Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-64
64. országos ttlés 1892. május 31-én, kedden. 451 t. képviselő úr előadott, először is azt kell megjegyeznem, hogy midőn a törvényhozás hivatva lesz az általam életbeléptetett rendszert törvény által biztosítani, illetőleg szentesíteni, akkor lesz alkalom ezekre a részletekre vonatkozólag is külön dispositiokat tenni. De úgy látszik, mégis fenforog egy tévedés. A t. képviselő úr ugyan úgy fejezte ki magát, mintha az általam életbeléptetett rendszerben semmi megkülönböztetés nem volna téve az egyes tanszakok és tanári karok közt, illetőleg hogy egyformán háznak bizonyos kárpótlást vagy osztalékot a tanárok abból a közös tan díj jövedelemből. Kétféle intézkedés van e tekintben. Az egyik intézkedés az volt, hogy a rendes fizető sek, valamint a lakbér-illetmények általában egyformán emeltettek : tudniillik minden tanárnak fizetése és lakbére bizonyos összeggel egyformán felemeltetett. A másik intézkedés a multra vonatkozólag történt, tudniillik, hogy azok a tanárok, a kik eddig a tandíjjövedelemben részesültek, ennek megfelelő kárpótlást fognak kapni mindaddig, míg az a tanszék újra betöltetik. A jövőre nézve az az intézkedés van téve, hogy három kategóriába lesznek beosztva a tanárok olyanformán, hogy az első kategóriába eső tanárok 800 forint tandíjosztalékban részesülnek ; a második kategóriába eső tanárok 600 forint tandíjosztalékot kapnak; a harmadik kategóriában levő tanárok, a kikhez a theologiai tanárok is soroztatnak, egyáltalában nem kapnak semmi tandíjosztalékot. Különben, azt hiszem, erről és általában a részletekről akkor lesz czélszerííen alkalom beszélni, a midőn a javaslatot a t. ház tárgyalni fogja. (Helyeslés. Úgy van ! Még csak egyre akarok reflectální. A t. képviselő úr felhívta a figyelmet a Rókus-kórházban elhelyezett második sebészeti osztályra. Azt, tudják mindnyájan, a kik az ügy iránt érdeklődnek, hogy erre nézve a fővárossal kötött szerződés van. Ennek a szerződésnek hatálya egy bizonyos meghatározott időre terjed; gondolom, még pár év van hátra. Mindenesetre azon leszek, hogy a szerződés lejárta után oly intézkedéseket tegyünk az ujonnau kötendő szerződésbe, melyek a czélnak megfelelnek. Complicálja a kérdést az a körülmény, hogy mint méltóztatnak tudni, a Rókus-kórháznak megszüntetése;, illetőleg más helyre áttétele van tervben és ekkor megtörténhetik, hogy ez a kórház egy messzebb eső helyre jut. Egyébiránt, mondom, foglalkozom a t. képviselő úr által felvetett eszmével és remélem, hogy addig is, míg e kérdés rendezésének szüksége beáll, teljesen biztosítva lesz az, a mire a t. képviselő úr nagy súlyt fektet, hogy tudnillik a közkórházban levő beteganyag a tudomány czéljaira felhasználható legyen. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Tekintettel a nagy melegre, intézkedtem, hogy a terem kiszellőztessék. Ebből a czélból az ülést pár perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytathatjuk. Ki következik? Lázár Árpád jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. képviselőház! Nem akarok ezen tételnél az oktatásügy reformjának egész mezejére kitérni, de még csak az egyetemi szakoktatás reformjával sem óhajtok az egész vonalon foglalkozni, mert nem tartom most a t. ház hangulatát elég alkalmasnak arra. Azt hiszem a t. ház figyelme is inkább ki van fáradva, semhogy mindazon kérdéseket, a melyek különben ide tartoznának, azok egész nagyságában a sikerre való kilátással megbeszélhetők lennének. Ezért csaknémely oly kérdéseket fogok felvetni, a melyek megbeszélésének elhalasztását részemről mulasztásnak kellene tekintenem. Altalánosságban, mielőtt tárgyamra áttérnék, csak annyit akarok megjegyezni, hogy ámbár én a közoktatási minister úrnak nemcsak jóakaratát, de odaadó ügybuzgalmát is teljes készséggel, elismeréssel honorálom s közoktatási politikájának több irányzatával teljesen egyetértek, mégis a közoktatás némely kérdéseinek megoldásánál úgy vagyok vele, mint az egyházpolitika vezetése tekintetében, hogy jóindulata és buzgalma nagyobb mérvű, mint a mennyi a szerencséje némely intézkedéscinek hatásában és eredményében. Ki ne emlékeznék vissza, t. ház, az annak idejében oly nagy port felvert német nyelvi rendeletének általános visszatetszést keltő hatására, pedig elismerjük, hogy a t. minister úr a legjobb szándékkal, tisztán piedagogiai okokból bocsátotta azt ki; azonban oly időben, oly alkalommal, oly viszonyok közt tette ezt, a mikor az, ha mindjárt a közoktatási szempontoknak legteljesebb mértékben megfelelt volna is, szükségképen kellett, hogy a nemzeti közérzűletnek általános felháborodását idézze elő; pedig talán más időben, más alkalommal, más viszonyok közt épen olyan általános helyesléssel fogadtatott volna; r " Madarász József: Sohasem lehet azt helyesléssel fogadni! (Halljuk ! Halljuk!) Sághy Gyula: Én ezt csak paedagogiai szempontból mondtam. Madarász József: Magyarországon mindig a nemzeti szempont az irányadó ! Sághy Gyula: A t. minister úr nem mondom, hogy egészen, némileg analóg helyzetbe s?*
