Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-72

(g íí, orst/igos ttl<5s 189*. Jtinvös ifc-én, SíeMáii, haladó alkoholtartalom nem előzetesen, hanem utólag állapíttatnék meg és e szerint ejtetnék meg a leszámolás. d) Az apadás czíméni leengedésnél is a mezőgazdasági szeszfőzdék hátrányban vannak a szeszgyárakkal szemben. Az ipari szeszgyárak vasból készült tartá­lyokban és nagyobb hordókban tartják a szeszt, ezeknek jobb raktárak állanak rendelkezésre, mely körülmények lényegesen csökkentik az apadást; a mezőgazdasági szesztermelők ellen­ben legtöbbnyire csak kisebb hordókban és nem is mindig a legalkalmasabb helyiségben tart­hatják a szeszt, mely körülmények megint tete­mesen növesztik az apadást. Míg tehát szesz­gyáraknál az apadás czímen engedélyezett 2%-nyi leengedés elégséges lehet; addig a mezőgazda­sági szeszfőzdéknél legalább is 5%-ra teendő, mert miként a tapasztalás igazolja, a kisebb edényekben elhelyezett szeszből rendszerint 5°/o, sőt több elvész. De van még egy lényeges körülmény, mely az 1888. évi XXIV. törvényczikk életbeléptetése folytán különösen Szepesmegyében nagy be folyásai volt a szeszgyár hanyatlására és ez az, hogy az idézett törvény szerint a mezőgazdasági szeszfőzdéknél is a terményadó behozatván, ezek, ha fentartani akarták az üzemet, kénytelenek voltak a primitív berendezéssel bíró szeszfőz déiket újonnan felszerelni vagy legalább tete mesén átalakítani, hogy a termelési anyagot jobban kihasználhassák. Már pedig az ily átala­kítás nagyobb költséggel volt összekötve, melyet több földbirtokos elő nem teremthetett, a bérlő pedig, tekintettel azon körülményre, hogy a bér­letek nálunk aránylag rövid időre köttetnek, ezen költségeket nem reskirozhatta, mert nem volt kilátása ezeket a rövid bérleti időtartam alatt kiaknázni. Mindezekhez hozzájárul még a termelőnek sok zaklatásával járó ellenőrzési rendszernek eomplicált volta, mely nemcsak a termelőnek sok idejét rabolja el, hanem az államnak sok feles­leges költséget is okoz. Nem ritka eset az is, hogy az illető pénzügyőri közegek sem értik teljesen az ellenőrzés tárgyában kiadott eompli­cált utasítást, hm itt csak egy esetről akarok említést tenni. A törvény, avagy utasítás rendeli csupán a szeszes folyadékot és párákat vezető csövek elzárását. Egyszerre csak a pénzügyi közegek Szepesmegye két kerületében levő szesz­főzdékben az összes csövek és csapok elzárását rendelték el és ez által minden termelőnek 150 frt költséget okoztak. Alig, hogy ez megtörtént, jött a felülvizsgálat, mely a törvény utasítása értel­mében másként intézkedett, de a termelőnek okozott felesleges kiadásokat senki sem térítette meg. T. képviselőház! Ezek azon afc 1888. évi XXIV. törvényczikkből kifolyó káros következ­mények, melyek nagy befolyással voltak a szesz­ipar hanyatlására. Beismerem, hogy a termelési adó az előbb fennállott általányadónál igazsá­gosabb, de tény az is, hogy annak életbelép­tetése, kivált a szepesmegyei mezőgazdasági szeszfőzdéknél bekövetkezett sajnos következ­ményeket tekintve, nemzetgazdaságilag nem volt czélszerű, semmi esetre sem tartom azonban indo­koltaknak a törvénynek azon előbb jelzett intéz­kedéseit, melyek kedvezőtlenebbé tették — a megadóztatás módjától eltekintve — a mező­gazdasági szeszfőzdéknek helyzetét. Miután azt hiszem, hogy a terményadó a mezőgazdasági szeszfőzdéknél nem fog elejtetni, indítványom is ezen elv fentartásával csak odairányul: a) hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék az 1884. évi XXI. tcz. által nyújtott kedvezménynek meg­felelőleg 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 5 frt helyett 7 frt, 4 hekto­literig 4 frt helyett 6 frt és 8 hektoliterig 3 frt helyett 5 frt jutalomban részesíttesäenek; b) hogy az 1888. évi XXIV". törvényezikkben előirt minimumot meghaladó alkoholtartalom ne elő­zetesen, hanem utólag a termelési eredményhez képest állapíttassák meg és a leszámolás ennek figyelembe vételével ejtessék meg! és c) hogy a mezőgazdasági szeszfőzdéknek apadás czímén 5°/° leengedés engedélyeztessék. Én azt tartom, hogy ezen kívánalmak jogo­sak és méltányosak, hogy ezek teljesítése esetén a mezőgazdásági szeszfőzdéknél jelentékeny fej­lődés várható. (Úgy van! bal felől.) De nemcsak az 1888. évi XXIV. tcz., ha­nem az 1888. évi XXXV. tcz. és az 1890. évi XXXVí. tcz. is oly igazságtalan intézkedéseket tartalmaznak, melyek szintén döntő befolyással voltak különösen a kisebb mezőgazdasági szesz­főzdék hanyatlására. Tudvalevő dolog, hogy a kisebb szeszfőz­déknél a ''egie valamivel nagyobb. Ezen költ­ségtöbbletért a termelők kárpótl ást nyertek ez által, hogy a termésüket az előbbi törvényeink szerint megengedett egy akó, vagyis 56 liternyi és azon felüli mernyiségben egyenesen a fogyasztók­nak valamivel drágábban és az italmérési adótól mentesen eladhatták. Ezen kicsinybeni eladás nem­csak a termelőre, hanem a mezőgazdákra is nagy előnynyel járt, mert a mezőgazda a vetés és aratáshoz szükségelt szeszt a termelőtől hitelbe kaphatta, mely tartozását aztán terményeivel le­róvta és nem volt kénytelen magas kamatra pénzt felven id. Ezen kicsinybeni eladásra előbbi törvé­nyeink szerint az ítalmérési jövedék ki nem terjedett és így ezt az állam az 1888 évi XXXVI. tcz. értelmében nem kártalanította. Nem látom

Next

/
Oldalképek
Tartalom