Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-27

áf. orsBágos ülés 18$2. Április 2.án, szombaton, g| a nemzet felvilágosítására nézve akkor, ha az álláspont az, hogy ez is változhatatlan s más­kép fogjuk fel akkor, ha az, hogy nem változ­hatatlan ugyan, hanem rajta nem akarnak vál­toztatni. Mily előnyök származnának Magyarország­ra nézve abból, ha a királyi udvartartás önállóan szerveztetnék: ennek a részletezésébe nem bocsátkozom; csak azt jegyzem meg, mikor a pénzügyminister úr a fölírat tárgya­lása alkalmával egyik beszédében a felől elmél­kedett, hogy a kis államok mikor vannak jobb vagy kevésbbé jó, vagy épen veszélyes hely­zetben: akkor-e, ha önállók, vagy ha nem önállók; akkor-e, ha másnak a tulajdonai, vagy ha önsorsuk intézői: nem mondotta el erre vonatkozó nézetét. Nem általános elmélkedést, hanem concret nézetet értek én és ezért azt óhajtanám hallani abban a kérdésben, hogy vájjon a nemzetre nézve mi lenne czélszerübb .­az-e, ha önálló magyar királyi udvartartás szerveztetnék itt s a nemzet ősi jogát s ez által a kellő tiszteletet megnyerné; (Helyeslés a szélső halóiddon.) a nemzetnek méltányos és jogos önérzete, törvényes igényei kielégítést nyerné­nek s az által, hogy önálló magyar királyi udvartartás szerveztetvén, annak közgazdasági előnye nemzetünk részére biztosíttatnék, mely egy ily udvartartásnál — pusztán költségvetési tekinteteknél fogva is, de az által is, hogy akkor ő Felsége, a koronát viselő király gyak­rabban és hosszabb időt töltene nálunk és a külföldi követségek, ha nem is állandóan, de bizonyos részében az évnek ide költöznének — kiváló fontosságú ; vagy pedig a most tényleg fennálló állapot? (Egy hang a szélsőbalon: Erre tessék felelni!) Nem elmélkedést, hanem határozott nyilat­kozatot, concret nézetet óhajtok e tekintetben a t. pénzügyminister úrtól hallani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És ámbár ez szorosan véve nem ide tartozik, de mégis meg kell említenem azon kérdést, a mi már e házban, de e házon kivííl is sokszor fel vettetett (Halljuk! Halljuk!) s ez vonatkozik arra a famosus Hentzy szo­borra. (Helyeslés a szélsőbalon. Halljuk! Halljuk!) Mert hogy ott, a hol Magyarország minister­elnöksége észak-kelet felől; a hol a magyar királyi honvédelmi kormányzat zárja észak felől s a hol a magyar királyi honvédség főparancs­noksága nyugat felől s a magyar királyi magán és állami laka dél felől zárja a tért, nem a Hentzy szobrának van helye: kétséget sem szen­ved. A pénzügyminister úr, mikor az egyen­értéket kereste, az equivalenst kutatta, talán csak nem gondolt erre ? (Élénk helyeslés a szélső­balon.) Egykoron Bécs városát és várát Corvin Mátyás magyar király hősies hareznak becsü­letes eredméuyekép elfoglalta és íme sohasem jutott eszükbe a bécsieknek akár a bécsi Burg előtti téren, akár a Grabenen vagy a Szt.-István templom mellé Corvin Mátyás királynak szob­rot állítani; pedig sokkal jobban tehették volna, mert a világtörténetnek ő valamivel mégis csak különb alakja, mint .Hentzy. Csak nekünk — egyébiránt nekünk nem, csak önöknek — jutott eszükbe egy, hozzáhasonlítva mikroskopicus alaknak, elismerem, vitéz idegen katonának emlékszeríí szobrot állítani azon a téren. (Egy hang a szélsőbalon: Gyalázat!) Bezárom szavaimat azzal, hogy a t. cabinet nagy reformigéretei közepette midőn e nemzet a maga belügyeit jól vagy rosszul, de minden­esetre komolyan tervezett reformművel elő­mozdítani igyekszik, ne feledkezzék meg a nemzet. igényeiről; ne feledkezzék meg arról, a mi minden nemzet életében, de a magyar nemzet életében is egyike a legfontosabb tényezőknek: a magyar nemzet magasztos, nemes és jogos önérzetének kielégítéséről, arról a valami morális, fenséges érdekéről a nemzetnek, mely ha kielégíttetik, mind türelemben, mind munká­ban sokkal jobban, gyümölcsözőbben fog a nemzet előhaladása fejlesztetni; míg ha ki nem elégíttetik, várni lehet azt, hogy a nemzet e jogos igénye, önmagához méltó önérzete viharos módon is kielégítést keresend. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Miután a királyi udvar­tartás önálló szervezése hazánk összes törvényei szerint, még az 1867-iki rendezkedés szerint is, a nemzetnek külön önálló belügye és e tekin­tetben a jogi és közjogi kérdés vitán felül áll; (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) miután önök is hangsúlyozták, hogy a haladás már igen nagy, a mit én is hangsúlyozok, de azzal, hogy a nemzet önérzete is izmosabbá vált és miután a pénzügyi helyzet úgy, a hogy az ma áll, a külön udvartartást megengedi: ennélfogva itt az ideje annak, hogy a királyi udvartartás önálló­kig szerveztessék. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Formulázott indítványt nem terjesztek elő, hanem ajánlom a kérdést a t. cabinet és a többség figyel­mébe. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Lits Gyula jegyző: Bánó József! Bánó József: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Hogyha valaki valamikor a mai kornak írja meg majd a történetét és abban látni fogja, hogy az 1848-iki törvény megalkotása óta a mai napig majdnem egy félszázad és az 1867: XII. tez, megalkotása óta, 25 év múlván el, ilyen hosszú idő után mégis arról lehet szó Magyarország törvényhozásában, (Halljuk! Halljuk!) hogy a magyar király udvartartása magyar, legyen: mél­tán csudálkozni fog és nem fogja ezt megérteni. (Igaz! ügy van! bal felől.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom