Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-45

45. orszftgos Illés 1892. május 4-én, szerdán. 41 terményeinek együttes és nagyban való eladása által nyerjék el azt a nagyobb hozamot, a mi a belterjesebb gazdaságnak szintén egyik postulatuma. Ha ez megtörténik, meg fog szűnni egyik nagy hátránya a mezőgazdaságnak, a melyet úgy fejezett ki Miklós Ödön t. képviselőtársam, hogy a kisebb gazdák a földet kizsarolják. És ez tény is. De miért történik ez? Azért, mert a fokozottabb állami teendők fokozottabb követelményekkel lépnek fel a mezőgazdákkal szemben és igen természetes/ a mezőgazdák a régi gazdálkodási elvek alapján nem tudják a földből kihúzni azt, a mit részint az állam, részint a községek pótadók alakjában tőlük kívánnak. (Úgy van! hal felöl.) Nincs más módjuk tehát, mint vagy zsarolják a földet, vagy pedig nem képesek megfelelni kötelezettségeiknek. De ha ezen segítve lesz, ha oly intézkedések lesznek életbeléptetve, a melyek a belterjesebb gazdálkodásra való átmenetet a nép minél nagyobb hányadának megkönnyítik, a zsarolás minden esetre meg fog szűnni vagy legalábbis csökkenni fog. (Helyeslés lal felöl.) En nem hiszem, t. ház, hogy ezt a következést, a melynek ily gazdasági czélja is volna, pusztán egymagában meg lehetne valósítani; lehet, hogy az érdekképviselet vagy a gazdasági egyesületek újabb szervezése e tekintetben valamit segíthet. De megvallom, ez irányban nagyobb eredményt nem várok. Ezt tisztán csak a hitelszövetkezetekkel összeköttetésben gondolom megvalósíthatónak és pedig nem a hitelszövetkezetek érdekében, hanem épen azon szempontból, hogy ezeknek is az a feladatuk — a mire később okvetlenül át fognak térni — hogy a gazdasági élet egyéb követelményeit is kielégítsék. Épen azért szükséges a minister úr figyelmét erre felhívni és kérem a t. kormányt, hogy ezen ügyet felkarolni méltóztassék. (Helyeslés hal felöl.) Hortoványi József t. képviselőtársam azt ajánlotta, hogy ezen kérdést egy országos bank alapítása által oldjuk meg. Ez nagyon nehéz volna. Mert a magántőkétől nem lehet azt követelni,' hogy csoportosuljon és összeálljon azért, hogy bizonyos gazdasági érdekeket elégítsen ki és pedig olyformán, hogy a humanitárius érdekeket az anyagi haszonnak alárendelje. Erre a társadalmi tevékenység nálunk nem való. Bizonyos tekintetben ezen az úton partialis sikereket lehet elérni, sőt példát is lehet felmutatni erre; de generális reformot nem. Miután az elhelyezést kereső tőke ily czélokra meg nem nyerhető, mert a befektetés nem mobil, nem is elég nyereséges, szükséges, hogy nagyobb garantia nyújtassák a szövetkezet szervezete által s ez a biztosság pótolja a kisebb anyagi hasznot. Ezt csak állami támogatással lehet megvalósítani, mert az ÍCÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. III. EÖTET. eredményt csak oly szervezet adja meg, mely bár az egész országban elágazik, de mégis egy központi szerv adja meg működésének az egyöntetű irányt is és a melynek végső alakulásai, működjenek azok bárhol és bárminő alapszabályok keretében, egy közös központi controll alatt állanak. Az államnak kell tehát a maga tekintélyé vei az ellenőrző szervezetet fedezni, a czélszerű formát megadni az intézménynek és támogatni abban, hogy a mezőgazdaság a szükséges tőkét megnyerhesse. (Helyeslés hal felöl.) Ezek volnának a kormány teendői, melyek nem tartoznak ugyan a földmívelési minister úr hatáskörébe, de tekintve azt, hogy ez által gazdasági czélokat lehet előmozdítani, kérem szíves figyelmét és közreműködését ezen intézmény érdekében. Nem kérünk mi a mezőgazdaságrészére semmi olyat, a mi azt kiváltságos helyzetbe hozná más osztályokkal szemben, hanem csupán csak azt akarjuk, a mi az ipar és kereskedelemmel foglalkozó • lakosságnak már amúgy is meg van adva: t. i., hogy a megérdemelt hitel keretén belül megfelelő, olcsó, könnyen hozzáférhető tőkéhez juthasson. (Helyeslés a haloldalon.) Mindezek különben, t. ház, többször elmondott, nagyon ismeretes dolgok. Én ezeket csak összefoglaltam s minthogy azt látom, hogy ezen követelményekkel a ministeriumnak eddigi két évi működése semmi arányban nem áll; minthogy várakozásaink, reményeink, a miket a földmívelési ministerinm megalkotásához kötöttünk, eddig nem valósultak meg, sőt a biztató kezdeményezést sem látjuk arra, hogy azok egyhamar megvalósíthatók legyenek : nem szavazom meg a költségvetést. (Élénk helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Molnár Antal jegyző: Csigó Pál! Csigó Pál: T. ház! Nem akarván ismétlésekbe esni, egy vidék földmívelése érdekében szólok, melyet nagy válság fenyeget, a Balaton észak-nyugati kies fekvésű partján, mondjuk hazánk egyik legszebb vidékén, Zalában, melyet Isten különösen szőlő, vagy bortermelésre alkotott, műveltetett eddig 25.000 katasztrális hold szőlő oly lejtős hegyek oldalán, mit más mívelési ágra — talán silány legelőnek — használni nem lehet. Ezen 25.000 hold szőlő után élt 70.000 lakos és élvezé utána a hasznot, úgy az állam holdankint egész 36 frt tiszta jövedelem után esedékes évi adót; most e vidék réme, a phylloxera rohamosan pusztítja a szőlőket, felerészben már elpusztítá, a másik fele részében szinte ott van, így csak idő kérdése, 2—3 év, az is kipusztul; szántóföldje e hegyes vidéknek lakossága arányához kevés, eddig is Somogy és Veszprémmegyékből szerzé be részben kenyérnek való gabonáját, szántóföldjét is fenyegeti 6