Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-72

Iá. országos ülés 1892. Inníns IS-én, nserdAri. SlB sokkal olcsóbb s a mellett az állam pénzügyi érdekeit is teljesen biztosító módja, Nem akarom a miénknél szintén jobb és Oroszországban alkalmazott megadóztatási módot ajánlani, mely szerint az adó az erjedésre szánt kádak űrtartalma után szabatik ki, de bátran ajánlhatom a t. pénzügyrainister urnak a Német­országban dívó megadóztatás! módot, mely sze­rint a söradó a földolgozás alá kerülendő malá­tának súlya után szabatik ki. (Úgy van! bal felől.) A megadóztatás ezen módja mellett egy­szerű az ellenőrzés, alkalmazása esetében a gyárosok zaklatásoknak nincsenek kitéve és az állam megtakaríthatna egy számbamenő költség­összeget, úgy, hogy az igen t. pénzügyminister úr nem jutott volna s illetőleg nem jutna oly helyzetbe, hogy a pénzügyőrség személyzetének szaporítását volt kénytelen indítványozni, mely szaporítás az idei költségvetés szerint ismét 40.712 forinttal fogja szaporítani kiadásainkat. T. képviselőház! Nem lehet reánk nézve közömbös továbbá a sör be- és kiviteli kérdése sem és főleg akkor nem, ha látjuk, hogy e tekintetben is túlszárnyalt minket saját rová­sunkra Ausztria, mint részint adórestitutio oly kiadások az okát, melyek Ausztriában ismeretle­nek. (Halljuk! Halljuk!) Ausztria 1889-ben 273.905 heetoliter sört szállított és ebből Magyarországba 69.196 hektolitert, a megmaradó nagyobb részt pedig szállította Magyarországon át Románia, Bolgár­és Szerbországba. Magyarország kiszállított 1889/1890-ben 4874 és 1890/91-ben 6966 hektolitert, még pedig 1890/91-ben az említett mennyiségből 5.235 hektolitert az osztrák tar­tományokba, úgy, hogy a szomszédos déli álla­mokba alig szállítottunk valamit, holott termé­szetszerűen azok képeznék kiadási piaczunkat. (Úgy van! bal felöl.) Miután pedig a magyar sör jóság tekin­tetében tudvalevőleg bátran versenyezhet az osztrák sörrel, először is azon kérdés merül fel, mi idézte elő ezen kedvezőtlen eredményt ? (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselőház engedelmével kifejtendem ennek okait. (Halljuk! Halljuk!) Tudva levő dolog, hogy csakis a maga­sabb foktartalmú sör alkalmas a kivitelre. Ná­lunk azonban az exportált sör után nem a tel­jes adó téríttetik meg, hanem csak a kisebb foktartalmú sör után kiszámított adó. Azonfelül köteles a gyáros minden exportra szánt sörszál­lítmány megszemléléseért 1 forint 60 krajczárt a pénzügyőrségnek megfizetni. Ezen költségek természetesen megdrágítják a kivitelt, sőt a kisebb szállítmányokat egyenesen lehetetlenné teszik. (Úgy van! a baloldalon.) Ausztriában ellenben sokkal kedvezőbb a sörgyáros helyzete, mert egyrészt visszakapja az exportált sör egész adóját és a szemle költ­ségével sincsen megterhelve. Ha a t. kormány azon lenne, hogy sör­gyárosainknak hasonló kedvezmény nyújtassák és ha a vasúti szállításnál is nyújtatnék a szük­séges kedvezmény: akkor meg volna a garantia arra nézve, hogy sörexportunk és azzal kar­öltve az abból eredő államjövedelem tetemesen emelkedik. (Úgy van! a baloldalon.) Hogy továbbá a söripar fejlődését lehetővé tegyük, kívánatosnak tartom, hogy a Sör vasúti vitelbére a minimális összegekre szállíttassák le, mert csak akkor fog hozni sörünk az Ausz­triával határos vidékeinken fogyasztott osztrák sörrel sikeresen versenyezhetni ; (Úgy van! bál felől.) kívánatosnak tartom, hogy a vasúton fel­adott sör gyorsan szállíttassák, nem úgy, mint eddig, hogy a feladott sör a czímhely közelsé­gének daczára is gyakran nyolcz napig veszte­gel a vasúton s annak folytán nem ritkán megromlik; kívánatosnak tartom, hogy a tran­gito sör szállítmányoknál — mint például a fő­városon át a vasúti vagy hajóállomásokhoz szál lítandó sör után — az adó ne hajtassák be a vámvonalon, mert csak hónapok múlva térítte­tik meg a gyárosnak, ki ekként egy nagy tőkét kénytelen pihentetni, hanem jegyeztessék fel ezen sör — miként az a szesznél is történik — egy külön könyvbe és tartassák ekként eviden­tiában. (Úgy van ! bal felöl.) Méltányosnak tartom, hogy a zárt városok vámvonalán beszedett adó, mely például a fő­városban 6 forint 90 krajczárt tesz ki, hektó literenkint téríttessék vissza a gyárosnak a meg­romlott s neki visszaküldött sörnél, (Helyeslés bal felől.) mert nem egyeztethető össze az igaz­sággal az, hogy ibdmérési adó fizettessék hasz­náihatlanná vált és ki nem mért italról. (Úgy van! bal felöl.) Indokoltnak, tehát orvoslandónak tartom a kőbányai sörgyárosoknak azon pana­szát, hogy tudniillik tőlük kövezeti vám fejében a kőbányai vasúti állomásra érkezett minden telt hordóért 20 krajezár és minden üres hordó­ért 6 krajezár hajtatik be, úgy, hogyha egy hordó évenkint többször circulál, a mi gyakran megesik, a vámadó fejében fizetett összeg fel­emészti a hordó értékét. Jogosnak tartom végre a sörgyárosok azon kívánságát, hogy azon esetre, ha saját e czélra berendezett vasúti kocsijuk­ban szállítják a sört, nekik mérsékelt díj fizet­tessék a kocsik használatáért. (Helyeslés bal felől.) úgy, miként az Ausztriában és más ország­ban is történik, a mi lehetővé fogja tenni, hogy a nagyobb sörgyárosok több kocsit fognak a vasutak rendelkezésére bocsátani. (Úgy van! bal felöl.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom