, 4 százalékos: 1886. évi kölcsön 6.495 frt, 1887. évi kölcsön 20.935 frt, 1889. évi kölcsön 1.300 frt, 1890. évi kölcsön 8.000 frt, esetleges rendkívüli tőketörlesztésekre 24.231 frt, együtt 286.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): A Rába és mellékfolyóinak szabályozására felvett kölcsön kamat- és tőketörlesztésének, az állami kincstár által fedezendő része, az 1889. évi XV. tcz. 7. §-a értelmében 336.000 frt. Elnök.* Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): A fővárosban alkalmazott és szolgálattételre beosztott alsóbb rendű állami hivatalnokok, altisztek és szolgák segélyezésére, az 1892. év I. felére számítva 125.000 frt. Elnöki Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozása folytán előálló költségtöbbletből az 1892. év II. felére eső összeg 1,125.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Összes^ átmeneti kiadás 2,326.200 frt. Beruházások: Építkezésekre a dohányjövedéknél 450.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Építkezésekre a sójövedéknél 50.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Építkezésekre az állami jószágoknál 264.000 frt. Széll Ákos jegyző (olvassa): Beruházások a bányászat és pénzverésnél: a körmöczbányai »>Nándor« altárna berendezésére 120.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): 2. A szélaknai bányahivatal alá tartozó bányamüveknél teljesítendő feltárási munkálatokra 45.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): 3. A selmeczi V. számít zúzóművek átalakítására 56.568 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll ÁkOS jegyző (olvassa): 4. A selmeczi érczlúgzó műre 70.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): A kapniki XI. száma zúzómü átalakítására 26.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): A felsőbányai fővölgyi zúzó-mű kiépítésére 47.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa) : Beruházások a vasmüveknél. A vasmű vasutak építésére felvett kölcsönök törlesztési részlete 127.400 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Összesen 491.968 frt. A budapesti II. ker. fő-utczában emelendő pénzügyi épület létesítésére fordítandó s kölcsön útján beszerzendő 295.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Összesen 1,550.968 frt. Átmeneti bevételek. Állami javak eladása 2,500.000 frt. Szederkényi Mndor jegyző: Vörös János! Vörös János: T. ház! Bocsánatot kérek, hogy a t. házat becses türelemre kérem, hogy megjegyzést tegyek az átmeneti bevételek e tételénél. (Halljuk! Halljuk!) Felszólalásomat arra alapítom, hogy a magyar államháztartás e tételében egy igen fontos és sötét pontot látok, mely évtizedek óta a magyar államháztartáson átvonul. E tétel az államjavak eladása. (Halljuk! Halljuk!) Eltekintve attól, t. ház, hogy az államjavak eladásánál a jövedelmi bevételek csökkenése által az adózó polgárokra háríttatik át igen nagy teher, főfontosságú kérdés az, hogy a múltban miként történtek ez eladások. A magyar parlament elmulasztott bizonyos elveket megállapítani, melyek az államjavak eladása körül követendők lettek volna. így történt azután az, hogy a pénzügyi kormány egyedül a financiális szempontokat tartotta szem előtt, a nélkül, hogy figyelemmel kísérte volna az átalakulásban levő nemzetgazdasági és népfejlődési viszonyokat. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ennek következménye ezután az lett, hogy az államjavak nagyban adattak el a nélkül, hogy telepítvényes községek szerveztettek volna és így az államnak munkáskezek, adózó egyéniségek mentettek volna meg és biztosíttattak volna. Mai nap már a magyar állam költségvetése azon helyzetben van, hogy a tett pénzügyi és egyéb intézkedések folytán az a két millió forintnyi bevétel, mely a jelen költségvetésben államjavak eladása czímén előirányozva van, nagyfontosságú szerepet vinni nem igen látszik. így tehát felmerül intézkedésnek szükségessége oly irányban, hogy jövőre gondoskodás