Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-43
48. országos ülés 189S. májns 2-áu, hétfőn. 461 komoly, a melyben ő azt mondja, hogy az általunk felállított nemzeti követelményekre nézve differentia köztünk csak az időpontra és a keresztülvitel módjaira nézve van, mit mondjak nkkor azon vádak komolyságáról, a melyekkel a t. túloldalnak úgy sajtója, mint egyes kiváló szónokai a választási küzdelmek alatt és azok után is az általunk felállított nemzeti követelményeket, mint felforgató veszedelmes irányzatot jellemezték ? (Tetszés a baloldalon.) Vagy az egyik beszéd nem komoly, vagy a másik nem az. Óhajtom, hogy a t. előadó úr mai beszéde legyen a komoly s ez nincs is kizárva, mert, hogy az, a mi ennek ellentétét képezte, az ellenünk irányzott vádaskodás nem volt komoly: ezt eddig is tudtam s az előadó úr felszólalása csak megerősített abban, hogy a túloldalon sem vették komolyan azon vádakat. Különben azt mondja a t. előadó úr, hogy a kormánynak, mint nem kielégítő mérvben nemzeti politikája ellen irányuló vádjaink nem alaposak 8 erre nézve idézi azt az egykori lelkészt, ki a biblia néhány lapját, mely összeragadt, szerencsétlenül forgatta s két szerencsétlen passust olvasott fel belőle. Köszönettel veszem az előadó ártó! azt az elismerést, hogy az a két passus, melyet idéztem, a fekete-sárga jelző zászlónak behozatala és a csendőrök feketesárga kardbojtja szerencsétlen passusai a kormány politikájának. (Derültség a hal- és szélső baloldalon.) Úgyis van! Hisz még szerencse, hogy a közbeeső lapok, a mikor idéztem, összeragadtak és hogy végig nem menten azokon, mert én e szerencsétlen két passnson kivfíl jaég számtalan ily passust tudtam volna idézni. Örüljön a t. előadó úr azon, hogy csak ez a kettő képezte argumentatiom tárgyát. De hát ezen ne vitatkozzunk. Legyen úgy, hogy csak ez a két szerencsétlen passusa van a kormány politikájának. És erre azt mondja a t. képviselő úr, hogy ilyen egyes sporadicus esetekből nem lehet az egész politika ellen vádat kovácsolni. Hát, t. ház, ha egy káplár vagy egy hadnagy vigyázatlan nyilatkozatáról vagy kihágásáról volna sző, akkor megengedem — magam is vitattam — ilyen sporadicus nemzetellenes nyilatkozatokból politikai vádat nem lehetne faragni. De köszönöm, ha a kormány politikájában és nyilatkozatában csak sporadicus esetben is előfordul a nemzetellenes irány. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Azt hiszem, van különbség egy káplár ós hadnagy felelősségének mértéke és a kormány elnökének felelőssége között. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A kormány nemzeti politikájára nézve áll az, hogy »bonum ex integra causa, maliim ex quovis defeetu«; csak az a kormány és az a párt dicsekedhetik kifogástalan nemzeti politikával, mely annak követelményeivel soha egyetlen egyszer sem jön ellenkezésbe. (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A t. előadó úr óva int, hogy ne fessük a falra azt a — szerinte — mesét, a mely a Bécs iránti servilismusról, a Bécsben vagy a monarchia bärme!\ r körében mutatkozó magyarellenes törekvésről szól és ünnepélyes felhívást intéz hozzánk, melyben azt mondja, hogy megadja magát, ha a közös kormánynak vagy bármely Bécsben székelő közjogi tényezőnek bármely hivatalos actájában mutatok neki valamely passust, vagy valamely nyilatkozatot, mely a magyar közjoggal, a magyar nemzett önérzettel ellentétben áll. Hegedűs Sándor előadó: Nemzetellenes áramlatot említettem. Gr. Apponyi Albert: Azt méltóztatott mondani, hogy megadja, magát, ha a közös kormánynál, vagy valamely Bécsben székelő közjogi tényezőnek hivatalos actájában mutatok valami nemzetellenes dolgot. (Úgy van! a baloldalon.) T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem tudom, hogy sokat resquiroznék-e, ha elfogadnám a t. előadó úr ezen felhívását. Nem tudom, vájjon ha ez a kérdés köztünk csak a hivatalos tények alapján volna eldöntendő, nem maradnék-e akkor is felül és ha nagyon böngésznők a közös kormány és a közös kormány alá rendelt, még pedig nem csekély rangú, hanem magasabb rangú hivatalnokok aefcáit, hivatalos cselekedeteit, nem találnék-e oly bizonyítási anyagot, mely a t. előadó úrnak igen kellemetlen volna. Horváth Gyula: Oít van a honvédelmi ministeriinn! Gr. Apponyi Albert: Csak arra a kínos correcturára kell figyelmeztetni a í. házat, melyen a külföldi államokkal kötött minden szerződés szövegének itt keresztül mennie kell és ezen kínos correctnra daczára is folyton és folyton belopódznak olyan kitételek, a melyek közjogunkkal ellenkeznek. De, t. ház, midőn a vád, midőn az aggodalom arra vonatkozik, hogy létezik egy bizonyos lappangó, egy bizonyos be nem vallott ellenszenv oly körökben, a melyek a monarchia ügyeinek intézésére befolyással bírnak, Magyarországnak állami önállósága, közjogi helyzete, nemzeti individualitása ellen, midőn a vád az: akkor talán kissé naiv kérés az, hogy mi ennek a lappangó szellemnek, ennek a titkos irányzatnak, ennek a felszínre nem törő, hanem a sötétben bujdosó törekvésnek nyomait az illető közegek hivatalos actáiban mutassuk ki. Ha azok a férfiak, a kik Magyarország kormányzatában az alkotmány helyreállítása óta részt vesznek, nem is érzik magukat indíttatva, 1 hogy a nyilvánosság előtt felszólaljanak, tapaszI talataiknak tárházából - t. képviselőtársam közelebb áll hozzájuk, mint én, megkérdezheti
