Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-44

44. országos ülés 1892. május 3-án kedden. 21 egyes grófsági tanácsokát, hogy az államtól vagy magánosoktól vegyenek birtokokat s azokat lehető kedvező feltételek mellett a földmíveseknek, kik azt maguk mívelik, kisebb részletekben eladják, vagy bérbeadják. Az eladás esetében ötven árielnél a terület nagyobb nem lehet, bérbeadás esetén egy tíz holdnál többet nem kaphat. A vevő, a ki az ily kis ötven ariel birtok árának negyedrészét lefizetheti, negyedrésze járadékkölcsönben tetszés szerint fizethető, fél részben pedig ötven év alatt törlesztetik, a meddig a vételár hátralék a birtokra bekebelezve marad. Egy ily kisbirtokra csak tigy lakóház építhető, melynek felépítésében a grófságok tanácsa segélyére lesz. A földmíves birtok ily módoni vevője vagy bérlője tíz évig a birtokot sem el nem adhatja, sem albérletbe nem bocsáthatja, ezt fel sem oszthatja a grófsági tanács engedélye nélkül, sőt míg a tartozását teljesen le nem fizeti, nem teheti azt később sem. Anglia földmívelési ministere e terv kivitelére, tekintettel arra, hogy ott a birtok ára és értéke most igen alacsonyan áll, tíz millió font sterlingre teszi e terv fioaneirozhatását s ezen összeg, ha az adózók minden fontsterling után csak egy pennyvel terheltetnek, összehozható. Anglia minden pártja örömmel üdvözölte e javaslatot, valószínű, hogy az rövid idő múlva, ha törvénynyé lesz, nemcsak egy nehéz s mármár veszélyessé válható socialis kérdést old meg, de újból visszaszerzi, megalapítja s lehetővé teszi egy erős föld míves osztály teremtését s annak újbóli virágzását. T. ház! Ezekkel csak vázolni akartam, hogy mennyire foglalkozik az egész művelt. Európa e kérdéssel, csak egyedül mi nézzük tétlenül s összetett kezekkel a magyar nemzet ezen egykor erős s fentartó eleme pusztulását. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Hallottam ugyan időközönkint egyes terveket e bajok orvoslására, de a melyek czélja egészen más, mint a mit bevallanak. Hangsúlyozták és e tervnek már propagandát is csináltak, a midőn azt hirdetik némelyek a lapokban, hogy a magyar kisbirtokos azért nem élhet meg, mert nálunk a nagybirtok, a latifundium és hitbizomány elfoglalja az ország legnagyobb részét és a kisbirtokos, ha akart is földet szerezni, ezek lekötöttsége miatt azt nem tehette. T. ház. Lehet, hogy itt e házban e terv felmerül, de engedjék meg előre is lelepleznem annak valódi czélját. (Halljuk!) A nagybirtok lekötöttségénél fogva el van vonva a manchesteri politika üzelmei elől. Miután az ország többi birtokai már ki vannak szipolyozva: új üzleti anyag kell, hogy azt is kifosztogathassák. Igaz, hogy a hitbizoniányokkal is történnek ma már ily üzletek, de hogy ezeket is teljesen kezökbe keríthessék, hogy el válaszszák a régi magyar faj és jellem utolsó képviselőit is attól a magyar földtől, a melylyel őseik családjuk számára biztosítottak, elválaszszák, miként már elválasztani sikerűit attól a régi közép- és kisnemes, továbbá a földmíves elemet, ezen lekötött birtokra vetették szemöket, hogy ezt is a virágzó cosmopolita vagyonává átvarázsolják. Hogy mennyire nem igaz, az, hogy nálunk a birtok túlnyomó részben latifundiumokból áll, hogy nemcsak ez nem gátolja a kisbirtok fejlődését, de még inkább nemzetgazdászati, valamint magyar társadalmi politika szempontjából is a hilbizományok a középbirtokos osztályra is kiterjeszthetők, annak igazolására csak néhány statisztikai adattal legyen szabad ezen az utolsó magyar birtok ellen tervezett merénylet alaptalan állításait feltüntetnem. Azon kérdést kell tehát tisztába hoznunk, hogy miként oszlik meg a magyar föld az egyes birtokosok között s erre nézve statisztkiai adataink következő csoportalakokat tüntetik fel: Az Összes magyar birtokosok száma : 2,486,265; ebből kisföldmíves birtokos 1 — 30 holdig való terjedelemben van 2,348.110. Ez tehát az összes birtokosoknak 94'40 százaléka. Ezek pedig az összes birtokból 15,027.889 holdat bírnak, mely szerint a magyar földbirtoknak 32 százalékát tartják kezökben és bírják, habár nagyrészt csak névleg, mert tényleg az arra nehezedő óriási terhek folytán annak inkább árendásai. Kisközépbirtokos, vagyis 30—500 holdig nincs már több, mint 118.981. A magyar birtokból 6.741.000 hold vau a kezükön, tehát mintegy 14 százalékkal participálnak abból. Valódi középbirtokok 200—1000 holdig, 13.748 van, a kik 6,660.000 hold birtokkal tehát 14 százalék körül bírnak. Uradalmi birtok vagyis 1000—10.000 holdig, ezelőtt hat évvel 5.195 volt, ezek bírnak holdakban 14.420.000 holdat, tehát harmincz és fél százalékot az összes magyar földbirtokból s a kisbirtokosok után eladósodás tekintetében ezek következnek. Már most a sokak szemében oly szálkát képező latifundiumok, vagyis 10.000 holdon felüli birtok nincs több, mint 231 ; ezeknél is a terjedelmet leginkább a túlnyomó erdők növelik. Bírnak ezek holdakban: 3,930-900 holdat, tehát az összes birtokok nyolez és fél százalékát. Ezek között hitbizqmányképen egyes magyar