Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-47

ÍOi 4?. orsíágos flíés 189Í. békésmegyei munkások egy része azon félre­vezetés és izgatás folytán a múlt évben aratási és más oly nagyobb munkát nem vállalt, a melyből élelmi szereiket, a következő télre való szükségleteiket be szokták szerezni, mondom, annak daczára, hogy a múlt évben e viszonyok közt munkát nem vállaltak, mégis sikerült a dolgokat úgy vezetni és a kérdést úgy meg­oldani, hogy ott sem inség, sem más baj nem volt, mert a szükséges munkáról az ősz és tél idejére maga a kormánybiztos úr gondoskodott. (Helyeslés és tetszés jobb felöl.) Én tehát, azt hiszem, épen ez irányban is igazolták az eredmények azt a megbízást, melyet a főispán kapott. (Helyeslés jobb felől.) Az kétséget nem szenved, t. ház, hogy a főispánnak és kormánybiztosnak ez irányú műkö­dése folytán sikerült ott a munkásmozgalom aeut jellegét elvenni. De azért nem merném azt mondani, t. ház, hogy az a munkásmozgalom és — mint a múlt évben bebizonyult — az azzal járó izgalom teljesen véget ért volna és a magam részéről nem merném ott az ügyek vezetését ugyanazon kezekre bízni, a mely vezetés mellett azok oda fejlődtek, a mint á múlt évben láttuk. (Helyeslés jobb felől. Mozgás a szélsőbalon.) Meg kell jegyeznem, t. ház, hogy a kor­mánybiztos nem működik felelősség nélkül, ő tisztán a belügyminister felelőssége alatt foly­tatja működését és a felelősséget minden csele­kedetéért teljes készséggel el is vállalom. De sokkal helyesebbnek látom addig, a míg ez irányban a szükség fennáll és a míg nemcsak pillanatnyi szükségről van szó, hanem a jövő­ben beállható bajok orvoslása iránt is szükséges intézkedni és iniciálni — mondom, addig sokkal helyesebbnek látom és sokkal jobban lehet ezen ügyeket elintézni úgy, ha azok egy kézben maradnak, mintha testületileg intéztetnek ezen ügyek. (Élénk helyeslés jobb felől.) Nem látván tehát még idejét annak, hogy ezen, tisztán egy speciális missiora vonatkozó kormánybiztosi működés megszüntettessék, nem is vagyok azon helyzetben, hogy annak azon­nali megszüntetése iránt ígéretet tehessek. (Helyes­lés jobb felől.) Meg vagyok győződve, hogy a mint eddig minden baj nélkül, sőt igen lusz nosan és eredményesen működött az ottani kor­mánybiztos, úgy ezentúl is teljes megelégedésre fog ezen irányban működni. (Helyeslés jobb felől.) Szederkényi Nándor jegyző: Vikár István! Tikár .István: T. ház! (Halljuk! Hall juk!) Csak pár perezre kérem a ház becses figyelmét, mert hiszen az előttem szólottak által a vita anyaga annyira ki lett merítve, hogy külö­nösen az e táreza keretéhez tartozó mezőgazda­sági kérdésekről újat már alig lehet mondani. május 6-án, péntekén. Azért csakis pár szerény megjegyzésre szorít­kozom. Makfalvay Géza t. képviselőtársam helyesen említette, hogy minden állam kormányának és tör­vényhozó testületének arra kell törekedni, hogy azon osztály érdekei, a mely osztály az állam fentartó elemét képviseli, kellő figyelembe része­síttessenek. (Helyeslés a szélsőbalon.) A világ minden államában erre töreksze­nek az államférfiak és a parlamenti többség, csak egyedül a mi közösügyes államférfiaink­nak nem volt ez irányban érzéke, sőt 25 évi békés időszak alatt minden intézkedésük oda. irányult, hogy Magyarországon az államfen­tartó nemzeti elemet, Magyarország zömét koldusbotra juttassa. Pedig tudnia kellene, hogy csak azon nemzet lehet erős, hatalmas, a mely bír a megélhetés kellékeivel. A mely nemzet zöme koldusbotra jutott, az a nemzet elveszett. (Helyeslés a baloldalon.) Mi közel vagyunk ezen állapothoz; még egy pár év és a magyar nemzet zömének teljes anyagi pusztulása befejezett ténynyé lesz. Huszonötéves politikai rendszerünk tönkre­tette az ország népét anyagilag, corrumpálta erkölcsileg, még egy pár lépés azon a lejtőn, a melyre a kormány a nemzetet vezette, örökre el leszünk temetve ezer éves multunkkal. Ezt óhajtja megakadályozni az ellenzék minden árnyalata. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Kormányainknak mindenre volt gondja, a mely által közvetve vagy közvetlenül hatalmi körét erősbíthetni vélte, de nem volt akaratit, ideje és pénze arra, hogy nemzeti államot alkos­son. Ha hatalmi érdekeinek megerősítéséről volt szó, nem rettent vissza semmi áldozattól, de szükségleteit épen azok véres verejtékein szer­zett fillérekkel fedezte, a kik legjobban reá­szorultak volna a segélyezésre. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) A magyarság zöme, a földmíves, kisbir­tokos és iparos osztály oly aránytalanul nagy adókkal terheltetett, hogy be kellett következni az anyagi végpusztulásnak, miután arról egy­általán nem gondoskodott a kormány, hogy a föld termelő képessége azon arányban emeltes fék, a mely arányban a terhek szaporodtak. így tehát egyedül a kormány bűnös könnyelmű­sége oka az említett osztály végromlásának. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) A vitában résztvett szónokok a magyar mezőgazdaság hű képét tárták fel; reámutattak a bajokra és szükségletekre és egyúttal a gyógy­szerre is, a melylyel a létező bajokon segíteni és így mezőgazdaságunkat helyes irányba terelni lehetne; de fájdalom, lelkem mélyéből meg vagyok arról győződve, hogy magának a

Next

/
Oldalképek
Tartalom