Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-27

gj sí. or»íflr»s mén i»É. április g.in, síombato*. míg ebből a felerészben Magyarország részéről fizetett udvartartásból milliók fordíttatnak az ottani tudományos, műyészeti. egyházi, culturalis, humanitárius czélokra, addig Magyarországon hasonló czélokra alig pár százezer forint vagy annyi sem fordíttatik. A miként én értesülve vagyok és voltam — ennek már körülbelül 20 esztendeje — az akkori eabinet azt helyezte kilátásba, azt a jelentést tette az országgyűlés pénzügyi bizottságának, hogy ő Felsége kellőleg értesülvén ezen helyzetről, ezentúl legkegyelmesebben gondoskodni fog arról, hogy a paritás — hogy ágy mondjam — e tekintetben is helyreállíttassék. De részint az udvartartás vezetői, részint a magyar eabinetek mulasztásai következtében ez oly arányban, a miként ez akkor kilátásba helyeztetett s a miként azt az akkori eabinet megígérte, máig sem következett be. Akkor ezek voltak a sérelmek, ma is ugyanezek a sérelmek. De ma a fősérelem mégis az, a mi akkor is a fősérelem volt, hogy nincs külön magyar önálló királyi udvartartás. (Igaz! Úgy van! a ssélsö haloldalon.) Egy alkalommal, nem tudom, hány éve annak, midőn ez oldalról a királyi udvartartás önálló berendezése javaslatba hozatott, illetőleg ez iránt a nemzet jogos igénye tiangoztattatott, a eabinet részéről, vagy a többség részéről az az ellenvetés tétetett, hogy már azon ok miatt sem lehet itt egészen önálló udvartartást rendezni, mert nincsenek épületek, nincs királyi lakás, nincsenek olyan helyiségek, a hol Magyarország királyához, a ki egyiíttal Ausztria császárja is, méltó, nagy és szükséges udvartartási személyzet és f mindaz, a mi azzal jár, elhelyezhető volna. És akkor az helyeztetett kilátásba, hogy 0 Felsége legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy a Budán levő királyi lak annyira kibővíttessék, hogy egy nagy, önálló udvartartás itt berendezhető legyen. Utána kérdezősködtem annak — nem ugyan a t. eabinet tagjainál, nem is a t. többség tagjainál — miképen áll a királyi lak kibővítésének kérdése; és azt a fölvilágosítást nyertem, hogy a szükséges mértékű kibővítés azzal a díszszel és művészeti igényekkel együtt, a melyekkel egy királyi laknak a mai felfogás szerint birnia kell. itt Budán 12 millióra van praeliminálva, mint építési költségekre. Hogy az ily praeliminálások a gyakorlatban mit érnek, azt, fájdalom, nagyon jól tudjuk. Biztosra lehet venni, hogy ha 12 millióra van előirányozva, belekerül ennek kétszeresébe, de mindenesetre az előirányzatnál sokkal többe. Ha csak 12 millióra veszszük, a mint praeliminálva van, miután évenként 300.000 írt utalványoztatik ezen czélra, előrelátható, hogy negyven esztendő előtt a királyi lak kibővítése be nem következhetik; de még negyven esztendő alatt sem következhetik be, mert ebből a szerény 300.000 írtból tetemes részt az évenkinti téli reperatiokra, állásokra és sine-eurás ellátásokra kell fordítani. Ezzel a számítással tehát, ha a nemzetnek addig kell várni, míg a királyi lak összes helyiségei kiegészíttetnek és feldiszíttetnek: akkor azt a mai nemzedéknek, fájdalom, egy tagja sem fogja megérni, ha ettől tétetik függővé a magyar királyi udvartartás önálló szervezete. Melesleg említem meg, a miről szintén magán úton vagyok értesülve és a mire a t. eabinet talán lesz szíves felvilágosítással szolgálni, hogy még most is az a felette árva kis személyzet, a melyik a királyi lakot kezeli: a portás, a eastellarius és még egynéhány, pereputtyostól német és cseh emberekből áll és közűlök egy sem magyar, úgy, hogy ha egy vidéki meglátogatja a fővárost és a királyi lakot meg akarja nézni, ha csak csehül és németül nem tud, nem juthat hozzá a magyar király üres szobáinak megtekintéséhez. (Derültség hal felöl.) Madarász József.* Ez a magyar nemzeti állam! Eötvös Károlyi Értesülve vagyok arról is, ép most mondta egyik t. barátom, hogy a királyi várnak kezelése, összes könyvvezetése és iratai, összes szállítási felhívásai, nyugtái mind német nyelven eszközöltetnek. Már most kérdem a t. pénzügyminister urat, mikor az egyenértéket kéri, vájjon miért kéri azt tőlünk? Mikor az államjogi rendezkedés gyökeres reformja hangoztattatok itt ezen az oldalon, akkor az örök időkre szóló vak elméletnek mellőzésével a túloldalon a t. szónokok és a t. ministerein ók úr is, legfőképen pedig Darányi t. képviselőtársain azzal álltak elő, hogy az sem nem örök, sem nem állandó rendezkedés; hanem meg kell annak maradni azért, mert ők ezt x\gy akarják. (Egy hang jobb felöl: Mert helyes!) Jól van! Ez is egy álláspont, ha nem akarnak rajta változtatni a rendezkedésen magán; de már a magyar királyi udvartartás csak nem tartozik azon rendezkedések közé, ezt csak Vadnay Károly t. képviselőtársam is elismeri, a melyekről azt mondják, hogy hosszú ideig változhatatlanok. Ez egyáltalán nem sorozható a közösügyek közé. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) Sőt az tüzetesen Magyarország belintézményei közé tartozik. (Helyeslés a, ssélsö baloldalon.) E tekintetben igen óhajtanok a t. túloldal álláspontját ismerni; vájjon itt is az őrök változhatatlanság, vagy az örök nem-akarás álláspontján vannak-e? (Derültség bal felöl.) Mert ez igen fontos momentum ennél a kérdésnél és a mi további elhatározásunkra nézve, mert másként fogjuk fel a feladatunkat