Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-58

304 58- o™:Ag«s ölés 1892. nek vélvén az időt, hogy az utasítást, melyet a ' törvényhozástól nyert — t. i. hogyha ezen kérdést másképen megoldani képes nem lesz, terjeszszen be a képviselőház tlé az anyakönyvek polgárosítására vonatkozólag egy javaslatot — a t. kormány, a t. szakminister úr által be is jelentette, hogy ilyen javaslatot be fog nyújtani. Engedje meg a t. ház, hojj-y a törvény végrehajtását czélzó ezen új expediensre is egész nyíltan és egész őszintén elmondjam nézeteimet. (Halljuk! Halljuk!) Én a t. minister úrnak azon nyilatkozatát, mely szerint az elkeresztelési ügyet a vegyes házasságból származott gyermekeknek polgárikig történendő elanyakönyvelésével kívánja elintézni, illetve az 1868 • LIII. tez. 12, §-ában foglalt rendelkezéseknek ily módon akar érvényt szerezni, bárha ezen intézkedéssel szemben mint politicusnak, annak életrevalósága és czélravezetősége tekintetében nem csekély aggodalmaim vannak—a melyeket azonban csak akkor fogok kifejezni, ha majd a javaslat előttünk fekszik — mint pap ezen intézkedést egyszerűen tudomásul veszem. Tudomásul veszem pedig azért, mert ez által legalább az 1890. február huszonhatodikán kibocsátott rendelet, a mely a katholicus lelkészeket egy hitellenes cselekedetre kötelezte, tényleg hatályon kivííl helyeztetik és mert ezen intézkedés önmagában véve — természetesen eltekintve a mellékkörülményektől és fejleményektől — katholicus Szempontból hitelvi nehézségekbe nem ütközik. De másrészről, t. ház, szabadjon szerény véleményemet kifejeznem, hogy én ezen intézkedés által a fen forgó ügyet, t. i. nem az 1890. február 26-iki rendelet által momentán felindézett conflictust, hanem magát az 1868-iki törvény által teremtett és a katholicus felfogásra nézve sérelmes állapotot ez intézkedéssel gyökeresen, alaposan, mindenkit megnyngtatólag orvosoltnak nem hiszem, mert hiszen ezzel e törvény nemcsak fentartatik, hanem épen végrehajtatni szándékoltatik. Már pedig, mint máiemlítettem és most ismételve hangsúlyozom, ama szakaszban a katholicus egyház elvi felfogására nézve kettős sérelem involváltatik. Az egyik az, hogy a törvény a katholicus szülőknek gyermekei vallásos neveltetésére vonatkozó szabad, azaz vallásos meggyőződés szerinti rendelkezési jogát még az esetben is, midőn sikerül nem katholicus élettársával megegyezésre jutni, lefoglalja az állam részére. A másik abban áll, hogy a törvény folytonos kiáltó ellentétben áll egyházunk azon felfogásával, mely szerint a katholicus egyház, igaz voltának meggyőződésében, a vegyes házasság;ból származó gyermekeket kivétel nélkül magának vindieálja... {Nagy saj a szélsőbalon. Halljuk! Halljuk! jobb felől.) május 83-án, hétfőn Tlialy Kálmán: Hát egy kis máglya nem kell'? Egy kis inquisitio ? (Zaj.) Gr. Károlyi Gábor: Be kell hozni a polgári házasságot! (Zaj. Halljuk.') Tódor József: . • • és ennek biztosítását tagjainak erkölcsi kötelességévé teszi, A katholicus egyház ez elvi meggyőződésben gyökerező követeléséről öngyilkosság nélkül le nem mondhat. (Zaj a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Hát akaszsza fel magát! (Zaj.) Tódor József: Kirívóan han<rozhatik e kijelentés ma, a mai szabadabb, rationalisticus irányú és a felekezeteket nemcsak polgári jogilag, hanem hitelvileg is nivellálni akaró felfogás mellett, de e kijelentést meg kellett tennem, hogy álláspontomat indokoljam s ismételten rámutassak a fenforgó conflictus kútforrására. Paradoxonnak látszhatik az is, hogy midőn mi a szülők szabad rendelkezése mellett kardoskodunk, akkor egyszersmind a katholicus egyháznak katholicus híveire ráróható erkölcsi kötelességet is helyeseljük. Pedig nincs semmi ellentétes ebben, ha meggondoljuk, hogy a katholicus egyház senkit erőszakkal az ő tagjává tenni nem akar; (Igaz! Úgy van! jobb felől.) sőt ellenkezőleg szabad és benső meggyőződés nélkül senkit tagjai közé fel nem vesz. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Ennélfogva szigorúan megköveteli azt, hogy ha valaki saját benső meggyőződéséből tagjává lett, legyen az egészen és engedelmeskedjék minden törvényének lelkiismeretesen. Én tehát a midőn a t. minister úrnak az anyakönyvek polgári vezetésére vonatkozó tervezetét a felhozott indokokból elfogadom és tudomásul veszem, sietek egyszersmind kijelenteni, hogy én a katholicus egyháznak az 1868 : LIII. tcz. 12. szakaszába gyökerező és abból folyó sérelmét egyedül és kizárólagosan ezen törvénynek oly értelmű módosításával vélem orvosolhatónak, mely által a katholicus szülőnek gyermekei vallásos nevelésére vonatkozó szabad, azaz vallásos meggyőződése szerinti rendelkezési joga érvényre emeltetik. (Felkiáltások a szélsőbalon: Csak a katholikusoké ? Ez furcsa! Halljuk! Halljuk! jobb jelöl. Zaj.) Én az én egyházamnak jogait a szabadság álláspontján megvédelmezem (Élénk helyeslés jobb felől) és fenhagyom a t. képviselő úrnak a jogot saját egyházának jogait szintén a szabadságálláspontján megvédelmezni. (Zajos helyeslés jobb felől.) Thaly Kálmán: Hát a törvények, meg a békekötések? (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Tódor József: Jól értsük meg, t. ház, a status questionist. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl). A katholicus egyház a törvénynek oly értelemben való módosítására vonatkozó óhaja-