Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-72

(g íí, orst/igos ttl<5s 189*. Jtinvös ifc-én, SíeMáii, haladó alkoholtartalom nem előzetesen, hanem utólag állapíttatnék meg és e szerint ejtetnék meg a leszámolás. d) Az apadás czíméni leengedésnél is a mezőgazdasági szeszfőzdék hátrányban vannak a szeszgyárakkal szemben. Az ipari szeszgyárak vasból készült tartályokban és nagyobb hordókban tartják a szeszt, ezeknek jobb raktárak állanak rendelkezésre, mely körülmények lényegesen csökkentik az apadást; a mezőgazdasági szesztermelők ellenben legtöbbnyire csak kisebb hordókban és nem is mindig a legalkalmasabb helyiségben tarthatják a szeszt, mely körülmények megint tetemesen növesztik az apadást. Míg tehát szeszgyáraknál az apadás czímen engedélyezett 2%-nyi leengedés elégséges lehet; addig a mezőgazdasági szeszfőzdéknél legalább is 5%-ra teendő, mert miként a tapasztalás igazolja, a kisebb edényekben elhelyezett szeszből rendszerint 5°/o, sőt több elvész. De van még egy lényeges körülmény, mely az 1888. évi XXIV. törvényczikk életbeléptetése folytán különösen Szepesmegyében nagy be folyásai volt a szeszgyár hanyatlására és ez az, hogy az idézett törvény szerint a mezőgazdasági szeszfőzdéknél is a terményadó behozatván, ezek, ha fentartani akarták az üzemet, kénytelenek voltak a primitív berendezéssel bíró szeszfőz déiket újonnan felszerelni vagy legalább tete mesén átalakítani, hogy a termelési anyagot jobban kihasználhassák. Már pedig az ily átalakítás nagyobb költséggel volt összekötve, melyet több földbirtokos elő nem teremthetett, a bérlő pedig, tekintettel azon körülményre, hogy a bérletek nálunk aránylag rövid időre köttetnek, ezen költségeket nem reskirozhatta, mert nem volt kilátása ezeket a rövid bérleti időtartam alatt kiaknázni. Mindezekhez hozzájárul még a termelőnek sok zaklatásával járó ellenőrzési rendszernek eomplicált volta, mely nemcsak a termelőnek sok idejét rabolja el, hanem az államnak sok felesleges költséget is okoz. Nem ritka eset az is, hogy az illető pénzügyőri közegek sem értik teljesen az ellenőrzés tárgyában kiadott eomplicált utasítást, hm itt csak egy esetről akarok említést tenni. A törvény, avagy utasítás rendeli csupán a szeszes folyadékot és párákat vezető csövek elzárását. Egyszerre csak a pénzügyi közegek Szepesmegye két kerületében levő szeszfőzdékben az összes csövek és csapok elzárását rendelték el és ez által minden termelőnek 150 frt költséget okoztak. Alig, hogy ez megtörtént, jött a felülvizsgálat, mely a törvény utasítása értelmében másként intézkedett, de a termelőnek okozott felesleges kiadásokat senki sem térítette meg. T. képviselőház! Ezek azon afc 1888. évi XXIV. törvényczikkből kifolyó káros következmények, melyek nagy befolyással voltak a szeszipar hanyatlására. Beismerem, hogy a termelési adó az előbb fennállott általányadónál igazságosabb, de tény az is, hogy annak életbeléptetése, kivált a szepesmegyei mezőgazdasági szeszfőzdéknél bekövetkezett sajnos következményeket tekintve, nemzetgazdaságilag nem volt czélszerű, semmi esetre sem tartom azonban indokoltaknak a törvénynek azon előbb jelzett intézkedéseit, melyek kedvezőtlenebbé tették — a megadóztatás módjától eltekintve — a mezőgazdasági szeszfőzdéknek helyzetét. Miután azt hiszem, hogy a terményadó a mezőgazdasági szeszfőzdéknél nem fog elejtetni, indítványom is ezen elv fentartásával csak odairányul: a) hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék az 1884. évi XXI. tcz. által nyújtott kedvezménynek megfelelőleg 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 5 frt helyett 7 frt, 4 hektoliterig 4 frt helyett 6 frt és 8 hektoliterig 3 frt helyett 5 frt jutalomban részesíttesäenek; b) hogy az 1888. évi XXIV". törvényezikkben előirt minimumot meghaladó alkoholtartalom ne előzetesen, hanem utólag a termelési eredményhez képest állapíttassák meg és a leszámolás ennek figyelembe vételével ejtessék meg! és c) hogy a mezőgazdasági szeszfőzdéknek apadás czímén 5°/° leengedés engedélyeztessék. Én azt tartom, hogy ezen kívánalmak jogosak és méltányosak, hogy ezek teljesítése esetén a mezőgazdásági szeszfőzdéknél jelentékeny fejlődés várható. (Úgy van! bal felől.) De nemcsak az 1888. évi XXIV. tcz., hanem az 1888. évi XXXV. tcz. és az 1890. évi XXXVí. tcz. is oly igazságtalan intézkedéseket tartalmaznak, melyek szintén döntő befolyással voltak különösen a kisebb mezőgazdasági szeszfőzdék hanyatlására. Tudvalevő dolog, hogy a kisebb szeszfőzdéknél a ''egie valamivel nagyobb. Ezen költségtöbbletért a termelők kárpótl ást nyertek ez által, hogy a termésüket az előbbi törvényeink szerint megengedett egy akó, vagyis 56 liternyi és azon felüli mernyiségben egyenesen a fogyasztóknak valamivel drágábban és az italmérési adótól mentesen eladhatták. Ezen kicsinybeni eladás nemcsak a termelőre, hanem a mezőgazdákra is nagy előnynyel járt, mert a mezőgazda a vetés és aratáshoz szükségelt szeszt a termelőtől hitelbe kaphatta, mely tartozását aztán terményeivel leróvta és nem volt kénytelen magas kamatra pénzt felven id. Ezen kicsinybeni eladásra előbbi törvényeink szerint az ítalmérési jövedék ki nem terjedett és így ezt az állam az 1888 évi XXXVI. tcz. értelmében nem kártalanította. Nem látom