Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-56
260 56. országos fii ós 1892. május 19-éu, egfttörtő k5n. hogy bármiféle keresztelés vagy elkeresztelés történjék, legyen az anyakönyvezés helyes, vagy helytelen, az a lelkésznek természetesen irreleváns volna, mert hiszen egy másik polgári, állami közegek által vezetett és kezelt anyakönyv állana rendelkezésre, a mely megfelelne az állam törvényeinek. (Úgy van! Úgy van!) De ezzel szemben felmérőit az a kérdés. hogy lehetséges-e ily intézkedés? Sőt mondhatom, valahányszor ily intézkedés szóba jött, igen sok oldalról azt az ellenvetést hallottam, hogy kár erről beszélni, mert azt azonnal életbeléptetni nem lehet, mivel sok mindenféle megbízható közeg kell hozzá, minek folytán sok mindenféle költségbe is kerül, tehát semmiképen sem alkalmas e módozat arra, hogy a jelenleg 1 ' állapotnak mielőbb véget vessen. Elismerem enehézségeket; magamis átlátom azt, hogy a jelen pillanatban általános polgári anyakönyveket, létesíteni nem lehet; ahhoz a közigazgatás reformja, kellene és sok mindenféle közeg, melyek a községekben alkalmaztatnának, az átmenet is valószínűleg nehézségekbe ütköznék (Egy hang a szélső baloldalon: Igaz! Úgy van!) és ez akképen késleltetné az intézkedést, hogy a főczél: a helyzetnek azonnali sanálása. koezkáztatva volna. De a kik e nehézségeket felemlítették, megfeledkeztek arról, hogy addig is, a míg általános polgári anyakönyvek létesíttetnek, részleges polgári anyakönyveket lehet vezettetni a vegyes házasságokból született gyermekek számára (Élénk helyeslés.) Ez oly intézkedés, a mely semmiféle akadályokba és nehézségekbe nem ütközik és mely mihelyt a törvényhozás törvénynyel elrendeli, igen rövid idő alatt keresztülvihető, a jelenlegi közigazgatási közegek által teljesíthető és semmiféle új közegek felállítását és semmiféle költségek megszavazását szükségessé nem teszi. (Igaz! Úgy van!) És a mi fő az az, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) hogy e részleges polgári anyakönyvek behozatala, már magában véve is azonnal véget vet a jelen helyzetnek, mert hisz az anyakönyvek vezetése körüli rendetlenségek, melyeknek megszüntetését czélozta az én rendelkezésem, csakis a vegyes házasságból született gyermekek anyakönyvezésénél fordulnak elő. Mihelyt tehát a vegyes házasságból született gyermekek anyakönyvezésére külön polgári anyakönyvek létesíttetnek, vége is van annak a helyzetnek, a mely oly sok mindenféle bajt és izgatottságot szült. (Igaz! Úgy van!) Már most, t. ház, még egy kérdés merül fel, melylyel szemben érzem, hogy igazolnom kell magamat a t. ház előtt. (Halljuk! Halljuk!) T. i. azon szemrehányás tétethetnék nekem, ha a kormány rendelkezésére állott egy oly eszköz, a melylyel ezen legalább bizonyos körökben kétségkívül nagy mérvet öltött izgatottságnak azonnal véget vethetne, miért nem nyúlt hát ez eszközhöz előbb, miért nem tette meg azonnal a megfelelő előterjesztést? Ennek is megvan a maga természetes oka, t. ház. Én t. i. azon meggyőződésben voltam — és azt gondolom, hogy a t. ház is fog e meggyőződésemben osztozni — hogy oly kérdésekben, melyekben az állam és az egyház, vagy az egyházak egyenlően érdekelve vannak, azon viszonynál fogva, mely Magyarországon az állam és az egyházak közt fennáll, igen czélszeríí és kívánatos első sorban szemügyre venni egy oly modus vivendit, mely az illető érdekeltek közreműködésével volna életbeléptethető. (Úgy van! Úgy van!) Én tehát az utolsó perczig alkalmat akartam adni az illető tényezőknek arra, hogy ilyen modus vivendit javaslatba hozhassanak és hogy ilyen modus vivendi esetleg még elfogadható is legyen. Természetesen, hogy modus vivendi alatt a magam részéről sohasem értettem és érthettem egyebet, mint egy oly megállapítást, a mely az államtörvény tekintélyét teljes mérvben fentartja, (Élénk helyeslés.) az illető tényezőkre bízván abban a modus vivendiben annak a megállapítását, a mi az illető anyakönyvvezető lelkészeknek a lelkiismeretét megnyugtatná. De mivel ily modus vivendi az utolsó perczig, mostanáig nem lett előterjesztve — azok, a melyek előterjesztettek, általam elfogadhatók nem voltak — azért, t. képviselőház, állt csak most be szüksége annak, hogy a másik módozattal, amelyet előbb volt szerencsém jelezni, a t. képviselőház elé álljak és kijelentsem, hogy a kormánynak elhatározott szándéka a legrövidebb idő alatt a vegyes házasságokból született gyermekek számára külön polgári anyakönyveket létesíteni (Élénk helyeslés. Ellenmondások.) s erre vonatkozólag lehetőleg rövid idő alatt törvényjavaslatot terjeszteni a törvényhozás elé. (Élénk helyeslés. Ellenmondások.) Ámde t. képviselőház, vannak sokan, a kik azt mondják, hogy tulajdonképen e bajnak a főoka az 1868: LIII. tczikk 12. §-ában rejlik Vajay István: Igen! Úgy van! (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Gr. Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi minister: • • • hogy ily intézkedéssel a bajnak vége nem vettetik és mégis esak kell a törvénynek revisiojával is foglalkozni. Vajay István: Úgy van! (Mozgás. Halljuk ! Halljuk !) Gr. Csáky Albin, vallás- és közoktatás Ügyi minister: Megtámadják, t. képviselőház, ezen törvényt, mondván, hogy nincsen annak kellő jogai ipja, mert ellenkezik a természetjoggal.
