Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-61

380 61. országos Illés 1SÍ)2. m.Vjns 27-én, pénteken. megállapíttatik, az apát illesse-e, vagy pedig az államot? (Halljuk! Halljuk.') Elismerem, t. ház, hogy a praesumptio, vagy az elővélelem mindig a szülők joga mellett szól s az államhatalom ingerentiáját a család szentélyébe lehetőleg szűkre kell szorítani s a szülők jogát megszorítani csak ott van indokolva, a hol azt vagy a gyermeknek érdeke, vagy valamely fontos és jogosult közérdek parancsolja. De hogy ebből a szempontból az államnak kell is, szabad is belenyúlni az apai hatalomba, erre nézve tekintsünk végig az egész jogfejlődésen. Ennek kiindulási pontja a szülő, az apa korlátlan hatalma volt, a gyermek életével való rendelkezéssel együtt. A hnmanismus, a civilisatio és a szabadelvűség haladásává] az állam ezen apai jog elé lépésről-lépésre mind újabb és újabb korlátokat vetett. Először tisztin a testi épség szempontjából, későbben a közoktatás szempontjából, midiin a tankötelezettséget behozta, majd a gyári munkánál, a gyeimekmunka-erejének megvédése szempontjából. És, t. ház, nem minálunk, a hová csak a kérdések később jutottak cl, hanem a külföldön nézzük meg azon parlamenti vitákat, melyek a tankötelezettséget és a gyermekek gyári munkáját illetőleg felmerültek. (Halljuk! Halljuk!) Mindenütt a liberalisnmsnak, a szülőknek isteni és teruiészetadta jogának jelszava, alatt kívánták az állam ingerentiáját viszszautasítani. Hát, t. ház, itt a gyermekek egyéni érdeke nem szerepel e kérdésben, mert az államnak, mely egyenlő objectiv niveati-n áll minden felekezet fűlött, e szempontból beleszólási joga és indoka nincs a dologba De van két igen fontos közérdek, mely azt indokolja, és szükségessé teszi. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik a felekezetek közti béke, a, másik a családi szentély és a családi tűzhely nyugalmának szempontja, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Határozottan merem állítani, t. ház, hogy a felekezetek közti béke érdeke kívánja ezt, mert nem látom be, hogy mi érdeke volna akármelyik felekezetnek abban és nem látom be, hogy miképen mozdítanók elő a felekezetek közti bekét az által, ha felhívnák a versenyt a felekezetek lelkészei közt minden egyes vegyes házasság kérdésében — s ezt igen fontos momentumnak tartom — nemcsak a házasságkötés pillanatában, hanem minden egyes gyermek születésekor. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Azt hiszem, hogy nem volna a felekezetek közti béke előnyére, hogyha miiiden egyes vegyes házasságban élő házaspár benső családi tűzhelye színtere volna ilyen felekezeti összecsapásoknak az apa lelkésze és az anya lelkésze közt, (Élénk helyeslés job',< felől) Azt sem tudom, t. ház, legalább nagyon nehezen bebizonyítható dolognak tartom, hogy akármelyik felekezet érdeke volna-e a harezot felvenni? Hiszen sokszor hallottam felemlíteni — és ez bizonyíték a mellett, hogy nem felekezeti szempontok vezetnek — hogy protestáns részről mily sok esetben nem tartották meg a törvény rendelkezéseit Fordultuk elő' ilyen esetek eddig is, és elő fognak fordulni agitatiok és küzdelmek mindkét felekezet lelkészei részéről és én ma nem tudnám megmondani, hogy melyik felekezetnek fogna az előnyére válni Azt azonban tudom, hogy ha valamelyik felekezetnek haszna volna belőle, úgy "ez néma nagyobb erkölcsi erőnek, hanem a nagyobb türelmetlenségnek, nagyobb kiméletlenségnek, a családi szentélybe való legdurvább beavatkozásnak volna következménye. (Élénk helyeslés! Úgy van! jobb felől.) De hát, t. ház, érdekében áll-e a családoknak és magoknak a szülőknek, hogy nekik ez a kétes értékű jog meíi'adassék ? Egy ethikai alappal bitó indok leket csak, mint ezt a t. vallás- és közoktatásügyi minister úr nagyon helyesen kiemelte, a mely mellett a szülő megkívánhatja, hogy gyermeke ne az ő vallását kövesse, t. i. akkor, ha a másik vallást jobbnak tartja. De ebben az esetben térjen maga át arra a vallásra. (Helyeslés. Úgy van!) Ez az egy volna ethikai alappal biró indok; minden más mellékes szempont nélkülözi azt az ethikai alapot, mely a ratio legist képezhetné. (Úgy van! jobb felől.) Es ki nyer ezzel a joggal. Nyer-e bármelyik szülő azzal . hogyha tényleg birtokába helyeztetik annak a jognak, a melynek használata nemcsak a házasság előtt teszi lehetővé ennek a súlyos, nehéz kérdésnek felvetését, a. melylyel egy vallásos szülő, ha megadja neki a törvény a rendelkezési jogot, igen nehéz helyzetbe juthat saját lelkiismeretével szemben, de tért nyit arra is, hogy a családban minden keresztelés alkalmával újabb vitatárgyát képezhesse a gyermek vallása, Kívánatos-e a családi nyugalom, a család békéje szempontjából, hogy épen azokban a jnüanatokban, a gyermek születése előtt vagy közvetlenül utána, midőn a családi szentélyben a lelki nyugalom is annyira szükséges, alkalom adassék a lelkiismereti nyugtalanság felidézésére s a családi boldogság feldulására'? ( Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Mindezeknél fogva a mai viszonyok közt egészen határozottan és feltétlenül szükségesnek tartom az 1868 : LII1. tcz. érintetlenül fentartását. Elismerem azonban, hogy a házassági jognak az általánosan kötelező polgári házasság alapján való megoldása alkalmával szükséges lesz ezt a kérdé-t egész nyugodtsággal és egész objeetivitássai fontolóra venni. Hogyan lehet ezt közmegnyugvással megoldani, az függeni fog általában a felekezeti békének akkori helyzeté-