Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-65
8S. omägos Més 1898. jnntns 1-én, sserdáit. If Panaszt emelt Pázmándy Déues t. képviselő úr az ellen is, hogy középiskoláinkban nem mindenütt magyar a tannyelv. Hogy honnan ered ez t. képviselőház; hogy miben van ennek az alapja, azt gondolom, mindenki tudja, tudja a t. képviselő úr is. A nemzetiségi törvény is a középiskolai törvény is határoz e tekintetben és természetes, törvény ellenére nem vagyok azon helyzetben, hogy az egyes Önálló független intézetekre ráparancsoljam a magyar nyelvet. Pázmándy Dénesi Úgy törvényt kell alkotni! Gr. Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi minister: Én csak azt tudom, t. képviselőház, hogy mikor a törvény megalkottatott, akkor épen felekezeti szempontból igen nagy súlyt helyeztek a t. képviselő urak aira, hogy a tannyelvnek meghatározása ez illető iskolnfentartónak a jogkörébe tartozik. Madarász József: Nagy bűnt követtek el! Gr. Csáky Albin, vallás-és közoktatásügyi minister: Végül csak egy rövid megjegyzésem van. á. középiskolákra vonatkozólag még azt mondotta a t. képviselő iVr, hogy az általa képviselt vidéken igen kevés a középiskola és hogy nagyon kívánatos volna ott középiskoláknak felállítása. E tekintetben egyetértek a t. képviselő úrral. Hozzátehetem, hogy bizonyos nehézségek vannak ily iskoláknak a felállításával szemben, mert hiszen iskolák számra nézve elegendően vannak, hanem e középiskoláknak distributioja rossz. Méltóztatnak tudni, hogy a történelmi fejlődés alapján iskoláink legnagyobb része a íelföldön támadt. Ott egy-egy szíík körben, egy-egy szűk területen több középiskola egymás mellett létesült; másutt pedig, az ország alsó részeiben, a déli vidéken, a mely különféle hadjáratoknak volt folytonosan kitéve, igen kevés középiskola keletkezett. Bár most ezt kiegyenlíteni igen nehéz dolog és természetesen csak succesive lehet: remélem, hogy ez lassankint megtörténik; ott, a hol szükség van ily iskolára, az iskolák egymásután fel is állíttatnak, de megvallom, leginkább bízom én az egységes középiskolának a megalkotásában, mert az egységes középiskola létesülte által sok helyütt feleslegessé fog válni egymás mellett a gymnasiumnak meg a reáliskolának fentartása, (Helyeslés jobb felöl.) ez által tanerő is, pénzerő is fog rendelkezésére állani a ministemek és akkor lehet ott felállítani középiskolát, a hol egyáltalán nincsen és a hol annak a szüksége be van bizonyítva. (Helyeslés, jobb felől.) Ezzel, gondolom, megfeleltem a hozzám intézett kérdésekre. (Helyeslés jobb felöl.) Thaly Kálmán: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy részben az igen t. minister KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. IV. KÖTET. úrnak imént hallott, nagyon érdekes és sok részben nag3 T on becses felvilágosításainak egyik pontjára szerény észrevételeimet megtegyem, továbbá a Horváth Gyula igen t. képviselőtársain által felvetett kérdések egynémelyikéhez is röviden hozzászólhassak. A mi illeti a Pazmaneummak Budapestre helyezését, köszönettel tartozom én is, tartozik, gondolom, a háznak minden tagja is az igen t. minister úrnak a beható felvilágosításokért. Ha tudtam volna, hogy e kérdés most előkerül, magam is részletesebben utána néztem volna a történeti így azonban azon felvilágosítások mellett is, melyeket a t. minister úr adott s melyek elég bővek, egyet nem tudtam belőlük kivenni, nevezetesen a mitől sok íiigg, hogy vájjon Pázmány érsek, a mikor a Pazmaneumot alapította, akkor az ugyanő általa alapított nagy-szombati egyetem, mint ilyen létezett-e már vagy nem; a Pazmaneum megelőzte-e, vagy követte ezen egyetem alapítását évszám szerint ? Megvallom, nem emlékszem az évekre és a minister úr sem említette, ez pedig fontos a kérdés eldöntésére, mert esik e szerint érthető meg egyáltalán Pázmány alapító levelének ama pontja, melyre méltóztatott hivatkozni. Tudjuk az akkori állapotokat, hogy az esztergomi érsekség székhelyét a török birfca, sőt annyira bizonytalan volt azon vidék Esztergomon felül is, hogy nemsokára Pázmány halála után az Esztergomnál sokkal északabbra fekvő vidékek is, Érsekújvár, Nyitra város török kézre kerültek és a törökök a Vágón túl is átcsaptak. Ha tehát Pázmán)' az egyetem alapítása előtt alapította a Pazmaneumot, akkor nyilván azért kötötte ki azt, hogy ann.ik növendékei a bécsi egyetem előadásait hallgassák, mert Magyarországon egyetem még nem létezett, tehát itt nem hallgathattak egyetemi előadást. Ha azonban az egyetemet előbb alapította és utána a Pazmaneumot, akkor is természetes a nagy érseknek ezen kikötése annyiban, hogy az egyetem általa alapítva, ideiglenesen Nagy-Szombatban meghúzódva, e kis városkában, új tanárai lévén, új intézmény lévén, nem volt azon magas, tudományos niveaura berendezve, melyre emeltetni óhajtotta a maga papjait. Ezért természetesnek találom nála, hogy habár az egyetem egy pár évvel előbb már meg volt Nagy-Szombatban, mégis a bécsi régibb, kifejlődött egyetemet előnyösebbnek tartotta a növendékpapokra, mint a keletkező ifjú egyetemet. Azonban Pázmány intézkedései után harmadfél század eseményei úgy megváltoztatták a, helyszínt és egyéb körülményeket, az egyetem is Nagy-Szombatból, hála Isten, több mint egy százada, Budapestre került, országunk annyira kifejlődött, annyira kifejlődött tudományos niveau
