Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-61

380 61. országos Illés 1SÍ)2. m.Vjns 27-én, pénteken. megállapíttatik, az apát illesse-e, vagy pedig az államot? (Halljuk! Halljuk.') Elismerem, t. ház, hogy a praesumptio, vagy az elővélelem mindig a szülők joga mellett szól s az államhatalom ingerentiáját a család szentélyébe lehetőleg szűkre kell szorítani s a szülők jogát megszo­rítani csak ott van indokolva, a hol azt vagy a gyermeknek érdeke, vagy valamely fontos és jogosult közérdek parancsolja. De hogy ebből a szempontból az államnak kell is, szabad is belenyúlni az apai hatalomba, erre nézve te­kintsünk végig az egész jogfejlődésen. Ennek kiindulási pontja a szülő, az apa korlátlan ha­talma volt, a gyermek életével való rendelke­zéssel együtt. A hnmanismus, a civilisatio és a szabadelvűség haladásává] az állam ezen apai jog elé lépésről-lépésre mind újabb és újabb korlátokat vetett. Először tisztin a testi épség szempontjából, későbben a közoktatás szempont­jából, midiin a tankötelezettséget behozta, majd a gyári munkánál, a gyeimekmunka-erejének megvédése szempontjából. És, t. ház, nem miná­lunk, a hová csak a kérdések később jutottak cl, hanem a külföldön nézzük meg azon parla­menti vitákat, melyek a tankötelezettséget és a gyermekek gyári munkáját illetőleg felmerültek. (Halljuk! Halljuk!) Mindenütt a liberalisnmsnak, a szülőknek isteni és teruiészetadta jogának jel­szava, alatt kívánták az állam ingerentiáját visz­szautasítani. Hát, t. ház, itt a gyermekek egyéni érdeke nem szerepel e kérdésben, mert az államnak, mely egyenlő objectiv niveati-n áll minden fele­kezet fűlött, e szempontból beleszólási joga és indoka nincs a dologba De van két igen fontos közérdek, mely azt indokolja, és szükségessé teszi. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik a felekeze­tek közti béke, a, másik a családi szentély és a családi tűzhely nyugalmának szempontja, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Határozottan merem állítani, t. ház, hogy a felekezetek közti béke érdeke kívánja ezt, mert nem látom be, hogy mi érdeke volna akármelyik felekezetnek abban és nem látom be, hogy miképen mozdítanók elő a felekezetek közti bekét az által, ha felhívnák a versenyt a felekezetek lelkészei közt minden egyes vegyes házasság kérdésében — s ezt igen fontos momentumnak tartom — nemcsak a há­zasságkötés pillanatában, hanem minden egyes gyermek születésekor. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Azt hiszem, hogy nem volna a feleke­zetek közti béke előnyére, hogyha miiiden egyes vegyes házasságban élő házaspár benső családi tűzhelye színtere volna ilyen felekezeti összecsapásoknak az apa lelkésze és az anya lel­késze közt, (Élénk helyeslés job',< felől) Azt sem tudom, t. ház, legalább nagyon ne­hezen bebizonyítható dolognak tartom, hogy akár­melyik felekezet érdeke volna-e a harezot fel­venni? Hiszen sokszor hallottam felemlíteni — és ez bizonyíték a mellett, hogy nem felekezeti szempontok vezetnek — hogy protestáns részről mily sok esetben nem tartották meg a törvény ren­delkezéseit Fordultuk elő' ilyen esetek eddig is, és elő fognak fordulni agitatiok és küzdelmek mindkét felekezet lelkészei részéről és én ma nem tudnám megmondani, hogy melyik felekezet­nek fogna az előnyére válni Azt azonban tudom, hogy ha valamelyik felekezetnek haszna volna belőle, úgy "ez néma nagyobb erkölcsi erőnek, hanem a nagyobb türelmetlenségnek, nagyobb ki­méletlenségnek, a családi szentélybe való leg­durvább beavatkozásnak volna következménye. (Élénk helyeslés! Úgy van! jobb felől.) De hát, t. ház, érdekében áll-e a családok­nak és magoknak a szülőknek, hogy nekik ez a kétes értékű jog meíi'adassék ? Egy ethikai alappal bitó indok leket csak, mint ezt a t. val­lás- és közoktatásügyi minister úr nagyon he­lyesen kiemelte, a mely mellett a szülő meg­kívánhatja, hogy gyermeke ne az ő vallását kövesse, t. i. akkor, ha a másik vallást jobb­nak tartja. De ebben az esetben térjen maga át arra a vallásra. (Helyeslés. Úgy van!) Ez az egy volna ethikai alappal biró indok; minden más mellékes szempont nélkülözi azt az ethikai alapot, mely a ratio legist képezhetné. (Úgy van! jobb felől.) Es ki nyer ezzel a joggal. Nyer-e bár­melyik szülő azzal . hogyha tényleg birto­kába helyeztetik annak a jognak, a melynek használata nemcsak a házasság előtt teszi lehe­tővé ennek a súlyos, nehéz kérdésnek felveté­sét, a. melylyel egy vallásos szülő, ha megadja neki a törvény a rendelkezési jogot, igen nehéz helyzetbe juthat saját lelkiismeretével szemben, de tért nyit arra is, hogy a családban minden keresztelés alkalmával újabb vitatárgyát képez­hesse a gyermek vallása, Kívánatos-e a családi nyugalom, a család békéje szempontjából, hogy épen azokban a jnüanatokban, a gyermek szü­letése előtt vagy közvetlenül utána, midőn a családi szentélyben a lelki nyugalom is annyira szükséges, alkalom adassék a lelkiismereti nyug­talanság felidézésére s a családi boldogság fel­dulására'? ( Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Mindezeknél fogva a mai viszonyok közt egészen határozottan és feltétlenül szükségesnek tartom az 1868 : LII1. tcz. érintetlenül fentar­tását. Elismerem azonban, hogy a házassági jognak az általánosan kötelező polgári házasság alapján való megoldása alkalmával szükséges lesz ezt a kérdé-t egész nyugodtsággal és egész objeetivitássai fontolóra venni. Hogyan lehet ezt közmegnyugvással megoldani, az függeni fog általában a felekezeti békének akkori helyzeté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom