Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-48

m ét. orsi&gos Ülés 18Ü. májas í-én, sssomtiaton. régente ennél sokkal magasabb árt kellett megadni s így ennek a munkás is, az állam is igen jó hasznát látja. Irányi Dániel t. képviselőtársam egy más térre is felhívta figyelmemet és ez a telepítés. (Halljuk! Halljuk!) Mária Terézia és II. József császár ideje óta nagyobb szabású, egyöntetű telepítési politika Magyarországon nem érvényesült. Az azóta történt telepítéseket inkább csak alkalmi telepítéseknek nevezhetjük. Most azonban Magyarországnak consolidált viszonyai megengedik, hogy ezzel a kérdéssel is behatóan, tüzetesen foglalkozzunk s már állítottunk is fel e tekintetben egy elméleti tervet. (Általános helyeslés.) A legutolsó statisztikai adatok azt az örvendetes tényt tüntetik fel, hogy az ország egyes megyéiben a népszaporulat gyorsabb, rohamosabb, mint más megyékben. Különösen az alföld több megyéjére nézve áll ez. S ha ma már az állapotok azt mutatják, hogy az ottan megszaporodott erők localis bajokat idéznek elő: módokról kell gondoskodni, hogy ezen, ott. talán túlnagy feszerő más helyütt tétessék productivvá s ennek egyszerű módja a telepítés. (Általános helyeslés.) A t. képviselő úr méltóztatott figyelmemet felhívni arra, hogy a telepítésnél mely momentumok tartandók szem előtt. Ezek a biztos és nem egészségtelen vidékekre való telepítés; a földnek oly méretekben való kiosztása, a mely az élet fentartására bőségesen elég; a fizetési részléteknek hosszú időre való beosztása. Ebhez én hozzá merem tenni : szükséges, hogy homogén elemek telepíttessenek vallás- és nemzetiségre való tekintettel a végből, hogy a eulturalis feladatoknak könnyebben lehessen eleget tenni. (Általános helyeslés.) E tekintetben utalhatok három községre, melyen a telepítés jelenleg van folyamatban, a hol mindez szem előtt tartatott s a hol Magyarországnak épen ezen alföldi megyéiből oly telepek létesültek, melyekre, reménylem, megnyugvással fog majdan az ország tekinthetni. (Általános helyeslés.) Azonban a telepítésre nemcsak nép kell, hanem terűlet is. Ezen elemi igazságot azért vagyok bátor jelezni, mert az állami birtokok eladás folytán már annyira megfogytak, hogy alig van kellő mennyiségű és különösen kellő méretű birtok, a mennyiben az ilyen birtoknak jó minőségűnek és legalább 3—4 ezer holdnyi kiterjedésűnek kell lenni, hogy életerős telepet lehessen rajta létesíteni. Ilyen mezei birtok ma már az állam birtokában kevés van. De vannak még olyan lapos fekvésű erdőterűletek, a melyeket kiirtás után alkalmassá lehet tenni és ép ilyeneket vettem czélba. Megjegyzem még azt is, hogy a telepítésnek még az is elemi része, hogy alföldről hegyes vidékre áttelepíteni nem czélszertí; valamint hogy a hegyvidékekről alföldre telepíteni hasonlóképen problematicus. Épen azért azt hiszem, hogy az alföldi telepítések határvonalát a Kárpátok alja képezi, a hol még jó föld van, de a föld ára még nem túlságosan magas. A telepítésnek az a módja, mely hegyi lakók telepítését czélozza, csak iparos és bányatelepítésekre szorítkozhatik és így ez hatáskörömön kivtíl esik. Másik módja a telepítésnek, melyre a viszonyok rá fognak bennünket szorítani, a homok területeken való telepítés. Itt azonban az a nehézség áll fenn, hogy huzamosabb időbe telik, a míg az ilyen homokon szőlő terem s ezen ideig a telepítő kénytelen a fentartási költségeket viselni; továbbá, hogy az oly vidékeken talán az építkezés is drágább. Örömmel mutathatok egy ilyen magántelepítésre, a mely Kecskemét város területén idegen tőkével, de honi szakértelemmel és települőkkel létesült. Ma még jóslatokba nem merek bocsátkozni, de mégis remélem, hogy itt az eredmény igen szép lesz. Szalay képviselő úr többek közt jelezte a hírlapok tendentiosus irányzatát. Örülnék, ha olyan befolyásos lappal rendelkezném, mint a minő a »Pester Lloyd«, de én — fájdalom — sem ezzel, sem más lappal nem rendelkezem. E tárczának hivatalos orgánuma, a »Földmívelésí Értesítő«, tendentiosus politikát nem űz. Minthogy azonban nincs kizárva az, hogy a mint a gazdaközönség érvényesíteni óhajtja saját érdekeit, épugy más irányzatok is igyekeznek a maguk érdekeit érvényesíteni: kötelességemnek tartom mindazon híreket és tényeket, melyek az áralakulásokra befolynak, kellő időben, azaz lehető gyorsan a gazdaközönségnek tudomására hozni. Ezt ezentúl is fogom tenni. Ez az, t. ház, a mivel, azt hiszem, kötelességemet kimerítettem. Most legyen szabad Papp Elek t. képviselőtársam által beadott határozati javaslatokhoz is hozzászólnom. (Halljuk! Halljuk!) Az első határozati javaslat a marhasó kérdésére vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) Tagadhatatlan, hogy a marhasó használata közgazdasági tekintetben igen kívánatos s minthogy ez egy általános igazság, foglalkoztak is e kérdéssel nemcsak nálunk, hanem más országokban is. így Francziaországban igen jelentékeny jutalom tűzetett ki a marhasó denaturálására, valamint Ausztriában is, tudtommal, most pályadíjat tűztek ki e kérdés megoldására. Sajnos, hogy eddig még nem találtak reá módot. Informáltam magamat e kérdésről és mondhatom, hogy kísérletek tétettek a Iegundorítóbb anyagokkal is s daczára ennek, lehetetlen oly vegyüléket találni, a mely